Bűnvadászok: Kik vagytok ti? Rokon? Te ki vagy? Kihez tartozol? És mit kerestek ebben a házban?

Lakó: Én látogató vagyok.

Bűnvadászok: De kinél? Te tudod, kinek a házában vagy? Hadd kérdezzem meg, hogy milyen jogon vagytok itt.

Lakó: Az Alex hozott ide minket. Az Alex gyámja megengedte, hogy itten lakjunk.

Bűnvadászok: De milyen papír van? Papírt adjanak. Önöknek bármilyen okiratuk van arról, hogy itt tartózkodjanak?

Lakó: Nincs.

Bűnvadászok: Akkor miért vannak itt? Nagyon gondolkodjanak, hogy hova fognak menni, mert egy órán belül innen menniük kell. Nem tartózkodhatnak egy olyan házban, ami nem az önöké. Ez világos.

A fenti beszélgetést a Telex idézi elborzadva, ugyanis hosszú címlapos anyagot szenteltek a szervezet tevékenységének - pontosabban annak, hogyan tudnák hitelteleníteni azt, liberális "érvek" és "jogvédők" sorát felvonultatva. Eközben azonban, némileg öngólt lőve, mindnyájan elismerik: a probléma valós, nem véletlenül vagy ok nélkül keresik őket a károsultak.

A fotó jobb oldalán Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és Bartal András, a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Bűnvadászok vezetője (fotó: Toroczkai.info)

Így mutatja be őket a cikk:

A beszélgetések többnyire ilyenek, a forgatókönyv pedig általában ugyanaz: teljesen hétköznapi lakástulajdonosok megkeresik a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, a Mi Hazánkhoz szorosan kötődő radikális szervezetet, azt állítva, hogy lakásfoglalók vannak az ingatlanjaikban, akiket sehogy sem tudnak onnan kitenni, bármennyire is akarnák. Vagy lejárt a bérleti szerződésük, vagy nem is volt soha, csak szívességi alapon engedték be ezeket az embereket a lakásokba. Most már kitennék őket, de nem tudják, és senki nem csinál semmit, így aztán a helyzetük reménytelen, mondják a tulajdonosok.

A mozgalom pedig megy, a vezetőjük aláír egy bérleti szerződést a tulajdonossal, mintha az ingatlant attól a naptól kezdve neki adták volna bérbe. A feketébe öltözött önvédelmisek csapatba verődve végül ezt a papírt lobogtatják a lakáshasználók előtt, miközben azt mondják nekik, hogy nem értik, miért vannak itt, hiszen ettől a naptól ők a jogos bérlők, de itt vannak szemeteszsákok, egy órájuk van ezekbe összepakolni, és elhagyni az ingatlant. 

Magukat mindeközben úgy nevezik: a Bűnvadászok.

Külön YouTube-csatornát indítottak, ide töltik fel az akcióikról készült videóikat. Február óta 14 videójuk készült, 127 ezer feliratkozót szedtek össze, meg 5,5 millió megtekintést. Ráadásul a csapatot népszerűsítő (és néha velük nyomuló) Toroczkai László két külön videót is megosztott a saját csatornáján, azok átlagban még népszerűbbek, mint a Bűnvadászok saját csatornáján lévők. Szóval a megmozdulásaiknak láthatóan van közönsége.

És miközben ők azt állítják, hogy egy valós problémára hívják fel a figyelmet, (szinte) minden jogszabályt betartva, és egyáltalán nem nézik, ki roma és ki nem, addig a szakértők szerint a csoport egyáltalán nem működik jogszerűen, sőt inkább az önbíráskodás határán mozog. Még úgy is, hogy szerintük is változtatni kéne a jogszabályokon, hogy ne legyenek ennyire kiszolgáltatva a lakástulajdonosok.

Már megint a "rettegő romák"

A Magyar Önvédelmi Mozgalom a Jobbik-közeli Magyar Gárda utódszervezetének is tekinthető. Azt a bíróság 2009-ben feloszlatta, a fekete, árpádsávos karszalagos egyenruháját pedig betiltotta. Az indokolás szerint a romaellenes rendezvények, a katonás hangulat és a parancsszavak félelmet keltettek a romákban. Pár évvel később, 2014-ben jött létre a Magyar Önvédelmi Mozgalom, hogy végezzék "a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmüket". A szervezet akkori vezetője, László Attila (tavaly nyártól Pilis polgármestere) a megalakulásról azt mondta, ők "az utolsó védvonal, ami még egy cseppnyi esélyt jelenthet a magyarság megmaradására, és ha a helyzet azt kívánja, akkor a kellő fizikai erő alkalmazásával is megvédik hazájukat" - folytatódik a Telex-cikk.

Ahogy annak idején a Jobbik a Magyar Gárdával karöltve, úgy a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánkkal közösen tartott már cigányellenes tüntetést Budapesten vagy épp Jászapátiban, vonultak Monoron egy gyilkosság után, ahol a leírásuk szerint az elkövető egy cigány fiatal volt.

Fáj a TASZ-nak a bűnözés elleni fellépés, ha cigányok az elkövetők

2021-ben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű bejelentést tett a rendőrségen, mert szerintük "a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnevezésű szélsőséges szervezet számos olyan akciót hajtott végre, amikor egy helyi konfliktus »megoldását« a saját kezükbe vették, lényegében önbíráskodni kezdtek, járőrözve, bűnüldözői tevékenységet láttatva fegyelmezték a helyi lakosokat". A civil szervezet szerint az ilyen önkényes rendfenntartás jogellenes, mert "magánszemélyek, civil csoportosulások, baráti társaságok nem végezhetnek közbiztonsági tevékenységet".

A mozgalomnak a kezdetektől László Attila volt a vezetője, aztán őt a nyári önkormányzati választáson Pilis polgármesterévé választották meg. Tavaly októberben végül a Mi Hazánk XV. kerületi önkormányzati képviselője, Bartal András vette át tőle a mozgalom irányítását. Ő pedig az addig ismert helyett elkezdett egy másik arculatot felépíteni, és a lakáshasználókra rámenni.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom által védett terület

Idén év elején pedig el is indították az úgynevezett Bűnvadászok sorozatot. "Tisztelettel, ezt én találtam ki, de majdnem véletlen volt", mondta erről Bartal András a Telexnek. A mozgalom mi hazánkos vezetője szerint először a dunaújvárosi Marika néni kereste meg őket azzal, hogy "lakásbitorlói vannak, a hatóságnak pedig semmilyen eszköze nem volt arra, hogy kidobják őket". Így aztán bérleti szerződést kötöttek a nővel. "Semmilyen jogi végzettségem, tapasztalatom nincs, józan paraszti ésszel kellett eredményt produkálni. És egyszerűen bejött" – mondta Bartal.

A csapat nevét (Bűnvadászok) Toroczkai László találta ki, de elvileg nem a Bud Spencer–Terence Hill-film magyar címe után. Az akciót levideózták, és az első felvételt a Mi Hazánk elnökének YouTube-csatornájára töltötték fel februárban – itt még Toroczkai is a mozgalommal tartott, és olyan címet adott a videónak, hogy "Majdnem megkéseltek minket!". Ez azóta 1,2 millió megtekintésnél jár.

A Bűnvadászoknak aztán saját YouTube-csatornájuk is lett. Jártak már például Kispesten, Újpesten, Budafokon és Gyöngyösön is. A tagok általában "beavatkozó csoport" feliratú mellényeket vesznek fel, a Mi Hazánk pedig egy kisbusszal is kisegítette őket, amire színes nagybetűkkel festették fel, hogy Bűnvadászok. És miután valahol végeznek, a lakások ajtajaira ilyen szövegű cetlit ragasztanak fel: "A Magyar Önvédelmi Mozgalom által védett terület".

Bartal András azt mondta, mindig a tulajdonosok keresik meg őket. Vagy, ahogy ő fogalmazott: "Nem mi keressük a bajt, mindig a baj jön hozzánk." Állítása szerint naponta több tucat megkeresést kapnak, de ebben benne vannak az olyanok is, akik, mondjuk, egymás után tizenhatszor próbálják meg őket elérni. És általában pont az ilyenekhez mennek ki, ahhoz, "aki önmagáért akar tenni, és nem csak úgy hív, hogy jöjjenek ki, intézzék el".

Bartal szerint nekik nem tudatosan jött, hogy akkor ezzel kell foglalkozni, de azt látták, hogy nagy az érdeklődés az ilyen akcióik iránt. Az persze vitathatatlan, hogy a videóiknak megvan a közönsége. "A társadalom azt látja, hogy van egy mozgalom, egy projekt, egy Mi Hazánkkal közösen született innováció, amivel eredményt tudunk felmutatni. Annyira új ez Magyarországon, hogy őszintén ki kell mondani, ilyen az elmúlt 35 évben nem volt, hogy egy politikai erő úgy nyilvánul meg, hogy eredményt produkál, ráadásul folyamatosan, hétről hétre. Közben felhívjuk a társadalom figyelmét a problémákra. Nekünk is menet közben derült ki, hogy ez ilyen fajsúlyú. Többezres nagyságrendről van szó, ami akár több tízezres nagyságrendű is lehet" – magyarázta Bartal a népszerűségük általa vélt okait.

"Jogilag egész biztosan nincs rendben" - a TASZ szerint, természetesen

"Jogilag egész biztosan nincs rendben, amit csinálnak. Magánembereknek nincs joguk ahhoz, hogy odamenjenek egy lakáshoz, egy olyan szerződést lobogtatva, amin még meg sem száradt a tinta, és azonnal kipakolják az ottlakók dolgait, lecseréljék a zárat, vagy leszereljék télen az ablakokat. Ez felveti az önbíráskodás kérdését. Jogilag semmi sem hatalmazza fel őket arra, hogy erőszakosan lépjenek fel, de még egy bérleti szerződéssel sem léphetnek fel azonnal a lakásban tartózkodókkal szemben" – mondta Vinnai Edina, a TASZ szakértője.

Vinnai szerint kilakoltatást jogszerűen csak a végrehajtó csinálhat, csak a tulajdonos kezdeményezésére. Ők egy bírósági folyamat végén megadnak egy határidőt a kiköltözésre, és ha a lakók addig nem hagyják el az ingatlant, akkor rendőrökkel vonulnak ki a helyszínre, akik így kényszerintézkedéssel tehetik ki a lakáshasználókat.

Ugyanezt állítja az Utcajogász is. Kerese Virág, a szervezet társelnöke szerint a Bűnvadászok eljárása egyáltalán nem jogszerű. "Az általunk látott videókon a Bűnvadászok a lakás tulajdonosával színlelt bérleti szerződést kötnek, és erre hivatkozva próbálnak bejutni a lakásba, ahol azonban még ott vannak a korábbi bérlők, ingóságaikkal együtt."

Törvényesen mennek be a lakásba

A Bűnvadászok vezetője, Bartal András viszont kikérte magának azt a feltevést, hogy ők kilakoltatnának. "Ön szerint mi a kilakoltatás? A kilakoltatás az, amikor megfogom a cuccait, és kidobom az utcára, utána megfogom az embert, és őt is kidobom az utcára. Vagy fordítva. Mi törvényesen, a tulajdonossal megyünk be a lakásba. Nem rúgjuk vagy feszítjük be az ajtót, hanem a bent lakó nyitja azt ki kopogásra, csengetésre. Ha pedig nyitva van az ajtó, akkor a tulajdonos nyugodtan be tud menni a lakásba" – magyarázta.

Szerinte egy feltételnek kell megfelelniük: nem alkalmazhatnak erőszakot. "Hatást tudunk kiváltani, amivel rá tudjuk kényszeríteni a bent lévőt arra, hogy menjen el. De ez az ő döntése. Tőlem maradhat, senki sem nyúl hozzá" – mondta Bartal. Arra a kérdésre, hogy ha az adott ember kitartóan nemet mondana nekik, akkor mi lenne, úgy felelt: akkor kénytelenek lennének otthagyni. De ilyen azért még nem történt velük.

Ráadásul szerinte nem igaz, hogy ne működnének jogszerűen, hiszen "rést találtak a pajzson". De mégsem árulta el, hogy pontosan mi ez a rés, mert szerinte nem beszélhet az apró részletekről. A bérleti szerződés megkötése "csak a berúgó kar. Onnantól kell egyesbe rakni, gázt nyomni, és szép lassan elindulni." Csak ezeket szerinte nem mutatják meg a felvételeken.

Amikor ennél egy kicsivel több részletet kértek, úgy felelt: "Amikor bemegyünk az ingatlanba a tulajdonossal, mondatról mondatra mindennek megvan a kronológiai sorrendje, hogy miknek kell megfelelni, hogy ne hajtsunk végre szabálytalanságot." Kényes rész szerinte például az, hogyan kezelik az ott lakó ingóságait – azokat nem tehetik ki az ingatlanon kívülre, a szemetesbe vagy az utcára, mert "az valakinek az értéke", de "pressziót mégis lehet gyakorolni a lakásbitorlóra" azzal, hogy azt mondják neki: itt van pár szemeteszsák, ebbe lehet pakolni. Vagy azzal, hogy kiveszik télen az ablakokat, hiszen "az rendkívül kellemetlen". És minden szerinte a tulajdonosnak maradéktalanul jogában áll. Az egészet úgy summázta: "Ezt én magam fejtettem meg.".

Miért nem csinálnak valamit a rendőrök? - értetlenkednek a libsik

Több videón is azt lehet látni, hogy egy ponton a rendőrség is kiérkezik a helyszínre. Általában Bartal kéri meg a lakástulajdonost, hogy hívja ki őket, gyakran elszínészkedve azt, hogy egész egyszerűen nem érti, miért vannak emberek abban az ingatlanban, amire ő épp egy bérleti szerződést kötött. Aztán legtöbbször azt lehet látni, hogy a rendőröket nem zavarja különösebben az, ami ott épp történik.

"Azt látni, hogy eléggé tanácstalanok a rendőrök, nem is zavarják el a Bűnvadászokat, de a »kilakoltatásban« sem vesznek részt. A rendőrök addig nem léphetnek fel, amíg nem a végrehajtókkal vannak ott, mert nekik nem is feladatuk a tulajdoni és a birtokviszonyok tisztázása" – mondta erről a TASZ szakértője.

Ugyanerről a rendőri bizonytalanságról beszélt az Utcajogász társelnöke is. Egy ilyen szituációban a bérleti jogviszony lejárta után a (volt) bérlők jogcím nélküli lakáshasználóknak minősülnek – így ez egy magánjogi vita köztük és a tulajdonos között, amiben a rendőrök általában nem tudják, mi a kötelességük, és hogy a feleknek milyen jogaik vannak. "Ebből a bizonytalanságból következik, hogy lemondanak arról a közhatalmi jogosítványukról, hogy kényszert alkalmazzanak, és betartassák a jogszabályokat. Márpedig a jogszabályok betartatása nem a magánemberek feladata, mert az önbíráskodáshoz vezet" – mondta Kerese Virág.

Szerinte az lenne a megoldás, ha tudatosítanák a rendőrökben, hogy mi a feladatuk az ilyen helyzetekben. Mert ilyenkor a kötelességük az lenne, hogy rögzítsék a birtokviszonyokat, és tájékoztassák a feleket arról, hogy a helyzetet a bíróság előtt tudják rendezni.

Miért nem tiltják már be őket???

Idén tavasszal a Bűnvadászok épp egy kispesti lakásnál akcióztak, amikor a lakáshasználó kihívta rájuk a rendőröket. Kisebb szóváltás alakult ki Bartal András és az egyik rendőr között, aki következetesen azt mondta Bartalnak: ő nem döntheti el, hogy ki tartózkodhat az ingatlanban. "A jelenlegi lakáshasználónak van joga dönteni az ingatlanról, nem a tulajdonosnak, nem a bérlőnek, aki a mai napon írt alá egy bérleti szerződést" – mondta a rendőr. Végül többször felszólította a mozgalom tagjait, hogy hagyják el az ingatlant, de ők erre nem voltak hajlandók, így előállították őket, csoportosan elkövetett magánlaksértés gyanúja miatt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja önbíráskodásnak, amit csinálnak, Bartal András így felelt: "Egyszerű a történet. Akkor önbíráskodás, ha ez a bíróságon beigazolódik. De soha az életben semmilyen hatóság nem nyilvánított ki ilyet", hiszen a rendőrség is csak magánlaksértésről beszél.

Bartal szerint az ügyben azóta sem történt semmi. A rendőrség a lap megkeresésére semmi újat nem írt, csak elismételte, hogy 8 embert állítottak elő csoportosan elkövetett magánlaksértés miatt, 1 embert pedig kábítószer-birtoklás gyanúja miatt.

Azokra a kérdésekre, hogy a rendőrségnek mi a véleménye a Bűnvadászok tevékenységéről, azt jogszerűnek tartják-e, és ha nem, akkor miért működhetnek továbbra is, egyszerűen nem válaszoltak.

Itt az is egy fontos szempont, hogy a Bűnvadászok annyiból a tulajdonosok érdekeit sem védik hatékonyan, hogy ha ellenük magánlaksértés miatt indul eljárás, akkor akár az is elképzelhető, hogy a tulajdonost is bevonják magukkal ebbe a jogsértésbe – hiszen a videókon általában együtt mennek be a lakásokba. "Vagyis ahelyett, hogy a Bűnvadászok például jogi segítséget nyújtanának az adott esetben akár valóban nehéz helyzetbe jutott tulajdonosnak, hogy érvényesítse a jogait, rontanak a helyzeten, és a téves tájékoztatásuk eredményeként a segítségben bízó tulajdonos akár büntetőeljárás alanyává is válhat" – mondta erről az Utcajogász társelnöke.

"Szedett-vedett csoport"

A szakértők szerint a Bűnvadászok működésének egyik legproblémásabb része, hogy a rendőrség és az állam erőszak-monopóliumát vitatják el. Hiszen csak az államnak vagy egy szervezetének van joga az erőszak alkalmazására a törvényesség és a társadalmi rend fenntartására, magánszemélyeknek vagy másféle szervezeteknek nem, a Bűnvadászok mégis bármiféle felhatalmazás nélkül úgy döntenek, hogy saját kezükbe veszik ezeket a feladatokat.

Az Utcajogász társelnöke szerint a bűnvadászok "célja, hogy a rendőrséget diszkreditálják, és úgy tüntessék fel magukat a kiszolgáltatott emberek előtt, mint hatékony jogi segítséget nyújtó szervezetet". Ugyanezt állítja a TASZ-os szakértő is. Szerinte azzal, hogy a Magyar Önvédelmi Mozgalom folyamatosan határozottan állítja, hogy a rendőrség alkalmatlan a feladatra, de itt vannak ők, nekik lehet szólni, majd ők megoldják, megszégyenítik a rendőröket, hiszen tehetetlennek titulálják őket. És közben a tulajdonosok is azt mondják, hogy hiába fordultak korábban a rendőrséghez, nem csináltak semmit, ami viszont a szakértő szerint érthető, hiszen a rendőrség végrehajtói határozat nélkül ilyen helyzetekben nem tud mit tenni. "A rendőrség nem erre való, ő csak a vita eldöntése után működhet közre a jogi döntés kikényszerítésében. Márpedig ha a rendőrségnek nincs jogi lehetősége lépni, akkor egy magánszemélyekből álló szedett-vedett csoportnak milyen jogai lennének? Semmilyenek. És ez helyes is, hiszen éppen arra való az állami erőszak-monopólium, hogy ne az erő, az erőszak legyen a döntő az emberek egymás közötti vitáiban" – mondta a TASZ szakértője.

Amikor a bűnözővédők is elismerik: évekbe telhet, mire kirakják a kedvenckéiket, a lakásfoglalónak több joga van, mint a tulajdonosnak

Ennek több oka is van a szakértők szerint. Alapból sokszor azok sincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a helyzeteket jogszerűen is lehet rendezni, akik megkeresik a Bűnvadászokat – ahogy a videók alapján a rendőrök sem tájékoztatják őket erről.

Másrészt ha valaki polgári perre megy is, hosszú évekbe telhet, mire annak valami eredménye lesz. És amíg nincs végrehajtható döntés, addig a jelenlegi szabályok szerint az ingatlanban lakónak több joga van, mint a tulajdonosnak, mert ő van birtokon belül. Így aztán a tulaj kérésére még a rendőr sem teheti őt ki, mert nincs erre felhatalmazása. A tulajdonos pedig nem szervezheti ki valaki másnak ezt a feladatot. "Ez valóban vezethet patthelyzethez. Nem jó a szabályozás, mert a tulajdonos nehezen tudja érvényesíteni a jogait. Biztos, hogy a jogszabályokon változtatni kellene, hogy ne legyenek ennyire kiszolgáltatva a tulajdonosok" – mondta erről a TASZ szakértője.

A Bűnvadászok is ezt sérelmezik. "Aki birtokon kívül van, nem tudja a jogát érvényesíteni. Minden jogosítvány annak a kezében van, aki az ingatlanon belül van. Jobb esetben is 2-3 év, mire ki lehet őt onnan rakni"- mondta Bartal András.

Nahát, mégis szükség volna a Bűnvadászokra?

Az Utcajogász társelnöke szerint "ebben a jelenségben a lakhatási válság minden gondja-baja kulminálódik: a lakástörvény és a végrehajtási törvény is régi, a jogszabályok nehezen érthetők. A lakáskiürítési eljárások pedig hosszadalmasak, költségesek és jogi szakértelmet igényelnek. Így nem csoda, hogy iszonyú nagy a bizalmatlanság a lakásbérleti piacon. Ehhez még hozzájárul az állami jogi segítségnyújtó rendszer kivéreztetése is: a bérlők és a bérbeadók sem jutnak megfelelő jogi segítséghez. El kell ismerni, hogy az a lakhatási válság egyik tünete, hogy sokan támogatják a Bűnvadászok tevékenységét." Szerinte a rendszer megreformálására, egy szociálisan érzékenyebb lakáspolitikára lenne szükség.

Bartal András fel is emlegette, hogy a Mi Hazánk beterjesztett egy törvényjavaslatot az önkényes lakásfoglalók elleni fellépésről, de azt a parlament igazságügyi bizottsága leszavazta. Ez arról szólt volna, hogy a lakástulajdonosoknak megadják "az önhatalommal történő fellépés lehetőségét" a lakáshasználók ellen, "az önkényes lakásfoglalást" pedig bűncselekménynek minősítették volna.

Ezen a ponton fontos megkülönböztetni az önkényes lakásfoglalót a jogcím nélküli lakáshasználótól. Az önkényes lakásfoglalók azok, akik anélkül költöznek be egy üres lakásba, hogy arra írásbeli vagy szóbeli engedélyt kaptak volna. Egy gyorsított nemperes eljárásban őket sokkal könnyebb kilakoltatni, mint a jogcím nélküli lakáshasználókat. Az utóbbiaknak ugyanis valamikor volt engedélyük a beköltözésre, csak épp, mondjuk, lejárt a bérleti szerződésük.

Így aztán ilyen esetekben nagyon fel sem merül a tulajdonhoz való jog a lakástulajdonosoknál, hiszen a törvény a bérlőt mint birtokost is védi a tulajdonossal szemben. "Eleve az a lakásbérlés alapja, hogy a tulajdonos joga korlátozva van. Ő maga adja át a lakást a bérlőnek a bérleti jogviszonnyal járó jogosultságokkal, úgyhogy első körben saját maga korlátozza azt" – mondta erről az Utcajogász társelnöke.

Vajon etikus kirakni a bűnözőket?

Bartal András szerint "tökéletesen". A Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője szerint ők 99 százalékban etikusan járnak el, a maradék 1 százalékról pedig nem ők tehetnek, hanem a jogalkotó.

Arra a kérdésre, hogy megfélemlítésnek tartja-e, hogy csoportosan vonulnak ki a helyszínekre, azt felelte: ők mindig a tulajdonossal beszélik meg, hogy hányan menjenek ki, "a tulajdonos pedig el tudja dönteni, hogy mit akar".

A fő probléma: "romák" mindenütt

A videók alapján főleg romákhoz vonulnak ki, őket mutogatják lakásfoglalókként, de Bartal szerint ez nem alkalmas az előítéletek mélyítésére. "Ha én bemegyek egy fogházba, akkor nem tehetek arról, hogy itt milyen százalékban milyen bőrűek vannak. Ha engem hív a bajbajutott, és ott esetleg cigányok vannak, akkor cigányok vannak. Nem volt még olyan telefonbeszélgetésem, amikor azt mondtam, hogy ha cigányok, akkor kimegyünk, ha magyarok, akkor nem." De szerinte több olyan alkalom is volt, amikor a lakó nem roma volt.

Ezen a ponton aztán kicsit elege lett az ilyen kérdésekből. "Folyamatosan arról tetszik kérdezni, hogy a lakásbitorlónak milyen jogai vannak, milyen a bőrszínük, nem önbíráskodás-e, amit csinálunk. Az lenne a válaszom, hogy a károsultak sok esetben földönfutóvá válnak" – mondta.

Rámutat: a lakásbitorló, azon felül, hogy nem akarja elhagyni az ingatlant, és évek is eltelhetnek, mire a tulajdonos eléri, hogy végre elköltözzön, akkor utána a tulajdonos úgy veszi újra birtokba a lakását, hogy azzal szembesül, hogy többmilliós kára lett. Mert a lakó például egy ideje nem fizette a rezsit, vagy lelakta a lakást.

"Nem azért van ilyen nézettségünk, mert a nézőink azon vannak megrökönyödve, hogy lehet így bánni a szerencsétlen lakásbitorlókkal, hanem azért, mert felhívjuk a társadalom figyelmét a problémákra. Ha a hatóság jogköre elfogy, a fuldokló egy szalmaszálba is igyekszik megkapaszkodni, ez sok esetben mi vagyunk" – mondta.