Napjainkban újra reflektorfénybe került a köztársasági elnök személye, alkalmasságának kérdése, sőt találgatások keltek lábra az esetleges váltásról is. Mindemögött tartósan ott lappang az elnökválasztás módjának problémája, az újra meg újra megkérdőjelezett közvetett elnökválasztás. A Medián legutóbb még a nyár elején készült közvélemény-kutatásában tért ki a témára - írja a honlapján az intézet.
A magyarok háromnegyede tisztában van azzal, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. A legalább érettségivel rendelkezők, a megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban élők és a Tisza-szavazók még nagyobb arányban voltak tájékozottak a kérdésben.
Annak ellenére, hogy Magyarországon három és fél évtizedes hagyománya van a köztársasági elnök közvetett megválasztásának (erről 1989-ben az emlékezetes “négyigenes” népszavazás döntött), ma ezzel csak a magyarok 29 százaléka ért egyet, kétharmaduk pedig úgy véli, hogy közvetlenül, népszavazás útján kellene államfőt választani.
Novák Katalin lemondását követően számos ellenzéki párt kezdte el követelni a közvetlen köztársaságielnök-választást, illetve az Alaptörvény módosítását, köztük a Momentum, az MSZP, a DK és a Jobbik (a ballibeknek ez inkább új, aktuálpolitikai téma, a valódi jobboldalon már régebb óta napirenden van, és egyébként tavaly kezdeményezett miatta Alaptörvény-módosítást a Mi Hazánk - a szerk.). Később a Novák Katalin bukását is kiváltó kegyelmi botrányból kinővő Tisza Párt is zászlajára tűzte a nép általi közvetlen államfőválasztást. Ezek után nem csoda, hogy pártszimpátia szerint igen megosztott a társadalom az elnökválasztás módjában: a Tisza szavazóinak csak 12 százaléka, a többi ellenzéki párt szavazóinak és a párt nélkülieknek pedig csak 21 százaléka elégedett azzal, hogy az Országgyűlés választ államfőt, míg a Fideszesek többsége, 61 százaléka gondolja azt, hogy jól van ez így. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy még a fideszesek harmada is jobban örülne, ha népszavazással dőlne el a magyar államfő személye.
A kérdésben legtájékozottabb diplomások egy kicsit mérsékeltebbek a kérdésben: „csak” 54 százalékuk váltana közvetlen köztársaságielnök-választásra, 37 százalékuk inkább maradna a mostani rendszernél. A magas végzettséggel rendelkezők mellett az 50 év felettiek támogatják az átlagosnál egy hajszállal jobban a jelenlegi választási mechanizmust, ugyanakkor ebben a kérdésben alig vannak különbségek a demográfiai csoportok között, a társadalom kétharmada a környező országokban is elterjedt közvetlen köztársasági elnökválasztás mellett tette le a voksát.
Módszertan:
A felmérést június 3-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
Kapcsolódó:
- A Sándor-palota "biztonsági garanciákat hozott létre" a jövőbeli "orosztörlések" ellen
