Több okból is alaptörvény-ellenes a klímatörvény - állapította meg az Alkotmánybíróság, amely 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a jogszabály egyik bekezdését, és hiányosság pótlására hívta fel az Országgyűlést.
Az Ab honlapján szerdán közzétett összegzés szerint a legfőbb bírói fórum a 2020. június 3-án elfogadott törvény 3. paragrafusának 1. bekezdését semmisítette meg, mert álláspontja szerint az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit. Emellett azt is megállapította, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságai figyelembevételével átfogóan és kifejezetten szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig pótolnia kell ezt a hiányosságot.
Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául ötven országgyűlési képviselő indítványa szolgált. Az indítvány szerint a klímavédelemről szóló 2020. évi törvény említett paragrafusa ugyan konkrét vállalásokat tartalmaz, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez.
A klímatörvény 3. paragrafusának 1. bekezdése értelmében "Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest". Ez a jogszabályi rendelkezés az Ab határozata szerint a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének tekinthető.
A határozat szerint az alaptörvény adott rendelkezéséből nem csupán a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének kötelezettsége és e kötelezettség változatlan formában történő megőrzése fakad, hanem egy folyamatos védelmi kötelezettség, amely megfelel az elővigyázatosság és megelőzés elvének is. A jogalkotó a klíma védelmében olyan kötelezettségvállalásra köteles, amely a nemzedékek közötti igazságosság elvének megfelelően egyaránt és azonos súllyal figyelembe veszi a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit.
A testület megállapította, hogy valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága ugyan formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben ha nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére, utóbb nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik.
Az Alkotmánybíróság megerősítette, a jogalkotót az a kötelezettség terheli, hogy megalkossa azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is.
Mindezen indokokra figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a klímatörvény 3. paragrafusának 1. bekezdése alaptörvény-ellenes.
Kimondta továbbá, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző, üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazásnak és az azokkal szembeni ellenállóképesség növelésének az eszközeit.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. június 30-ig tegyen eleget.
A törvény egyéb rendelkezéseit kifogásoló indítványokat az Ab elutasította, illetve visszautasította.
A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Patyi András és Varga Réka, különvéleményt pedig Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Márki Zoltán alkotmánybíró.
(MTI)
