Több mint kétmillióan szavaztak a Voks 2025 kampányban – ez a miniszterelnök Kossuth rádiónak adott pénteki nyilatkozatából derült ki a szavazás záró napján. Ebből pedig szerinte az következik, hogy ha több mint kétmillió embernek fontos a véleménynyilvánító szavazás, akkor valószínűleg a többieknek is az, ezért ő maga azt javasolja, hogy mindenki adja le a szavazatát.

A miniszterelnök példákat is hozott föl Ukrajna uniós csatlakozása elleni érvként: egy békési traktorosnak azzal kell szembenéznie, ha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor nem lesz pénz földalapú támogatásra. A gabonáját pedig nem tudja eladni, mert nem lesz képes versenyezni az ukrán gabona árával. Egy budapesti pincérnek pedig arra kell gondolnia, hogy azt a munkát, amit elvégez most 600-700 ezer forintért, az ukránok elvégzik majd 500 ezer forintért, és elveszti az állását. Márpedig szerint Ukrajna csatlakozása esetén több százezer ukrán érkezne Magyarországra.

Orbán Viktor mindezek előrebocsátása után arról beszélt, hogy bőven van tapasztalata a jövő heti EU-s csúcstalálkozóhoz, amire szüksége is lesz, mert az „csúnya munka lesz”. „Fontos még, hogy legyen erő, de ahhoz kellenek a magyar emberek. Nem mindegy, hogy a kormány vagy egy ország álláspontját képviselem. A Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni” – fogalmazott.

A miniszterelnök arra, hogy a Tisza Párt is elmondta, nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását, így reagált: ebben a kérdésben most kell dönteni, mert „ha az EU dönt és végigmegy az úthenger, akkor mindent letarolnak”. Szerinte azok, akik azt gondolják, hogy „majd, egyszer, később, azok nem ismerik az EU-s politikát”.

A miniszterelnök szerint minden európai országban két blokk küzd egymással: az egyik migrációpárti, támogatja Ukrajna csatlakozását, valamint Brüsszel befolyásának növelését, míg a másik oldalon a nemzeti kormányok állnak, úgy, mint Magyarországon. Patrióták az egyik oldalon, föderalisták, ukránbarátok a másik oldalon – fejtegette.

Nem csoda, hogy így a kormány Brüsszellel csatában áll: Orbán Viktor szerint megszűnne az ezeréves államiság, ha az Európai Unióban többségi szavazat is elegendő volna a fontos döntések meghozatalához, vagyis elveszne a tagállamok vétózási lehetősége. Ez a megjegyzése arra vonatkozott, hogy határozhat akár úgy is az Európai Unió, hogy tagállamokat kihagy a közös döntésekből, így például az EU úgy hozna döntést az orosz fosszilis energiahordozók tiltásáról, illetve fokozatos kivezetéséről, hogy megkerülné a vétó lehetőségét, vagyis Magyarország nem tudna szembe helyezkedni a többi uniós ország akaratával. Orbán Viktor szerint „nyilvánvaló csalás”, hogy az Európai Unió ezt nem szankcióként akarja kezelni ezt, hanem kereskedelempolitikai intézkedésként. Bár az interjúban erre nem tértek ki, az, hogy Orbán Viktor a vétómegvonás lehetőségét megemlítette, azt jelzi, hogy valóban számol akár a szavazatmegvonás lehetőségével is, ami nagyon is létező veszélyforrás a kormány számára, mióta Friedrich Merz német kancellár ezt már a koalíciós tárgyalásokon is kilátásba helyezte. A vétómegvonás, fejtette ki a kormányfő, hogy „Budapesten nem a magyar kormány, hanem Brüsszel döntene”. A miniszterelnök szerint „csatában állnak” Brüsszellel a kamatstop miatt is”. Márpedig: „a kamatstopra szükségük van, ameddig az MNB a kamatokat nem tudja csökkenteni." Mindebből pedig az következik, hogy az EU a bankokat védi.

A kormányfő egy másik „nagy csatának” az árréstopot nevezte. Mint ismeretes, az Európai Bizottság szerdán két kötelezettségszegési eljárást indított az árréskorlátozások miatt. „Ebben a bolond világban a magyar kormánynak be kell avatkoznia a családok védelmébe érdekében" – mondta a kormányfő, aki szerint Brüsszel „mindig is a multik oldalán állt, így ki leszünk fosztva abból, amit a magyarok az elmúlt 15 évben nagy nehezen összegyűjtöttek”.

Orbán Viktor kitért a héten elfogadott jövő évi költségvetésre is, amit az „akarat költségvetésének” nevezett. A miniszterelnök szerint a jelenlegi háborús környezetben is célokat kell kitűzni. „Mi nehéz időkben is tűzünk ki célokat, ezt már az év elején bejelentettem” – mondta. Szerinte a 2026-os költségvetés ennek lesz a bizonyítéka. „Lehet, hogy háború van, de én körömszakadtáig küzdeni fogok azért, hogy a kormány a céljait elérje” – tette hozzá.

A kormányfő szóba ejtette a közel-keleti konfliktust is. Irán szerinte erős, nagy ország, túl azon, hogy hatalmas hadserege van, az iszlám egy saját ágát képviseli, fontos kereskedelmi útvonalat ellenőriz, nukleáris technológiát fejleszt. Ugyanakkor az etnikai összetételét tekintve vegyes. „Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet” – jelentette ki, vagyis szerinte meg kell előzni, hogy az egész régióra kiterjedjen a „konfliktus”. Arról nem is beszélve, hogy a háború a magyaroknak rossz, mert az olajárak biztosan emelkednek miatta.

(Magyar Hang)