Az Európai Unió tagállamai megállapodtak újabb szankciók bevezetésében Oroszország ellen, miután több tagállam vezetője még május 10-én Kijevben bejelentette, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem támogatja az EU és Ukrajna által felajánlott 30 napos azonnali tűzszünetet, akkor újabb szankciókat vetnek ki az agresszorra.
A hírről először Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök számolt be közösségi oldalán, aki üdvözölte a tagállamok nagyköveteinek a döntését, ami az elnök szerint tovább korlátozza Oroszország hadi technológiákhoz való hozzáférését, valamint újabb 189 hajót adtak hozzá az orosz árnyékflottát korlátozó jegyzékbe, amivel Oroszország az ellene kivetett szankciókat próbálja megkerülni.
Mint Von der Leyen rövid bejegyzésében fogalmazott: Ennek a háborúnak véget kell vetni. Továbbra is nagy nyomást fogunk gyakorolni a Kremlre.
A szankciók pontos tartalmát jelenleg nem ismerni, csak amiket Von der Leyen, valamint az Európai Tanács-elnök António Costa írt közösségi oldalán.
Oroszország árnyékflottája régi, biztosítás nélküli hajókból áll, amelyek gyakran nem is orosz zászló alatt hajóznak, valamint hamis adatokat közölnek, és kikapcsolják a transzpondereket is, hogy így tévesszék meg a hajóforgalmat monitorozó hatóságokat. Emellett a hajók szállítmányait gyakran több esetben is más hajóra helyezik át, hogy így lehessen eltitkolni a hordók eredetét – ezenkívül az EU szerint az orosz szabotázsakciókat is ezekkel a hajókkal hajthatják végre.
Az EU eddig 153 hajót vett fel a listára, amelyektől megtagadta a hozzáférést az EU területén lévő kikötőkhöz, valamint azok szolgáltatásaihoz. Az új szankciókkal már közel 350 hajót szankcionáltak.
Az Euronews információi szerint a mostani megállapodás további 75, orosz katonai komplexumban dolgozó személyt és vállalatot helyez szankciós listára, valamint több mint 30 céget, amelyekről azt feltételezik, hogy Oroszországnak olyan civil és katonai célokra is felhasználható árukat szállítanak, amelyeket a szankciók tiltanak. Továbbá a szankciók betiltják az olyan, EU-ban gyártott vegyi anyagok exportját, amelyek rakéták előállítására használhatóak.
Ez már a 17. szankciós csomag azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én megindította offenzíváját Ukrajna ellen, amivel egy teljes körű háborúvá szélesítette az addig fennálló regionális konfliktust. A csomagról május 14-én az EU 27 tagállamának nagykövetei egyeztek meg, ez pedig előrevetíti, hogy jövő héten a tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyi Tanács is helybenhagyja azokat.
A döntést Magyarország is megszavazta – annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múltban többször is felvetette a vétó lehetőségét az orosz szankciók ellen.
A szankciók fenntartását egyébként félévente egyhangúan meg kell erősíteniük a tagállamoknak, azaz akár egy tagállam is megvétózhatná.
Orbán már idén januárban felvetette, hogy Magyarország nem fogja megszavazni a szankciók fenntartását, ugyanakkor ettől végül elállt.
A tagállamok ugyanakkor felkészültek arra az esetre is, ha Magyarország a legközelebbi szavazás során élne vétójogával: ebben az esetben uniós szint helyett tagállami szintre helyeznék át a szankciókat, így uniós döntéshozatal helyett egyfajta „tettrekészek koalíciója” megközelítéssel a tagállamok parlamentjei vetnének ki összehangoltan szankciókat az agresszor Oroszországgal szemben.
Az új német külügyminiszter, Johann Wadephul még beiktatása előtt arról beszélt, reméli, Magyarország nem fog egyedüliként szembemenni a tagállamok konszenzusával, és a fontos ügyekről továbbra is uniós szinten, a 27 tagállam egyetértésével tudnak majd dönteni, nem pedig Magyarországot kihagyva, kormányközi együttműködéssel.
(Index nyomán)
