Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését - jelentette be pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A Bizottság értékelése szerint Magyarország - a védelmi kiadások növekedését is figyelembe véve - összességében hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében, és javasolja a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsnak (ECOFIN) az eljárás felfüggesztését.
Az európai tavaszi szemeszter keretében a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a nyolc túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállam (Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia) hatékony intézkedéseket tett-e a hiányuk csökkentése érdekében. Ennek értékelése során azt ellenőrizte, hogy a 2025 tavaszi előrejelzésében publikált 2025-ös nettó kiadásnövekedés megfelel-e a tanácsi ajánlásban megszabott felső határoknak. Az eltéréseket éves szinten (azaz 2025-re) és kumulált szinten (azaz 2024-re és 2025-re együttvéve) határozzák meg - ismertette a minisztérium.
Az idén felülvizsgált keretrendszer újfajta rugalmasságot is biztosít. A 2025 márciusában előterjesztett "ReArm Europe Plan/Readiness 2030" keretében lehetőség van a nemzeti mentesítési rendelkezés (NEC) aktiválására, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a védelmi kiadások növelése érdekében ideiglenesen túllépjék a nettó kiadások maximális növekedési rátáit. Tizenöt tagállam (Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) kérvényezte a NEC aktiválását, amely a 2025 és 2028 közötti időszakban GDP-arányosan 1,5 százalékos mozgásteret nyit a költségvetésnek. Magyarország esetében az aktiválást a Bizottság támogatja.
Az értékelés szerint Magyarország esetében a nettó kiadásnövekedés 2025-ben ugyan várhatóan meghaladja a korrekciós pálya által meghatározott felső határt, azonban a Bizottság által előrejelzett eltérés a védelmi kiadásokra vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a NEC által biztosított rugalmasságon belül van. Ebből következően az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás (EDP) felfüggesztését.
A Bizottság ajánlásait az ECOFIN várhatóan még júniusban megtárgyalja és elfogadja - tájékoztatott az NGM.
Frissítés: Azóta kiderült, hogy az NGM tévedésben él
A Portfólió megkeresésére azonban az Európai Bizottság szóvivői szolgálata jelezte:
pontosításra van szükség, ugyanis jelenleg pusztán arról van szó, hogy Magyarország jó úton halad a hiány csökkentésében, és ezért nem szükséges az eljárás további szigorítása, az függőben marad.
A túlzottdeficit-eljárásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szabályozza. Az eljárás elindításához a Tanácsnak hivatalosan meg kell állapítania a túlzott hiány tényét (126. cikk 6. bekezdés), és ajánlásokat kell megfogalmaznia a korrekcióra (126. cikk 7. bekezdés). Ezután a Bizottság értékeli, hogy az érintett tagállam végrehajtotta-e az ajánlott lépéseket.
Amennyiben a tagállam együttműködik és érdemi korrekciót hajt végre, az eljárást függőben tartják (put in abeyance), de nem zárják le: a tagállam folyamatos megfigyelés alatt marad, amíg a hiány 3 százalék alá nem csökken.
Az eljárás bármikor újraaktiválható, ha a vállalt költségvetési céloktól eltér.
Lényegében ebben a fázisban volt eddig is Magyarország, retorziós intézkedéseket nem vártak el, azonban megkövetelték, hogy a kormány készítsen egy középtávú fiskális strukturális tervet, amelyben a megugrott költségvetési hiány és államadósság csökkentésére vállal egy pályát. Erről februárban állapodott meg a kormány is az uniós végrehajtó testület.
A Bizottság megállapítása szerint Magyarország 2025-re tervezett nettó kiadásnövekedése ugyan túllépi a korrekciós pálya felső korlátjaként vállalt 4,2 százalékot, azonban a védelmi kiadásokra tekintettel ez a túllépés a NEC (National Escape Clause – nemzeti menekülési záradék) által biztosított mozgástéren belül marad. Ez a jogi lehetőség az új költségvetési keretrendszer alapján került bevezetésre,
lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2025 és 2028 között a GDP 1,5%-áig terjedő többletkiadást eszközöljenek védelemre anélkül, hogy ezzel megsértenék a fiskális fegyelmet.
A számítás alapja azonban a 2021-es katonai ráfordításait jelenti, az ahhoz képesti GDP-ráfordítási arány szerint számolják ki, hogy mekkora mozgásteret kap a védelmi kiadások fokozásával egy tagállam. A szerdán kiadott, az Európai Bizottság által összeállított 2025-ös országjelentés alapján ez Magyarország esetében 0,9 százaléknyi plusz fiskális mozgásteret jelent, amit nem vesznek a hiányszabályok megsértésének.
A Bizottság szóvivője ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni:
az eljárás jelenleg nem szűnik meg, és annak végleges lezárásáról most nincs is szó. csupán arról van szó, hogy az EDP egyelőre nem halad tovább a szankciós szakasz felé, mivel a jelenlegi költségvetési pálya – különösen a védelemi kiadások figyelembevételével – megfelel az elvárásoknak.
(MTI - 24)
