Bő három hónapja lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amellyel nemcsak elővásárlási jogot kaptak az önkormányzatok, hanem feltételekhez is köthetik a lakcímbejelentést, sőt betelepülési hozzájárulást vethetnek ki. A törvény nyomán sorra születnek a helyi rendeletek, amelyek alaposan megnehezítik a beköltözők dolgát, írja összefoglalójában az Index.
Fotó: Faludi Imre / MTVA
Mint ismert, július 1-jén lépett hatályba a településvédelmi törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy jogi eszközökkel korlátozzák a településükre vagy annak egyes részeire való beköltözést. Ennek érdekében a helyi önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, feltételekhez köthetik a lakcímbejelentést, sőt betelepülési hozzájárulást is kivethetnek az ingatlanvásárlókra.
Teljesen átalakult a településszerkezet
A sokak által üdvözölt és sokak által vitatott jogszabályt az Alaptörvény tizenötödik módosítása alapozta meg, miután alkotmányos védelem alá helyezték a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Az XXVII. cikk (1) bekezdése április 14-e óta így szól:
Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a települések vezetői a törvény által megfogalmazott védekező eszközöket vehetnek igénybe. A tárcavezető a belföldi bevándorlási egyenleg kapcsán rámutatott arra, hogy az egykor kétmillió lakosságú Budapest 1990 óta 330 ezer főt veszített el. Szerinte a budapesti agglomeráció, a nagyvárosi agglomerációk és a Balaton térsége érzi leginkább azt, hogy a betelepülések következtében teljesen átalakult a településszerkezet, a település már nem hasonlít egykori saját magára, és az ott élők sem érzik magukénak azt.
A képviselő-testület elé kell járulni
A törvény szerint az önkormányzat a rendeletében előírhatja a betelepüléssel összefüggő egyedi döntést megelőző személyes meghallgatást. Ugyanakkor a jogszabály azt is megszabta, hogy az eljáró szervnek a mérlegelési jogkörét
- az önkormányzati rendeletben megadott szempontok adta kereteken belül kell gyakorolnia,
- az indokolásból ki kell tűnnie a mérlegelés szempontjainak, az annak során figyelembe vett körülményeknek, valamint a mérlegelés okszerűségének.
Ugyanakkor az önkormányzati rendeletek jelentős részéből egyáltalán nem derül ki, hogy a személyes meghallgatást követően milyen szempontok alapján hozza meg döntését a képviselő-testület. Nem szólva arról, hogy a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint a bevezetett jogvédelmi eszközökről az önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni, amelyben „meg kell jelölni a jogvédelmi eszköz típusát, továbbá – típusonként – közérthető összefoglalót kell tartalmaznia a jogvédelmi eszközre vonatkozó szabályokról és a betelepülés feltételeiről”.
Ezzel együtt számtalan önkormányzat (például Beret, Berzék, Debréte, Detek, Drávacsépely, Rakacaszend, Taktahárkány stb.) rendeletében mindösszesen ennyi áll:
A Képviselő-testület a betelepülő kérelméről ülésen a meghallgatását követően dönt.
A Csongrád-Csanád vármegyei Ásotthalom önkormányzati rendelete ennél jóval bőbeszédűbb. A szabályozás szerint a képviselő-testület a döntés meghozatalát megelőzően dönt a személyes meghallgatás szükségességéről. „Amennyiben a Képviselő-testület személyes meghallgatást rendel el, azon az ingatlant vásárolni kívánó nagykorú személy köteles megjelenni és a neki feltett kérdésekre válaszolni. A Képviselő-testület elrendelheti az ingatlant vásárolni kívánó nagykorú személlyel közösen költöző nagykorú személy(ek) meghallgatását is.” A rendelet azt is tartalmazza, ha a betelepülő a meghallgatáson nem jelenik meg, a képviselő-testület nem járul hozzá a lakcímlétesítéshez. Nem kötelező a meghallgatás az Ásotthalomtól 90 kilométerre lévő Nagymágócson, ahol szintén az egyedi döntést megelőzően dönt a képviselő-testület a személyes meghallgatás szükségességéről.
Milliós betelepülési hozzájárulások
A helyi önazonosság védelméhez némi anyagiak is hozzátartoznak. Az önkormányzati rendeletek szerint eléggé széles skálán mozognak a betelepülési hozzájárulások összegei.
A magyar–osztrák–szlovák hármashatárhoz közel fekvő Rajka önkormányzata nem aprózta el a dolgokat, hiszen úgy rendelkezett, hogy annak a betelepülőnek, aki a község közigazgatási területén ingatlant szerez, köteles másfél millió forintot fizetni. A történethez tartozik, hogy Pozsony közelsége miatt az elmúlt évtizedben megduplázódott, több mint ötezerre nőtt a Győr-Moson-Sopron vármegyei település népessége. Hasonlóan cselekedett Győrújbarát község önkormányzata is, amely ingatlanonként egyszeri másfél milliós hozzájárulást határozott meg.
Balatonföldvár Város Önkormányzata november 5-én hatályba lépő rendeletében nem konkrét összegben, hanem az ingatlan vételárának két százalékában állapította meg a hozzájárulás mértékét. Ismerve azonban a Balaton-parti település ingatlanárait, ez az összeg akár több millió forintra is rúghat.
A legtöbb önkormányzat azonban nem milliókban, hanem kisebb összegekben gondolkodik. A Pest vármegyei Pilis városában a beletelepülőnek, illetve a kiskorú beletelepülőre tekintettel törvényes képviselőjének fejenként százezer forintot kell fizetnie. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Abaújkér község szintén százezer forintot kér, míg Alsógagy község ötvenezret. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászladány egyszeri ötvenezer forintos hozzájárulást írt elő.
Üdítő önmérsékletről tanúskodik a Miskolctól hetven kilométerre északkeletre található Viszló kisközség rendelete. A mindössze hatvan lakosú település ugyanis nem vár el a betelepülőktől semmiféle pénzügyi hozzájárulást, viszont azt kéri tőlük, hogy
- tartsák tiszteletben a helyi közösség értékrendjét,
- ismerjék meg a helyi hagyományokat,
- biztosítsák az önkormányzatot a helyi közösségbe való beilleszkedési szándékukról,
- igazolják a településen való tartós letelepedési szándékukat.
Középfokú végzettség, magyar nyelv, büntetlen előélet
Kreatívak az önkormányzatok a kizáró feltételek meghatározásában is. Sok helyütt középfokú végzettséghez, illetve a magyar nyelv ismeretéhez kötik a betelepülést. Van, ahol egyenesen nem is létesíthet lakcímet, „aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli”, másutt (például Sátoraljaújhelyen) nem magyar anyanyelvű személy esetén elvárás a magyar nyelv társalgási szintű ismerete. A már említett Pilisen pedig nem létesíthet lakcímet az a büntetett előéletű személy, akit a bíróság emberölés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása elkövetése miatt jogerősen elítélt. Ahogy nem létesíthet lakcímet Vámosmikola község közigazgatási területén az a nagykorú sem, aki személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű.
A nógrádi Terény község, ahol 2013-ban még ingyenes lakhatást is ígértek a nagycsaládoknak, augusztus 1-jétől szigorú feltételekhez kötötték a betelepülést. A községben nem létesíthet lakcímet az a nagykorú,
- aki a lakcím létesítési kérelem benyújtását megelőző 2 évben nem rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal,
- aki személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű,
- aki ellen büntetőeljárás van folyamatban,
- akinek bármilyen adótartozása van.
Terényben a betelepülőnek egyszeri félmillió forint betelepülési hozzájárulást is kell fizetnie, ha azonban a helyi rendeletbe foglalt közösségi együttélés szabályait nem szegi meg, illetve hozzátartozója ellen sem indul közösségellenes magatartás miatt eljárás, a pénzt visszatérítik.
A Bács-Kiskun vármegyei Hajós városában viszont nem a betelepülő büntetett előéletét, hanem „ismert előéletét” vizsgálják. A helyi rendelet szerint tudniillik nem létesíthet lakcímet, akit a képviselő-testület – mérlegelési jogkörében meghozott döntésével – a rendelkezésére álló információk birtokában, a betelepülő személy ismert előélete alapján, a betelepülő személy személyes meghallgatását követően a közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmatlannak tart. A város egyébként élt azzal a jogával, hogy több közterületén is megtiltotta a betelepülést: így nem létesíthető lakcím a város nevezetességének számító Pincefalu területén.
Korábban írtuk:
- "A kisebbség miatt" - Taktaharkányban egyértelmű, miért van szükség a beköltözés korlátozására
