Június 1-jére öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – jelentett be tüntetést az Andrássy útra. A demonstráció, az úgynevezett mini-Pride célja többek közt az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára. A rendezvény megtartását azonban a rendőrség megtiltotta. A jogvédők a bíróságon támadták meg a rendőrség döntését, a céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg – írja mintegy állást foglalva a Magyar Hang.

Ahogy arról beszámoltunk, a tervezett gyűlés megtartását a rendőrség a „Pride-törvényre” hivatkozva tiltotta meg, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is.

Kép: Nagy Szabolcs / Amnesty International Magyarország / Facebook

A Kúria a közleményében kiemelte: most először kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható.

Azt írják, a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette (méghozzá készségesen – a szerk.).

A Kúria a gyülekezési hatóság helyett a tényállást nem állapíthatta meg, a hiányzó bizonyítást nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről, ezért a határozatot megsemmisítette, és a rendőrséget új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte, felhívva a figyelmét a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára. Emellett pedig kötelezték a rendőrséget, hogy tizenöt nap alatt fizessék meg az együttesen 224 000 forint perköltséget.