Szinte pontosan egy évvel ezelőtt írtam róla, hogy a kőkemény fideszes fellegvárnak számító Hajdú-Bihar vármegye 3. Országos Egyéni Választókerületében megingani látszik a kormánypárt ereje, s a "hajdúsági narancsliget" kiszáradásnak indult. Akkor elesett - fideszes szempontból - Vámospércs, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, valamint az "alfa bázis", Nyíradony, a Tasó-uradalom központja. Bár nem tartozik a választókerülethez, de mindenképpen érdemes megemlíteni az ország (területileg) negyedik legnagyobb települését, Hajdúböszörményt; ahol 18 év után küldték "nyugdíjba" a választók a fideszes polgármestert. Hajdúböszörményben a választások után az egyik alpolgármester Nagy Zoltán lett a Mi Hazánk Mozgalom színeiben.
A napokban kelt szárnyra a hír, hogy a környék fideszes oligarcháját, Tasó Lászlót - akinek a neve a környéken a pökhendiség és a korrupció szinonimáját jelenti - a választókerületi tanács "megpuccsolta", s 9:7 arányban leszavazta, és helyette inkább Antal Szabolcsot, Hajdúsámson polgármesterét javasolja választókerületi elnöknek.
Tasó Lászlót nem indítja újra egyéni jelöltként a Fidesz-KDNP
Tasó László 2006 óta hajdú-bihari egyéni választókerületben mandátumot szerzett országgyűlési képviselője a Fidesznek. Húsz év után nem indítja ismét Orbán Viktor pártelnök. Ez azt is jelenti, hogy a jövő évi választáson Antal Szabolcs lesz a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje, s hiába jön fel a Tisza, mint a talajvíz, ebben a kerületben bizony komoly esélye van Antalnak, hogy egyéni mandátumhoz jusson. Ezt már csak arra is alapozhatjuk, hogy 2022-ben a Fidesz (Tasó) akkor 63,51%-ot szerzett; a 2024-es EP-választáson pedig a legjelentősebb teleüléseken is sikert ért el a Fidesz-KDNP. A kormánypárt(ok) EP-listáját a választók Hajdúsámsonban 52,24%, Hajdúhadházon 63,80%, Nyíradonyban 54,61%, Vámospércs 50,48%, Létavértesen pedig 58,94%-ban támogatták. A vármegyei listás szavazatoknak pedig 56,65%-át zsebelte be a Fidesz '24-ben. A fenti számok alapján tehát nyugodtan tekinthetjük favoritnak Antalt, persze nem lehet azt se mondni, hogy le van futva ez a körzet.
De akkor ebből hogy következik, hogy tovább folytatódott egy év alatt a Fidesz erodálása a vármegyében?
Egyrészt úgy, hogy tartja a mondás, hogy győztes csapaton ne változtass, de a Fidesz változtat. Tasó 20 éven keresztül mindig magabiztosan hozta az egyéni körzetét, miközben útügyi miniszteri biztos, majd közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (2014-2018), ezt követően a tízezer fő alatti települések fejlesztéséért felelős államtitkár (2017-2018), jelenleg pedig vasúti közlekedésért felelős miniszteri biztos (2025-). Most azonban kikerült a kezdőből, s csak a vigaszágon juthat be az Országgyűlésbe, ha listán megfelelő helyre kerül (véleményem szerint nem rakják bejutó pozícióba). Háttérbe szorulásának nyilván botrányai ágyaztak meg: futópálya közpénzből a saját erdejében, fák nélküli lombkoronasétány, strómanok, a "rosszul szavazó" választók megátkozása. A Debreciner szerint egyébként hasonló sors vár Tiba Istvánra, a debreceni Pósán Lászlóra, valamint a ruandai genocídium legfőbb hazai szakértőjére, Kósa Lajosra is.
Másrészt érdemes egy pillantást vetni a 15 000 fős Hajdúsámsonra, s az ott zajló folyamatokra. 2006 óta - egy ciklust leszámítva - fideszes polgármester van a városban. "Természetesen" a helyi Fidesz is olyan, mint az országos, mindig kaphatók egy kis cigánysimogatásra: a település vezetése például úgy gondolta, hogy a hajdú hagyományokat a legjobban a Gáspár Laci nevű cigánnyal lehet bemutatni; valamint az 1936-os berlini olimpia aranyérmesére, továbbá a Magyar Királyi Légierő hadnagyára, Harangi Imrére is ifjú "tájszonokkal" a legméltóbb megemlékezni.
Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere
A hajdúsámsoni ellenzék különböző (ál)civil szervezetek útján próbált sikert elérni, ám folyamatosan csúfos vereség lett a vége. A 2024-es önkormányzati választáson a HFE (Hajdúsámson Fejlődéséért Egyesület) már 42%-ra tornázta fel magát a Fidesszel szemben a korábbi 20-30%-hoz képest, az olló tehát elkezdett zárulni, de még mindig tekintélyes a különbség. De jött Magyar Péter és a Tisza párt az országos politikában, a HFE pedig szépen partraszállt a helyi Tisza-szigeten, s ezzel megkezdődött egy egész pályás letámadás, amit leginkább a közösségi médiában lehet érzékelni, de meglátogatta már a települést Magyar Péter is, valamint néhány hete Ruszin-Szundi-Szendi Romolusz és Rémusz is. A HFE/Tisza által indított vélt vagy valós lejárató kampányokkal szemben a helyi fideszes tagság érezhetően tehetetlen, s partvonalról nézik a játékot. Az önkormányzati választások után az önkormányzat (tehát a helyi Fidesz) lapja is nyugdíjba vonult, így szinte semmi szócsöve nincs a városvezetésnek, amely a Tiszát tudná ellensúlyozni.
A Fidesz krumplit oszt, a Tisza hagymát. Az állati fehérjét autentikus módon az ATEV-től lehetne igényelni...
Ha Antal jövőre egyéni mandátumhoz jutna az országgyűlési választáson, akkor a településen időközi önkormányzati választásra kerülne sor. A sámsoni Fideszben nincs olyan karakter Antalon kívül, akit komolyan ki lehetne állítani, s a Tisza (illetve annak árnyékszervezete) komoly eséllyel pályázhatna a polgármesteri székre. Mondjuk ebben még saját magukkal is meg kell küzdeniük, ugyanis olykor túlságosan is meghajtják a hülyeségrolllert a lejáratásban. Száz szónak is egy a vége: a választókerület legnépesebb települése (a debreceni részek után) akár ellenzéki kézbe is kerülhet jövőre.
De miért is érdekes egy 15 000 fős város? Mert ezáltal a vármegye egyik legfideszesebb körzete veszítené el végleg narancsszínét, s lerombolná azt a mítoszt, hogy Hajdú-Bihar vármegyében a Fidesz legyőzhetetlen. Egyébként érdekes szituáció lenne, ha a településen élő Antal országgyűlési képviselő lenne, miközben a hátországot a Tisza vinné. Nyilván a település azt várná tőle, amit Tasó csinált Nyíradonnyal: hozza a pénzeket, a beruházásokat. Csak míg Tasó a NER-társaknak, s konkrétan a családtagjainak vitte (a település polgármestere Tasó Béla, Tasó László unokaöccse volt), addig Antal háta mögött az ellenség lenne.
Ugyanakkor érdemes szót ejteni a helyi kétpólusú politikai csatározás közepette arról a politikai erőről, amelyik zátonyként megakaszthatná mind a Fidesz, mind a Tisza csónakját a politika folyamán, a Mi Hazánk Mozgalomról. Sajnos a településen a párt olyan, mint Columbo felesége: hallomásokból tudni, hogy létezik, de látni nem lehet. Pedig igény volna a radikális politikára itt is. 2024-ben nem volt a Mi Hazánknak jelöltje a településen, így a 2019-es önkormányzati választások eredményeit érdemes megvizsgálni. 2019-ben az akkor ugyan már létező Mi Hazánk nem indult, de a MIÉP igen. Lássuk a MIÉP-es eredményeket a településen:
1. EVK: Petrásné Varga Judit - 5.55%
2. EVK: Emődi Andrea - 8,31%
3. EVK: Madarász Zsolt - 3,38%
4. EVK: Molnár Sándor - 8,87%
5. EVK: Győri Sándorné - 7,02 %
6. EVK: Montlika Zoltán - 9,3%
7. EVK: Mócza Zoltánné - 5,16%
8. EVK: Garda Lászlóné - 1,79%
Átlagban 6,17%, s mindezt kampány, szórólapozás, standolás nélkül. Akkor a MIÉP egy képviselőt delegálhatott is a testületbe, listáról.
Mint említettem, nem állított jelölteket a Mi Hazánk a 2024-es önkormányzati választáson a településen, de a vármegyei listára, valamint az EP-listára leadott szavazatok alapján értékelhetjük, hogy milyen erőt is képviselhetne itt a nemzeti párt. A vármegyei listán a sámsoniak 20,45%-a szavazott a Mi Hazánkra, ami kiemelkedő a vármegyében, ugyanis a teljes vármegyei listán a Mi Hazánk 17,60%-ot kapott. Így a vármegyei listára leadott voksok százalékos arányát megnézve kiderül, hogy egész Hajdú-Bihar vármegyében, tehát nem csak a 3. számú egyéni kerületben Hajdúsámson lett az egyik "legmihazánkosabb" város. Az EP-listán 7,78%-ot kapott a párt a településen.
A Mi Hazánk nem állított jelöltet, a Jakab Péter-féle kamupárt, a Nép Pártján viszont igen (csupa cigányokat), s mandátumot is szereztek. Ezen talán érdemes elgondolkodni.
Mindezzel nem a Mi Hazánk ekézése a célom, hanem, hogy bemutassam: a lehetőség itt is adott arra, hogy harmadik erőként a mérleg nyelve legyen a hazafias párt. Egy év van a választásig, ami nem sok, de nem is kevés. A Fideszből kiábrándulókra le fog csapni valaki. A Tisza vagy valamelyik kamupárt, de annyi biztos, hogy egyik se a helyiek és a nemzet érdekeit fogja képviselni. Ha nincs egy józan hang a helyi és országos politikában, amelyik a jobbliberális kóserkonzervatívokat is, valamint a liberál-globalista internacionalistákat is fékezi, akkor a kis és nagypolitika is az egymás elleni acsarkodásban és harcban fog kivérezni, ahol senkit nem fog érdekelni a helyi és magyar érdek, csak a másik gáncsolása.
S ha már ebben a választókerületben vagyunk, érdemes még egy pillanatra átugrani Vámospércsre is. Az 5000 fős városban 2006 óta folyamatosan Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) ült a polgármesteri székben. Helyi pletykák szerint egyébként Ménes a ménesből nem a csődört, hanem - olyan jó melegkonzervatívhoz illően - a kancát részesíti előnyben.
Ménes Andrea sem maradhatott ki jó fideszesként a pénzügyi visszaélések gyanújából. Neki is 18 év után kellett megválnia székétől, őt Kosztin Mihály győzte le. Kosztin is megéri a pénzét. Volt ő már tagja minden politikai formációnak, csak a Gittegyletnek nem. 2010-ben és 2014-ben függetlenként, 2018-ban az Együtt színeiben indult egyéni képviselő jelöltként, 2019-ben a Momentum színeiben polgármester kívánt lenni, most az álcivil Közösen Vámospércsét Egyesület jelöltjeként lett polgármester.
Ménes Andrea és Tasó László
A választások után Ménes sértődött üzengetésbe kezdett, majd ott próbált keresztbe tenni az önkormányzati intézményeknek, ahol tudott. A vármegyei listán mandátumot szerzett, azt fel is vette, miközben fogadkozott, hogy ahogy eddig(?), úgy eztán is Vámospércsét fog dolgozni. Úgy látszik, hogy amikor már nem a húsosfazékból kell kifelé merni a zsíros falatokat, akkor elfogy a kitartás is, ugyanis Ménes Facebookon jelentette be, hogy eladja házát, és el is költözik a településről. Ellenzékből már nyilván nem kell a "szeretett" városért dolgozni...
(Olvasónktól)
