Puzsér Róbert elemzésében tíz olyan problémát sorol fel Magyar Péterrel és a Tisza Párttal kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezik, hogy képes-e valódi rendszerváltást hozni. A kritikus publicista szerint gyerekek kampányba vonásától az államférfiúi emelkedettség hiányáig számos olyan gyakorlat jellemzi a Tisza Párt elnökét, amelyek aggasztóan emlékeztetnek az Orbán-rendszerre, írja az Index.

Puzsér Róbert átfogó elemzésben vizsgálta meg Magyar Péter és a Tisza Párt működését, és tíz olyan területet azonosított, ahol szerinte alapvető változásokra van szükség, ha a párt valóban rendszerváltást szeretne elérni.

Gyerekek a politikában

Az elemző első pontként azt kifogásolja, hogy Magyar Péter gyerekeit bevonta a politikai kampányba. Puzsér szerint ez a gyakorlat nemcsak etikátlan, de kulturális minimumot sem tart tiszteletben.

– Miben különbözik Magyar Péter gyerekeihez és nyilvánossághoz fűződő viszonya Schobert Norbert gyerekeihez és nyilvánossághoz fűződő viszonyától? Egyaránt megrabolják, és a maguk PR-szempontjainak szolgáltatják ki utódjaik természetes jogát a gyermekkoruk intimitásához – fogalmaz Puzsér. A publicista szerint egy politikusnak épp azért van kiemelt felelőssége, mert a közélet csatamezejére lép, és ezért ellen kellene állnia a marketingcsábításnak, még akkor is, ha gyerekekkel valóban könnyebb eladni a politikai üzeneteket.

Élménypolitizálás a munka helyett

A publicista szerint a Tisza Párt tevékenysége „nem sokkal több egy médiaperformansznál”. Puzsér konkrétan megnevezi, mit ért politikai munka alatt: oknyomozás, leleplezés, helyi ügyek felkarolása, lokálpatrióta aktivizmus és közéleti témák generálása. Ezzel szemben szerinte Magyar Péter csak „a nyilvánosságban fürdőzik”, és „ellenzéki mantrákat ismétel újabb és újabb helyszíneken”, ami nem egy kormányzásra kész erő képét festi fel. Úgy látja, a párt működésén „egy Hadházy Ákos és egy Kétfarkú Kutya-alakú lyuk tátong”. Míg Hadházy a korrupció feltárásának ikonja, az MKKP pedig a lokálpatrióta aktivizmus, a pártpolitikát megelőző közösségépítés példája, addig a Tisza digitális gyóntatószékéből „eddig semmilyen értelmezhető ügy nem került elő”.

Egy korszakváltás vezető erejének alulról szerveződő közösség képét kellene mutatnia – állítja Puzsér.

Következetlen elitváltás

„Nincs rendszerváltás elitváltás nélkül” – szögezi le Puzsér, aki szerint Magyar Péter jó úton jár, amikor lerázza magáról a roncsellenzék kullancsként ragaszkodó szereplőit. A politikai garnitúra azonban nemcsak frontpolitikusokat jelent, hanem azok baráti, családi, elvtársi és bűntársi köreit is. Zavarba ejtőnek tartja, hogy miközben Magyar Péter zéró toleranciát hirdet a 2010 előtti elittel szemben, a párt kampánymenedzsere Tóth Péter, Tóth József XIII. kerületi polgármester fia, egykori szocialista politikus. Különös, hogy ekkora következetlenség belefér attól a politikustól, aki ilyen szigorú elvet hirdet.

– Milyen történelmi fordulat és korszakváltás remélhető attól az erőtől, amelyik csak a képviselőket cseréli le, de a kádereket átveszi? – teszi fel a kérdést Puzsér, megjegyezve, hogy nehéz megérteni, mi lehet Tóth Péter referenciája, hiszen Magyarország nem a XIII. kerület.

A magyarság kisajátítása

A kritikus szerint Magyar Péter retorikája aggasztóan hasonlít Orbán Viktor beszédmódjára, amikor az egész magyarság nevében beszél. Puzsér emlékeztet arra, hogy amikor Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a haza nem lehet ellenzékben”, a fideszes értelmiség nagylelkűen legyintett, hogy ez csak frázis. Szerinte most pedig ugyanez a logika működik Magyar Péter híveinek részéről: sárkány ellen sárkányfű kell. Idézi a Tisza elnökének szavait: „Mi, magyarok kezet fogunk nyújtani egymásnak, mindenkinek, a fideszes, a baloldali, a liberális honfitársainknak is, mi, magyarok meg fogjuk nyerni a választást, leváltjuk, elszámoltatjuk, és továbblépünk Orbán Viktor rendszerén.

Puzsér szerint ez ugyanaz a beszédmód, mint amit Orbán használ, amikor magyargyűlölettel vádolja azokat, akik támadják a hazai illiberális rendszert.”

Ugyan miben különbözik Magyar Péter fenti retorikája ettől? Az Orbán-rendszer egy nagyon terhelt beszédmódon nyugszik, nem csoda, hogy sok magyar hátán futkos a hideg borzongás, amikor hallja – írja. Szerinte a magyarság egyesítésre, nem további megosztásra szorul, ez a politikai nyelv pedig összeegyeztethetetlen azzal a hitvallással, amely szerint nincs jobb, nincs bal, csak magyar.

Arrogancia a független sajtóval szemben

„Rendszerfüggetlen újságírók nélkül nincs szabad nyilvánosság, és nincs demokratikus Magyarország” – hangsúlyozza Puzsér. Aggasztónak tartja, hogy Magyar Péter ebben a mérsékelt szabadságjogokkal sújtott helyzetben a fennmaradó szabad médiát Orbán Viktor bértollnokait illető jelzőkkel támadja. Azzal, hogy a Tisza elnöke azt állítja, „paktumot kötött a korrupt politikai elittel” a független média, arról tanúskodik, hogy nem érti a különbséget a sajtó és a propaganda között. Az elemző provokatívan kérdez: Magyar Péter komolyan Rogán ügynökének tartja Gulyás Mártont?

A publicista szerint a Tisza elnöke „nem elégedett a független nyilvánossággal, és szüntelenül kommentálja, hogy milyen akcióiról nem számolnak be a hírportálok azok jelentőségét megillető terjedelemben”. Puzsér megjegyzi, hogy a liberális média szent tehénként tekint Magyar Péterre, a rendszerellenzéki sajtó pedig ahol teheti, a kedvét keresi, ő azonban mégsem elégedett. Szorongató az a politikus, aki a sajtónak diktál, hogy mi fontos és mi nem – ez túlságosan emlékeztet Orbán Viktor hatalomgyakorlására.

Budapest cserben hagyása

Puzsér szerint a Tisza Párt megúszásra játszik Budapesten, pedig a főváros vezetése a párt „pilotprojektje” lehetne. Fél évvel a 2024-es önkormányzati választás előtt a Fidesz visszatért a listás szavazáshoz a Fővárosi Közgyűlés összetételére vonatkozóan, ennek következtében a Tisza a közgyűlés legmeghatározóbb frakciójává vált, a felelősségvállalás és a városkormányzás mégis elmarad.

A Tiszának viselnie kellene a politikai felelősséget tíz mandátumával, és fel kellene vállalnia, hogy a városfejlesztés tempóját diktálja, ezt a szerepet azonban leginkább a Podmaniczky Mozgalom és Vitézy Dávid tölti be, miközben a Tisza saját soraiból főpolgármester-helyettest sem jelöl. Különösen súlyos hibának tartja, hogy Magyar Péter a kampányban Vitézy Dávidot a Fidesz „hackjének” minősítette, így Budapest további céltalan sodródásának okozójává tette magát.

Elég lett volna csendben maradnia, és Vitézy győzött volna – állítja Puzsér.

Belső demokrácia hiánya

„Ahogy Gyurcsány Ferenc vezette a DK-t, úgy vezette az országot: nem volt benne köszönet. Ahogy Orbán Viktor uralja a Fideszt, úgy uralja az országot: mintha csak a sajátja volna. Ahogy Magyar Péter vezeti a Tiszát, vajon úgy vezetné Magyarországot? Mert akkor bajban leszünk” – fogalmaz Puzsér.

Szerinte nem tudni, hogyan születnek stratégiai döntések a pártban, és semmi nem utal arra, hogy Magyar Péteren kívül bárki határozhat lényeges kérdésekben. Az autoriter hatalomgyakorlás hajlama sajnos változatlanul fenyeget: aki a Tisza Pártot bármilyen bírálattal illetni merészeli, a nyilvánosság széltében-hosszában az orbáni és gyurcsányi közeget idéző fanatizmussal, ellentmondást nem tűrő tömegpszichózissal szembesül.

Holott épp ez az a szektatudat, amely leginkább meghaladásra szorul – jegyzi meg a publicista.

Egyszemélyes show

Az elemző szerint még mindig csak nyomokban mutatkozik az a csapat, amelynek Magyar Péter a kapitánya.

Nehéz eldönteni, hogy Magyar Péter van-e a Tiszáért, vagy a Tisza van-e Magyar Péterért – fogalmaz a publicista. A Tisza Párt fővárosi és európai parlamenti képviselői szinte egyáltalán nem mutatkoznak, holott a politika közismerten csapatjáték.

Puzsér különösen kritikusan jegyzi meg azt a kijelentést, amikor Magyar Péter azt mondta, nem biztos, hogy ő odafér a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjei közé.

Van bárki ebben az országban, aki el tudja képzelni, hogy jövő tavasszal ne Magyar Péter legyen a jelölt? Mondhatta volna azt is, hogy ambicionálja a jelöltséget, de más erős jelöltek is induljanak – ez hihető és államférfiúi megnyilatkozás lett volna. Nem volna hasznosabb csapatot építenie, és vezetőként viselkednie? – kérdezi a publicista.

Identitáshiány

Puzsér szerint Magyar Péter „szuperpozícióban tartja magát” a protestidentitás és a kormányzóképes alternatívaállítás között, mivel mindkét pozícióhoz tartozó szavazatra igényt tart. Legkésőbb 2026-ban azonban el kell majd döntenie: azért akar-e rendszert váltani, hogy a hatalmat visszaadja a népnek, vagy azért, hogy új kurzust, új kormányt és új rendszert alakítson. Az „Út a börtönbe” program ellentmond annak a kijelentésnek, hogy politikus nem számoltathat el politikust, Magyar Péter pedig „nem feloldani, hanem elrejteni akarja ezt az ellentmondást”.

A publicista szerint ha Magyar Péter valóban kormányt akar alakítani, akkor bizonyos világnézeti alapvetésre mindenképp szükség volna, mert egy ország vezetése puszta protestindulatra biztosan nem építhető.

A Tisza természetesen lehet O1G-projekt, de ahhoz nem kormányalakítási szándék, hanem az alaptörvény korrekciója, a Fidesz által megszállt intézmények felszabadítása, a választási törvény arányosítása és előrehozott választás kiírása tartozik – fejti ki Puzsér.

Államférfiúi emelkedettség hiánya

A kritikus szerint Antall József, Sólyom László, de nyomokban még Horn Gyula is hordozott egyfajta formátumot, amit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor agresszív politikája egyszer s mindenkorra elsöpört. Az az erő, amelyik új korszakot akar nyitni Magyarország történelmében, fölé kell hogy tudjon emelkedni a maga szűken értelmezett kurzusérdekeinek. Magyar Péter „egy politikai terminátor, ami jó tulajdonság egy kampányban, de nem feltétlenül jó vezetői képesség”.

Puzsér szerint másra kellene osztania ezt a szerepet, hogy elemelkedhessen, és a magyar politika posványa felett lebeghessen. A publicista nem érti, miért kell Magyar Péternek lépten-nyomon felülről lefelé, izomból kommunikálnia.

„Bizonyára ezt a szocializációt szerezte a Fideszben, az arroganciája azonban épphogy nem erőt sugároz. Nehéz megnevezni egy olyan pillanatot, amikor a Tisza Párt elnöke nagyvonalú volt, ez pedig nem a legjobb előjel” – írja.

Magyar Péter legfőbb feladata a következő hónapokban az volna, hogy ne pankrációt, hanem párbeszédet folytasson, hogy ne ellenállhatatlan politikai bestia, hanem emelkedett államférfi legyen, akire egy ország rábízható – zárja elemzését Puzsér Róbert.

Korábban írtuk: Puzsérék Inga-projektjének "állatai" bélsárdobálást kaptak, fizetést nem igazán - de legalább transzidiótájuk van