Az ország minden pontjáról, és határon túlról is érkeztek a Mi Hazánk tagjai és szimpatizánsai a mozgalom szegedi Trianon-megemlékezésére, ahol Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is felszólalt – írja Magyar Jelen.

A rendezvényt Tombácz Krisztina, a Mi Hazánk szegedi szervezetének elnöke nyitotta meg, aki a nemzettragédia által elvesztett kincseinkről beszélt.

Trianon a magyar nemzet szándékos megsemmisítésének parancsra történő végrehajtása volt.

Tombácz Krisztina

Az országcsonkítással több mint 3 millió magyar került határon túlra, akiket elnyomtak önrendelkezési jogukban, sokukat elüldöztek az új rezsimek.

A válság Szegedet is súlyosan érintette, amely így hirtelen egy határ menti város szerepében találta magát, és rengeteg magyar menekült befogadásával is meg kellett birkóznia.

Dr. Tímár Tamás

Dr. Tímár Tamás, a Mi Hazánk szegedi szervezetének alelnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a határon túli magyarság jogai a mai napig nem biztosítottak.

Bátki Fazekas Zoltán

Ezután Bátki Fazekas Zoltán operaénekes következett, aki elénekelte Erkel Ferenc Bánk Bán című operájának leghíresebb áriáját, a Hazám, hazámat.

Már több mint 100 év eltelt a diktátum aláírása óta, mégis a mai napig ér inzultus és jogtiprás sokakat magyarságuk miatt.

A Kárpát-medence magyarságát örökre összeköti a nyelvünk, a kultúránk és a közös eredetünk. Minden magyarellenes támadás ellen ki fogunk állni, ahogy a múltban is tettük.

Dér Dániel

A Mi Hazánk Ifjai képviseletében Dér Dániel, a szervezet vármegyei elnöke következett, aki gyújtóhangú beszédében kiemelte a magyarság azon képességét, hogy még a legnehezebb helyzetből is képesek voltunk mindig felállni.

Nekünk nem a kesergés a célunk! Mi Trianonra nem azért emlékezünk, mert nem tudunk elszakadni a múlttól, mert nem tudunk mit mondani a jövőnek. Éppen ellenkezőleg! Épp azért beszélünk tragédiánkról, mert ebből kívánunk erőt meríteni.

Trianon meghaladása akkor jöhet el, ha az abban Magyarországra kirótt helyzetet végre fel tudjuk számolni. Ez nem a múltbéli sebekről szól, hanem arról, hogy a jövőben a magyarság saját sorsának kovácsa lehessen.

A magyarság nemcsak egy államalkotó nemzet a többi közül a Kárpát-medencében, de a mindenkori hatalmi egyensúly letéteményese. Mikor mi meggyengültünk, elvesztettük szabadságunkat, a többi nemzet is ugyanerre a sorsra jutott.

Amióta Közép-Európa kicsiny nemzetállamokra lett szabdalva, azóta csupán a nyugati hatalmak akaratának elszenvedője. Erős regionális érdekérvényesítés csak úgy létezhet ebben a térségben, ha a Kárpát-medence egyetlen erős egységet alkot.

Dér harcba hívott minden nemzeti érzelmű fiatalt, akikkel közösen kíván a Mi Hazánk Ifjai küzdeni a magyarság feltámadásáért. Hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak, hogy minden fiatal kivegye a részét a küzdelemből, akár a Mi Hazánk ifjúsági szervezetének kötelékében, akár más hazafias szervezetben.

A valódi ellenségeink nem az utódállamok, hanem az a globalista világrend, amely azt hiszi, a történelmet meg lehet állítani, amely egyetlen hatalom, a globális pénzügyi elit fenntartását tűzte ki célul. Ők állnak a történelmi változás útjában, ők a magyar feltámadás legnagyobb kerékkötői. Velük kell tudnunk leszámolni!

Beszédében antiglobalista kitérőt téve megnevezte Magyarország és Európa ellenségeit. Valójában a pénzügyi világelit célja az, hogy minden maradjon úgy, ahogy az volt az elmúlt 100 évben a térségben.

Dér Dániel beszéde legvégén pedig felhívta a figyelmet az egység és az ebből eredő erő felmutatásának fontosságára. A most átalakuló világrend rengeteg lehetőséget nyit meg Magyarország előtt, gondoljunk csak Kárpátalja helyzetére, ahol a Mi Hazánk Mozgalom követeli az 1991-es autonómia-népszavazás eredményének érvényesítését. A magyarság érdekérvényesítéséhez viszont most összefogásra van szükség.

Toroczkai László

Végezetül Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke következett.Toroczkai számára Szeged városa kiemelten fontos, hiszen nemcsak itt született és élt, de választókerülete is részben a városban található, ahol nagy harcok várhatóak 2026-ban.

A helyszín adta lehetőséget megragadva, a Mi Hazánk elnöke arról beszélt, hogyan ismerkedett meg Trianonnal gyermekkorában. A határ közelsége és az a tény, hogy a határ túloldalán is ugyanúgy magyarul beszéltek mély benyomást hagyott igazságérzetére.

Mátyás király példáját idekapcsolva fejtette ki, mit is jelent az igazság számunkra.

A magyarság életében az első pillanattól kezdve rendkívül fontos volt az igazságra való törekvés. Erre nagyon érzékenyek a magyarok.

Kiemelte, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ereje éppen a hitelességében rejlik. Ezért van az, hogy amíg az óbaloldal pártjai sorra bedőltek, mára a Mi Hazánk maradt az egyetlen parlamenti ellenzéki erő, amely 2026-ban is biztosan ott lesz az Országgyűlésben.

„Az igazságtalanság erőt ad a további küzdelemhez. Tovább kell adnunk gyermekeinknek ezt a tudást, hogy ők is folytathassák a küzdelmünket.”

Nem lehet találni sehol a világtérképen még egy olyan Isten adta egységet, mint amilyen a Trianon előtti Magyarország volt. A Kárpátok koszorúja, és a folyók úgy ölelik körül ezt a hazát, hogy ennek össze kell tartoznia.

Toroczkai a parajdi tragédiát is szóba hozta, ahol a vízzel elöntött sóbánya hatására több ezer magyar család megélhetése került veszélybe. A Mi Hazánk az első naptól ott van Parajdon, és amiben csak tud segít.

Trianon élő, eleven seb, amellyel kapcsolatban rengeteg teendőnk van. A Mi Hazánknak köszönhetően Kárpátalja kérdését a Parlamentben sem lehet lesöpörni az asztalról.

Nemcsak a kárpátaljai magyarok, de a ruszinok kollektív jogai mellett is szót emelt Toroczkai László. Elfogadhatatlan, hogy a két nagy tömb egyike sem mer felszólalni Kárpátalja ügyében.

Az 1991-es kárpátaljai népszavazás eredményét érvényesíteni kell. Az Antall-kormány hazaárulással felérő tette volt, hogy ezt nem cselekedte meg. Toroczkai nyílt levélben szólította fel kiállásra Orbán Viktort és Magyar Pétert. Kiemelte, hogy a jövőben Magyarország csak olyan szövetségesekkel tud együttműködni, akik szintén hajlandóak Magyarország érdekérvényesítését támogatni.

Toroczkai László beszédét egy idézettel zárta, melyet a mátrai betyárok mondottak anno:

Mi nem adjuk fel soha, mert nem tudjuk azt hogy kell. Ha a magyarok tudják, hol az igazság, akkor győzni is fogunk!