Súlyos kritikát fogalmaz meg a kormány beruházásösztönző stratégiájáról az Állami Számvevőszék legújabb jelentése. Az ÁSZ az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszert bírálta, amely megállapítása szerint nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, egyes esetekben pedig valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. Ezek orvoslására a jelentés reformjavaslatot is tett.
Az egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon:
az EU-ban GDP-arányosan egyetlen tagállam kormánya sem fordít annyit cégek támogatásokra, mint a magyar.
2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda így különféle vállalati projektek támogatására, a legtöbbet a 2021-ben. Ekkor 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, melynek
90 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél landolt.
Az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárnak jutott a legnagyobb támogatás, mintegy 76,4 milliárd forint.
Az EKD-támogatások közel felét olyan, főleg külföldi vállalatok kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal. Összesen 96 ilyen szerződés létezik, amely olyan cégek írtak alá, mint a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung.
A támogatási rendszerben az ÁSZ több hiányosságra hívja fel a figyelmet.
- Az állami beruházási ügynökség (HIPA) a jelentés szerint megkérdőjelezhető modell alapján választja ki a támogatott cégeket. Nem veszi figyelembe, hogy feszes a munkaerőpiac, így a létrejött munkahelyekre felvett dolgozók nem feltétlenül a munkanélküliek közül kerülnek ki, hanem máshonnan szívják el őket, kiszorítva más vállalkozásokat. Nem veszi figyelembe azt sem, hogy a támogatásra fordított közpénznek milyen alternatív felhasználási lehetőségei lennének. Az EKD-eljárásokban az infrastruktúra- és közműfejlesztések (pl. közutak, energiaellátás) költségeivel sem kalkulálnak.
- A jelentés kifogásolja, hogy a támogatási döntések előkészítése során a nemzetgazdasági hatások (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg) vizsgálata is elmarad, noha ezek indokolhatnák közpénzek elköltését.
- Az ÁSZ bírálja azt is, hogy az olyan környezeti fenntarthatósági szempontok, mint a vízfelhasználás, levegőterhelés, hulladéktermelés vagy zajkibocsátás szinte teljesen hiányoznak a kiválasztásnál, azok csak az engedélyeztetési eljárásnál kerülnek képbe.
- Emellett az energiaellátásra gyakorolt hatásokra sem fordítanak kellő figyelmet az előkészítési eljárásoknál.
- Nem vizsgálják megfelelően a beszállítói hálózatokat sem. Bár elvárás, hogy a támogatott cég együttműködjön hazai partnerekkel, ennek szintjét, minőségét, értékláncban elfoglalt helyét az ÁSZ szerint nem elemzik.
- Az ÁSZ szerint magyar államnak kizárólag olyan működőtőke-beruházásokat kell támogatnia, amelyek teljes gazdasági, társadalmi, környezeti és költségvetési szaldója egyértelműen pozitív. Ehhez azonban sokkal alaposabb előkészítésre, szigorúbb kritériumokra és átláthatóbb döntéshozatalra van szükség – állapítja meg a jelentés.
(24)
