Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint csak óvatosan érdemes hozzányúlni a nyugdíjkasszához, Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter már a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését tervezi. A nyugdíjkassza komoly kiadást jelent az államháztartás számára, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Economx.hu-nak elárulta, a jövő évben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés legnagyobb tétele lesz.

Ezt azzal magyarázták, hogy a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak, ezért jövőre is fenntartják a rezsicsökkentést, és garantálják a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már idén májusban bejelentette, hogy 7700 milliárd forintot különítettek el a nyugdíjakra, amely tartalmazza a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot is. A Portfólió számítása alapján 2026-ban az idén novemberi nyugdíjkorrekció növelő hatását is hozzáadva reálisan mintegy 7816 milliárd forint lehet a tényleges jövő évi kiadás – természetesen a 14. havi juttatás nélkül.

Vagyis a kormány nem számol azzal, hogy a 14.havi ellátást a nyugdíjkasszából finanszírozza. Valamilyen módon ugyanakkor megvalósulhatna a teljes 14. havi juttatás, ehhez azonban a költségvetés más egyéb forrásaiból kellene táplálni a pluszkiadásokat.

A 2025-ös költségvetésben a nyugdíjkiadások előirányzata 7 200 milliárd forint, ebből a nyugdíjbiztosítási alap a központi költségvetésből 564,5 milliárd forint támogatást kap. Az utólagos nyugdíjkorrekció további 112 milliárd forintjába kerül a büdzsének. Ez azt jelenti, hogy már az idén is a nyugdíjkasszán kívüli forrásokból teremtenek elő jelentős mértékű többletfinanszírozást.

Az NGM azt írta, hogy szeptember végéig, az államháztartási gyorsjelentésnek megfelelően, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 5510,2 milliárd forint került kifizetésre, ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapban szereplő nyugdíjkiadások (például öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, tizenharmadik havi nyugdíj) esetében 5004,3 milliárd forint, míg a különbözet (505,9 milliárd forint) nyugdíjszerű ellátásokra került kifizetésre a költségvetés egyéb kiadási előirányzataiból.

Így nem meglepő, hogy a kormány legfrissebb, időseket célzó ígéretére reagálva Farkas András nyugdíjszakértő úgy érvelt, bár „nem ördögtől való a 14. havi nyugdíj ötlete” (amelynek többletigénye megközelítőleg 600 milliárd forint lenne), de már a 13. havinak sincs semmilyen járulékfedezete, tehát azt egyértelműen a költségvetés egyéb forrásaiból kell minden évben összekaparni.

(24)