Felkerült a kormány honlapjára az igazságügyi tárca tervezete a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. Azt írják: a társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos, hatékony választ adjon. Az Economx a módosítások közül kiemeli azt, amely szerint átalakulna a vagyonvisszaszerzés és -elkobzás szabályrendszere, átültetnék a magyar jogrendbe az erről szóló uniós irányelvet, biztosítanák a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, illetve azt, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb része kerüljön vissza a közösség szolgálatába.
A módosítás bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét.
Az uniós szabályok alapján így próbálják megakadályozni, hogy a szervezett bűnözés ne profitálhasson a „szürke zónában maradt” pénzekből. Ez akkor alkalmazható, ha a hagyományos elkobzás nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon azonosítható, és komoly jelei vannak, hogy olyan bűncselekményből származik, amelynek büntetési tétele legalább négy év. A bíróság akkor rendelheti el az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.
Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul. Az uniós irányelv szerint ilyen például, ha a vagyon értéke jóval nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme, nincs életszerű magyarázat a forrásra. Az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például: örökösök, üzlettársak).
A jogorvoslat lehetőségét garantálni kell. Nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények, bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is lehetséges, vagy önálló eljárásként is lefolytatható. A szabály büntetőeljárásokra vonatkozik, nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési eljárásokat.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint az új szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését. A módosítás teljes körű megfelelést biztosít az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő uniós irányelvnek is, amely új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet. Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója komoly vagyont halmozott fel, mielőtt május végén letartóztatták, őt emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítják.
(24 nyomán)
