A közbiztonsági helyzet drámai romlása miatt, a válsághelyzet rendezése érdekében figyelemfelhívó tüntetést hirdetett meg Szolnok városába szeptember 13-án 15 órára a Mi Hazánk Mozgalom. A rendőrség a tervezett rendpárti, vonulásos rendezvényt egy önkényesen kijelölt közterületre, statikusan megtartandó rendezvényként korlátozta le jogilag téves indokolással. A gyülekezési jog törvénysértő korlátozása miatt ezen határozat bírósági felülvizsgálatát kérve közigazgatási pert indított a bejelentő Novák Előd képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, kérve a Kúriától, hogy helyezze hatályon kívül a törvénysértő határozatot és kötelezze a rendőrséget az eredeti vonulásos rendezvény tudomásul vételére - közölte a Mi Hazánk.
A keresetlevélben kiemelték: a bejelentett rendezvény tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy a gyülekezési jog korlátozására felhatalmazást adó jogszabályhelyek szerinti egyetlen körülmény sem áll fent, illetve a gyűlés megtartásának feltételeit előíró határozat sérti a vonatkozó jogszabályhelyeket, és tartalmát tekintve hatalmi önkényt megvalósító, jogszabálysértő döntésnek minősül.
A tervezett vonulásos tüntetés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben nem veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével nem jár, valamint a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelmére hivatkozó korlátozás is alaptalan. A tüntetés a társadalmi érdeket szolgáló célját kizárólag a bejelentő által meghatározott útvonalon lenne képes megvalósítani, hiszen éppen a bejelentett, és a rendőrhatóság által megtiltott útvonalakon van szükség a tüntetésre és közbiztonság biztosítására vonatkozó üzenetek kifejezésére, az ottani aggasztó közbiztonsági helyzetre figyelemmel.
A bejelentett vonulásos rendezvény cím szerinti célja: "Rendpárti tüntetés a Mi Hazánk Mozgalommal. A rendőrség hathatósabb fellépésének követelése. Letelt a két hét!". Szolnokon az utóbbi időkben elszaporodott bűnözés elleni tiltakozást és közbiztonság, bűnmegelőzés érdekében történő hatékony rendőrségi fellépés szorgalmazása a gyűlés célja, amely cél egybeesik az állam és annak bűnüldözésre szakosított szervezeteinek céljaival. Mint ilyen cél tehát szükségképpen, vélelmezhetően támogatásra és egyetértésre számíthat a rendezvény helyszíne szerinti jogkövető lakosság körében. A közbiztonság és közrend védelmének szorgalmazása áll tehát a rendezvény fókuszában, ez pedig fogalmilag zárja ki, hogy egy ilyen célú rendezvény a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyeztesse, ráadásul közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben.
A támadott határozat a tüntetés korlátozásának indokaként többek között azt adta elő, hogy "a bejelentésben foglalt szervezet ismerten szélsőséges nézeteket valló szimpatizánsainak részvétele, illetve a bejelentésben megjelölt cél miatt nem alkalmas a gyűlés békés jellegének megtartására." Valójában a Mi Hazánk 2018-as alakulása óta több tucat tüntetést szervezett, és eddig egyetlen esetben sem történt semmilyen atrocitás ezeken az eseményeken. A Mi Hazánk Mozgalom támogatóinak és szimpatizánsainak a határozat általi „ismerten szélsőséges nézeteket valló” személyeknek nevezése pedig teljes mértékben alaptalan, valótlan, sértő és bizonyítékok nélküli, önkényes megbélyegezése a hazájukat szerető, a közbiztonság és a közrend javulása érdekében tüntető személyeknek.
A határozat szerint "A fentiekben részletezett közbiztonsági deficiten túlmenően, a gyűlés bejelentés szerinti helyszínen történő megtartása közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékben sértené az érintett útvonal lakóközösségeinek magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való jogát, a magánszféra védelmében megtestesülő alapjog kontextusában." Ezen téves érvelés alapján minden lakóövezetben megvalósuló tüntetés sértené a magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való jogot, amely a gyülekezési jog olyan szintű korlátozását jelentené, amely mind az Alaptörvénynek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak ellentmondana.
A rendőrség azon indokolása, amely szerint a tüntetés azért sem tartható meg a bejelentő által megjelölt útvonalon, mert a vonulással érintett utcákban nagy számban élnek a multikulturális közösség tagjai, kirekesztő és diszkriminatív azok számára, akik nem e multikulturális csoporthoz tartoznak, ez által pedig a sérülne az adott környéken lakó más közösség tagjainak és a tüntetésen részt venni kívánók Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdésében biztosított joga. Az Alaptörvény és a gyülekezési törvény sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely mentesíthetővé, védetté és ezáltal kiváltságossá tenné a hazánkban élő bármely etnikai közösség tagjait attól, hogy lakóövezeteikben közrendet és közbiztonságot szorgalmazó tüntetés legyen megtartható. A támadott határozat fenntartása egy olyan abszurd alaptörvény-ellenes gyakorlathoz vezetne, hogy hazánkban élő egyes nemzetiségi csoportok, közösségek mentesülhetnének attól, hogy Alaptörvény szerinti értékek, többek között közrend és közbiztonság fontosságát hangsúlyozó üzenetet hordozó gyűlések megtarthatóak legyenek az adott közösség által is lakott lakóövezetekben. Ez pedig éppen azt a szegregálódási folyamatot erősítené, amelyet az esélyegyenlőségi programok leküzdeni rendelnek, és ezáltal tényleges no-go zónák keletkezését segítené elő, amely alkotmányos jogállamban megengedhetetlen.
Ráadásul azzal is adós maradt a támadott határozat, hogy fenti körülmény okán mások jogai és szabadsága szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozással járna. Értelemszerű, hogy semmiképpen nem tekinthető aránytalan sérelemnek, ha valaki otthonában beszűrődő zajként egy tüntetés hangfoszlányait érzékeli, pedig legfeljebb erről lehet szó a korlátozással érintett bejelentés szerinti vonulásos rendezvény esetén.
Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl.
A Mi Hazánk a szolnoki tüntetést mindenképp megtartja szeptember 13-án 15 órától. Ha az LMBTQP-felvonulást meg lehet tartani, akkor egy rendpárti vonulást miért nem? - teszi fel a párt a költői kérdést.
Korábban írtuk: Száva Vince börtönbe küldené a Mi Hazánk tagjait
