Az orosz parlament alsóháza kedden harmadik és egyben utolsó olvasatban elfogadott egy törvényt, amely pénzbírsággal sújtja azokat, akik hatósági tiltólistán szereplő tartalmakra keresnek az interneten. A bírság összege minimum 3 ezer rubel, de akár az 5 ezer rubelt is elérheti, ami nagyjából 23 ezer forintnak felel meg.
Az újonnan elfogadott törvény célja a "szélsőséges ideológiák megelőzése", így azokat a felhasználókat célozza, akik tudatosan keresnek tiltólistán szereplő tartalmakra, függetlenül attól, hogy ezt látható IP-címmel vagy VPN-es kapcsolaton keresztül teszik.
Az orosz Igazságügyi Minisztérium által vezetett, úgynevezett szélsőséges szervezeteket tartalmazó hatósági tiltólista több mint 500 oldalas. A nyilvántartásban olyan entitások szerepelnek, amelyeket az orosz hatóságok "szélsőségesnek" minősítettek, köztük Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus Korrupcióellenes Alapítványa, a nemzetközi buzimozgalom, valamint a Meta által üzemeltetett Facebook- és Instagram-platformok.
Emellett a VPN-szolgáltatások reklámjának terjesztéséért kiszabható bírságokat is megemelték, a jövőben ilyen cselekményért már 50-től 80 ezer rubelig (350 ezer forint) terjedő pénzbírság szabható ki magánszemélyekkel szemben. Tisztségviselők esetén a büntetési tétel 80-tól 150 ezer rubelig (655 ezer forint), míg jogi személyek esetében 200-tól 500 ezer rubelig (2,2 millió forint) terjed.
Az orosz parlament olyan jogszabálymódosítást is elfogadott, amely súlyosbító körülményként minősíti azt, ha egy bűncselekményt VPN-szolgálatás felhasználásával követtek el.
A törvényt kormányközeli szereplők és ellenzéki aktivisták egyaránt bírálják. Sokan attól tartanak, hogy a rendelkezés súlyosabb eljárások alapját képezheti, és veszélybe sodorhatja a digitális magánszféra jövőjét.
Szergej Bojarszkij, a Duma informatikai bizottságának vezetője szerint a törvény egy "nagyon szűk csoportot" érint, akik azért keresnek ilyen tartalmakra, mert "őket is csak egy lépés választ el a szélsőségességtől".
Makszut Sadajev digitalizációért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet bírságot kiszabni, ha a hatóságok bizonyítani tudják a szándékos keresést. Egy platform elérése önmagában nem büntetendő – tette hozzá, azt azonban nem részletezte, hogy a szándékot pontosan hogyan tervezik megállapítani.
Jekatyerina Mizulina, a Kreml által támogatott Safe Internet Liga vezetője arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályban szereplő homályos megfogalmazások visszaélésekhez, zsaroláshoz vagy csaláshoz is vezethetnek. "Egyelőre csak a keresést szabályozzák, de semmi sem garantálja, hogy a lista néhány nap alatt ne bővülne tovább" - fogalmazott a vezető.
Szarkisz Darbinyan, a Roszkomszvoboda nevű digitális jogvédő szervezet alapítója úgy véli, hogy a jogszabály célja a félelemkeltés és a bizonytalanság növelése, valamint az öncenzúra erősítése az orosz internetezők körében.
Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus kedden a Duma épülete előtt tiltakozott a törvény alsóházi elfogadása ellen, és hangsúlyozta, hogy a törvény felsőházi elfogadása ellen is tiltakozni fog.
A törvényt az orosz parlament alsóháza, a Duma 68 százalékos többséggel fogadta el, 67 képviselő szavazott ellene, további 22-en tartózkodtak. A jogszabály szeptember 1-jén lép hatályba.
(MTI nyomán)
