Sajtótájékoztatón ismerte el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy nem közölt pontos adatokat a magyarországi szegénységről, és annak mértékét kisebbnek állította be a valóságosnál. Erről számol be a 444, amely emlékeztett: arra több kutató is felhívta a figyelmet, hogy a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos normál eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi csoportokban. Ez ráadásul épp a szegénységi küszöb felett történik, ezzel csökkentve – legalábbis papíron – a szegénység mértékét Magyarországon.

A KSH a tudósítás szerint elismerte, hogy a kimutatott relatív szegénység valóban nagyobb volt Magyarországon éveken át, mint azt a korábbi adataik mutatták – a hiba ráadásul három évben is szignifikáns volt, vagyis annak mértékét a mintavételi hiba sem tudja megmagyarázni. Ugyanakkor a hivatal szerint módszertanilag semmilyen hibát nem vétettek, így felelős sincs. A KSH szerint csupán véletlen, hogy éveken át éppen a szegénységi küszöb környékén volt adattorlódás, és kikérik maguknak a politikai vádakat.

Hétfőre a KSH a honlapján is módosította az adatokat visszamenőlegesen, így a relatív szegénységi mutató 2021-ben például 12,1-ről 13,5 százalékra nőtt – és kiderült, hogy 2017 óta a korábbi üzenetekkel szemben valójában nem javult a helyzet a relatív szegénység szempontjából.

(24)