Hajdú-Bihar megyében született meg az első olyan ítélet másodfokon, amely a devizahitelesnek kedvezett az Európai Unió Bíróságán (EUB) április végén hozott döntésére hivatkozva. Az ügyben másodfokon a Debreceni Törvényszék hozott ítéletet, amelyben a kölcsönfelvevő javára hozott döntést a felperessel, az Argenta Faktor Zrt.-vel szemben – írja a Debreceni Nap.
A per közel két évig tartott, a devizahiteles képviseletét Papp-Lada Beáta ügyvéd látta el, aki az alábbiakban összegezte a portálnak a nyertes devizapert:
“A felperesi jogelőd Erste Lízing Autófinanszírozási Részvénytársaság 2005-ben svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött ügyfelemmel több mint 3 188 000 forint értékben, amelyet 2010-ben felmondott és a devizahitelestől több millió forint tartozás és jelentős késedelmi kamat kifizetését követelte.
Ügyfelemmel azonban vitattuk a követelést, és perré alakult. Arra hivatkoztunk, hogy a szerződés érvénytelen, mivel a bank nem adott megfelelő tájékoztatást a devizahitel árfolyamkockázatairól. Az elsőfokú bíróság még a banknak adott igazat, így az addig megfizetett részleteken túl 15 év után az ügyfelemet kötelezte több mint 2 millió forint tőke, 2011. augusztus 30. napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamit közel 300 ezer forint perköltség kifizetésére.”
Az ügyvéd és képviseltje ezután fellebbezést nyújtott be a Debreceni Törvényszékhez, és kérték az ítélet megváltoztatását, azonban az Argenta Faktor Zrt. álláspontja szerint a bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. Ezután került az ügy másodfokra, ahol fordulat történt: a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, de a banknak fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira is. Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmis, és mivel a semmisség szerződéses főszolgáltatást is érint, ez a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi a rPtk 209/A (2) bekezdése szerint. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban is megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, így az érvénytelen szerződés alapján a banknak bármilyen jogcímen megfizetett további összeg, kamat nem jár.
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a kölcsönfelvevő az első- és másodfokú eljárásban is pernyertes lett, hiszen a marasztalási igény vele szemben alaptalannak bizonyult. A Törvényszék továbbá kötelezte a bankot a devizahiteles ügyfél első- és másodfokú költségeseinek és perköltség megfizetésére.
Ez az ítélet azért különösen fontos, mert az az EUB C-51/17. számú ítéletén figyelembe véve több mint egy évtizede elsőként ismeri el a másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és ezzel precedenst teremthet a jövőben hasonló ügyekben – összegzett Papp-Lada Beáta.
A bíróság kimondta, hogy a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, a többi költséget a banknak kell állnia.
Elsőfokú ítélet már született idén júniusban egy deviza alapú kölcsönszerződés ügyében, az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján.
(Debreceni Nap - 24 nyomán)
