Június elsején 16:32-es kezdettel lezajlott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében a 2025-ös Trianon Felvonulás, melynek keretében a résztvevők a Külügyminisztérium elé vonultak, hogy – a többi elszakított terület mellett legfőképpen – felhívják a figyelmet Kárpátalja égető kérdésére – írja a Szent Korona Rádió.

Fel a győzelemre! – nyitotta meg a XXIV. Trianon Felvonulást Vári-Kovács Péter.

Vári-Kovács elmondta, hogy az egybegyűltek elsősorban azokért a kárpátaljai magyarokért vonultak utcára, akik annyi megpróbáltatáson mentek keresztül, és akiket most a gyilkos ukrán vezetés meghalni küld egy másik nép vélt érdekeiért. Majd egy perces néma főhajtással emlékezett a tömeg az ukrán háború magyar elhunytjaira.

Majd Vári-Kovács rámutatott, hogy a rendezvény egy tiltakozó menet, egy óriási felkiáltójel. Hiszen olyan geopolitikai helyzet alakult, mely – mivel a soviniszta Ukrajna területi integritása megszűnik – lehetőséget ad egy kárpátaljai magyarokat segítő védhatalmi státusz kialakítására. A jelen lévők pedig követelik, hogy a magyar kormány élesben is képviselje a magyar érdekeket, más népek kiszolgálása helyett! Majd a Magyar Hiszekegy elmondása után Vári-Kovács a következő szavakkal zárta bevezetőjét: “Mi soha nem felejtjük el, mit tettek az országunkkal. Most vagy soha, Kárpátalja! Vesszen Trianon!“

Fotók: HVIM

A rendezvény megnyitásaként elsőként a HVIM felvidéki vezetője, Dobay Gergely szólalt meg. Dobay beszédét azzal kezdte, hogy immár 24 éve hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen mértékben csonkították meg nemzetünket és országunkat a trianoni diktátum által. Számos nagykövetség előtt tiltakoztak már ezen égbekiáltó igazságtalanság ellen, idén pedig a Külügyminisztérium elé vonulnak, hogy a magyar kormánnyal is tudassák mindezt.

Dobay ezután azon általános hozzáállásra vezette a figyelmet, amivel valószínűleg minden, a magyar nemzetért aggódó hazafi találkozhatott már. Sokaktól kérdezhették már családtagok, kollégák vagy munkatársak, hogy “nem unják“, hogy még mindig Vesszen Trianont kiáltanak? De mégis mit kellene tenni ahelyett, hogy utcára vonulnak, felhívni a figyelmet az országunkat ért csapásra? E tekintetben a kispolgári gonoszság mérgezi a magyar társadalmat. Az a felfogás, hogy a magyar érdekek mellett való kiállás helyett inkább gyereknapra menjenek, füvet nyírjanak vagy csak nézzenek egy filmet. A passzív károgóknak, akik ezen kicsinyes felfogással élnek, üzenik, hogy a történelem nem egy befejezett regény, hanem egy olyan, amit mi magunk írunk.

A leggyakoribb kifogás, amivel a kispolgárok élnek, a családra való hivatkozás. Dobay erre reagálva világított rá, hogy “nem önzetlenség csomagolópapírjával fedett önzőség az Isten – Haza – Család hármasából csupán egyedüli életcélként a családdal foglalkozni?” Mégis mit remél az, aki nem akar a történelmen alakítani, ehelyett csupán passzívan elfogadja azt? Úgy gondolja, hogy a világ alakulása nem lesz kihatással a hétköznapi életére?!

A felvidéki vezető rávilágított, hogy attól még, hogy egy probléma régóta fennáll, még nem szűnik meg létezni – hozzászokni persze lehet. Homokba lehet dugni a fejünket, csakhogy szembesülnünk kell azon ténnyel, hogy Trianon nem egy lezárult, múltbeli történelmi esemény, vagy egy érettségi tétel. Trianon és annak következményei a mai napig velünk élnek! Velünk élnek a határon túli, soviniszta támadásokkal és intézkedésekkel, az etnikai arányok rohamos változásával és a minden magyar szóért megtámadott határon túli fiatal utcakőre cseppenő vérével! Mint felhívta a figyelmet: Trianon benne van Szigetköz ellopott vizében, a tiszai ukrán szemétszigetekben és az elárasztott parajdi sóbányában.

Dobay kimondta, hogy nekünk, magyaroknak emlékeztetnünk és követelnünk kell. Követelni, hogy a mindenkori magyar vezetés tegyen lépéseket, és ne a választásokkor forduljon szavatokért a határon túli testvéreinkhez! Nem Robert Ficoval kell parolázni, hanem kiállni a magyarellenes támadásokat elszenvedett fiatalokért és szembeszállni az úzvölgyi román sovinisztákkal!

Csakhogy mindezt a magyar hazafiak, a nemzeti oldali szervezetek teszik meg, mert őket nem a szavazat, hanem az isteni Igazság vezérli. Hiába a soviniszta ukránok halálos fenyegetése, a szlovák rendőrség vegzálása vagy a magyarellenesek általi erőszakos támadások. A HVIM felvidéki vezetője ekkor az egybegyűltek felé fordult: ti jó helyen vagytok, ugyanis a történelmet most, ti írjátok!

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki vezetőjének beszéde után az 500 fős menet megindult a Külügyminisztérium épülete felé. Fővárosunk utcáin áthaladva ismételten felhangzottak a legismerősebb szólamok, melyek közül legfőképpen a Kárpátalja nem Ukrajna! skandálása üthette meg a fülünket.

A Külügyminisztérium épülete elé megérkezve Kónyi-Kiss Botondon, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökén volt a sor. Kónyi-Kiss felszólalásában elmondta, hogy 2001 óta, minden évben Budapesten szervezik meg a Trianon Felvonulást, hogy tiltakozzanak a békediktátum ellen. A helyszínek és a követelések minden évben tükrözték azt, hogy hol volt épp a legégetőbb a soviniszta magyarellenesség. Gondoljunk csak a délvidéki és a felvidéki magyarverésekre, vagy épp a székelyek románok általi vegzálására. Ebben az évben viszont a Külügyminisztériumot tűzték ki helyszínül, hiszen nekik kell üzenni, hogy ezúttal különösen a magyar kormánynak, a külügyminiszternek van feladata.

Kónyi-Kiss elmondta, hogy mindig is hitet hirdettek, hogy még ha a világ ellenük is van, eljön az idő, amikor ledől a Trianonban ácsolt kereszt. Ugyanis bármennyi idő telik is el, az igazságtalanság igazságtalanság marad!

A Trianon okozta tragédiák nem gyógyulnak be az idő elteltével, ezért hiába próbálják elhallgattatni, hiába mosolyogják meg őket, továbbra is ki fognak állni a határon túli magyarokért. A HVIM alelnöke rámutatott, hogy a gyáváknak, a megalkuvóknak, a kishitűeknek nem lett igazuk, mert a világ igenis változik. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem nem ért véget. A határok nincsenek bebetonozva: Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió is feloszlott, ezúttal pedig az ukrán állam megszűnése felé haladunk, és ezért választották helyszínül a Külügyminisztériumot. Kónyi-Kiss ezután felhívta a külügyminiszter figyelmét arra, hogy “Kárpátalja helyzete tragikus, és tarthatatlanná vált. Nemcsak arról beszélünk, hogy Ukrajna szabotálja a ’91-es szavazás autonómiapárti eredményét. Nemcsak arról kell beszélnünk, hogy 2014 óta a magyar nyelvhasználatot a magyar jelképekkel egyetemben támadják, hanem arról is, hogy kényszersorozással a magyarok fizikai megsemmisítésére törekszenek! És mindeközben a magyar külpolitika hallgat…“

Ukrajna nem tud felelősségteljes államként működni. Nem tud gondoskodni a határai közé szorult magyarokról és ruszinokról. Az ukrán állam egyenesen tagadja a ruszinok létezését: nem ismeri el őket etnikumként, a vallásukat pedig szisztematikusan üldözik, miközben Kárpátalja népességének felét teszik ki a ruszinok, akikről Krúdy Gyula azt írta, “Ez a nép büszke arra, ha magyarnak mondják. Szívesen, boldogan nevezi magát magyarnak.” Ukrajna ’91 óta a nemzetiségek ellehetetlenítésére törekszik. Azonban épp Kárpátaljáról lehet pozitív példát felhozni, hiszen ’39-ben, amikor visszafoglaltuk, széleskörű közjogi autonómiát kaptak. Teleki Pál például ruszinul köszöntötte Magyarországhoz való visszatérésüket. Egyik képviselőjük pedig a következőképp fogalmazott:

A ruszin nemzet a saját elhatározásából tért vissza a Szent István-i birodalomba; amit egy idegen hatalom, Csehszlovákia az egész világ színe előtt vállalt szerződés ellenére megtagadott tőle, azt meg fogja kapni az ősi hazában: nemzeti életének, szellemi, gazdasági és kulturális fejlődésének szabad lehetőségét az autonómia keretében.

Amit Ukrajna mai napig nem képes teljesíteni, azt Magyarország már akkor megadta Kárpátaljának. A ’90 utáni magyar kormányok pedig rengeteget mulasztottak, sőt mi több, bűnt követtek el, amikor elfogadták az ukrán alapszerződést.

Kónyi-Kiss rámutatott, azt várják a Külügyminisztériumtól, hogy most, amikor megindulnak a béketárgyalások, és Ukrajna sérthetetlenségébe vetett hit szertefoszlik, amikor Zelenszkijt távozásra szólítják fel, érezzék a történelmi felelősséget, ami az ő vállukat nyomja. Nem fordulhat elő, hogy Magyarország kimarad a tárgyalásokból, mert azok hozhatják el a magyarok jobb sorsát. Kárpátaljának nincs több ideje. Most van itt az idő! A HVIM alelnöke a következőképp zárta beszédét: “Azt várjuk hát a kormánytól és különösen a Külügyminisztériumtól, hogy a magyar nemzeti érdekekért, Kárpátalja sorsáért és megmaradásáért dolgozzon.”

A vármegyés alelnök után a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője és alelnöke következett. Novák Előd emlékeztetett arra, hogy az 1999-ben a NATO-csatlakozás apropójából, a Külügyminisztérium elé szervezett demonstrációt követően 2 héttel háborúba keveredtünk Jugoszláviával. Az első Orbán-kormány azonban akkor sem törődött a délvidéki magyarok sorsával. Novák rámutatott, az ő – és a nemzeti szervezetek – álláspontja nem változik, szemben a Fidesz álláspontjával. Emlékezzünk csak arra, hogy amikor Szabad György házelnök néma felállást kért Trianonra emlékezve, akkor a Fidesz kivonult.

Azóta tíz év telt el, és azzal együtt jött el a pálfordulás – köszönhetően a helyi megmozdulásoknak. A Fidesz pedig “nemzeti összetartozás ünnepét” kreált június 4-ből. Emellett emlékeztetett az alelnök arra is, hogy a Mi Hazánk javasolta a bécsi döntések évfordulóinak emléknappá nyilvánítását, ami emléknap lehetne a revízióra, a kormánypárt azonban abból nem kér.

Novák kifejezte félelmét, hogy amilyen hangosan kiállt a Fidesz Románia EU-csatlakozása ellen, majd ugyanolyan hévvel meg is szavazták, hasonló fog történni Ukrajnával kapcsolatban is. Orbánék kétszínűségét kiemelve több példát is hozott, amikor is az autonómia mellett kiállva szavakban mindig hangosak voltak, azonban amikor tettekre került a sor, visszahúzódtak. Jól mutatja ezt az is, hogy a miniszterelnök tusnádfürdői szónoklatai is csupán színjátékok voltak. Azt sem foghatja Orbán a rossz tanácsadóira, hogy a soviniszta Simiont támogatta.

Novák Előd azt is hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk az egyetlen olyan párt, amelyik követeli az autonómiát Kárpátalja számára, az 1991-es népszavazás érvényesítését. És emlékeztetett, hogy hányszor mondta Orbán vagy éppen Szijjártó, hogy kiállnak Ukrajna területi integritása mellett. Novák kihangsúlyozta, hogy kérték a magyar kormányfőt, hogy, forduljanak a felek felé, hogy a béketárgyalások során érvényesítsék a népszavazást. Hiszen ez a minimum.

Viszont, mint mondta: “Orbán Viktornak és a Fidesznek viszont nem elvei, hanem üzleti érdekei vannak”

Ami pedig az ukrán rezsimet illeti, mint azt Novák kihangsúlyozta, semmit nem lehet nekik elhinni. Mert például 2020-ban ugyanazok az NBU SOK rohanták le a kisebbségi irodákat, akik most magyarokat tartóztatnak le. A kárpátaljai magyarokat pedig immár szinte minden kisebbségi joguktól megfosztották. Emellett pedig fenyegetik Toroczkai Lászlót is. Az ukrán rezsim egyre durvább provokációkat hajt végre, gondolhatunk itt a keleti országrészbe berepülő drónokra is, melyet a magyar kormány részéről el is hallgattak.

Kiemelte azt is, hogy – Trianon folyományaként – az évek óta szorgalmazott Kárpát-medencei vízgazdálkodás szakszérűsítésének elmulasztása okozott katasztrófát Parajdon is. Kérte a résztvevőket, ha Erdélybe készülnek, támogassák a megélhetés nélkül maradt parajdiakat.

A felszólalók sorát Raffay Ernő történész zárta. Felszólalása elején egy történettel nyitott. “Önöktől jobbra levő épület volt az MDF székháza. Itt mondtuk Antallnak mikor hadügyi biztos voltam a délszláv háború idején, hogy vonuljunk be néhány faluba a precedens miatt délvidékre.”

1. Majd kifejtette, hogy 6 előfeltétel kell a revíziós gondolat megszületéséhez. Erős magyar gazdaságot kell építeni. Példa problémaként hozta fel, a magyar gyümölcstermesztés katasztrofális helyzetét, miszerint az árak az egekben vannak.

2. Erős hadseregfejlesztésre van szükség. Ugyanis például a Horthy-korszak területi revízióit a Gömbös féle 20-as évek végi haderő fejlesztés ágyazta meg.

3. Szövetségek kovácsolása dél és kelet Európában. Raffay három potenciális ilyen népet tart számon: a lengyel, a bolgár, az albán.

4. Nagyhatalmi szövetséges. Potenciális szövetségesek például Putyin, hiszen az oroszok is tudják, hogy Ukrajna egy műállam.

5. Budapesten olyan kormány legyen, mely foglalkozik Trianonnal. Nem csak részletekkel, és Brüsszellel, hanem a helyzet megoldásával.

6. Meglegyen a magyar akarat.

Frissítés: további fényképek:

Olvasónk képgalériája