Módosította a parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvényt; a végszavazás során a javaslatot 134 képviselő támogatta, 24 ellenezte, míg 21 tartózkodott.
A javaslat vitájában elhangzott: a műemléki értékek szabályozását nemrégiben a magyar építészetről szóló törvénybe emelték, a mostani módosítás célja a két területre vonatkozó rendelkezések összhangba hozatala a jogszabályi rendszer megerősítése és a szabályozás korszerűsítése mellett, korszerű, hatékonyan alkalmazható, a köz- és a magánérdek egyensúlyán alapuló szemléletet alkalmazva.
A törvényjavaslat indoklása megemlíti: a módosítás megteremti a hadtörténeti örökség korábban elmaradt részletesebb szabályozási kereteit, emellett a kulturális javak és a régészeti örökség vonatkozó szabályozási irányelveit, valamint az egyes hatóságok fenti szabályozási területekre vonatkozó örökségvédelmi feladatait állapítja meg.
További cél a hadtörténeti és régészeti örökség, illetve a kulturális javak védelme és az ehhez szükséges keretrendszer szabályozásának pontosítása.
A jogszabály a jelenlegi gyakorlatot egységesíti, egyúttal harmonizálja a hazai kulturális örökségvédelmi jogalkotásnak a régészeti örökség szabályozására vonatkozó irányelveivel, valamint segíti a nemzeti és az egyetemes hadtörténeti múlt szempontjából jelentős, régészeti védettség alatt nem álló lelőhelyek (csataterek, összecsapások helyszínei és védelmi létesítmények) jogi védelmét.
Kisebb változások történnek az adózás terén
Az Országgyűlés 127 igen szavazattal, 46 nem voks ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében szükséges módosítok törvénybe iktatása.
Törvényi szintre emelik az extraprofitadókra vonatkozó, veszélyhelyzeti rendeletben meghatározott szabályokat a banki extraprofitadót, a "Brent-Ural" adót, a biztosítási pótadót, valamint a kiskereskedelmi adót érintően.
A személyi jövedelemadózást érintő módosítások zömmel technikai jellegűek, amelyekre a gyermekeket nevelő családok új kedvezményeit bevezető törvények miatt van szükség.
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra nő.
Szintén törvényi szintre emelik, azt a döntést, amely januártól 12 millió forintról 18 millió forintra növelte az általános forgalmi adó (áfa) szerinti alanyi adómentesség értékhatárát.
Tartalmazza a törvénymódosítás azt is, hogy az általános nyugtaadatszolgáltatást 2025. július 1. helyett 2026. szeptember 1-jén vezetik be.
A felsőoktatási intézményekkel vagy a kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény ötven millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
A mikromobilitás elterjedését segíti, hogy az elektromos vállalati kerékpárok elismert költség-teljesítménykorlátját a javaslat 300-ról 750 wattra emeli.
A társasági adóalap védelmében egy magyar cég külföldi céggé válásának esetén akkor is meg kell fizetni a vagyonfelértékelésre jutó társasági adót, ha nem készül végleges vagyonmérleg. A külföldről határon átnyúló átalakulással Magyarországra érkező jogutód is bejelentheti a jogelőd által szerzett részesedését és ezáltal jogosult lehet az ilyen részesedés értékesítésének adómentességére.
Az energiaellátók jövedelemadójának a kulcsa idén még 41 százalék marad, 2026-ban azonban visszacsökken a korábbi 31 százalékos szintre.
Továbbá cégautóadó-mentességet biztosítanak a polgárőr szervezetek és önkéntes tűzoltók számára az alapfeladatuk ellátása érdekében működtetett gépjárműveik után, valamint papírmentessé válnak az adó- és vámhatóság helyszíni ellenőrzései.
(MTI)
