Ifjabb Bak Attila, a Debreceni Egyetem jogászhallgatója azt mondja, a génjeiben van az állatok iránti szeretet. Kis korában költözött ki a családja Debrecenből Bocskaikertbe, ahol végre lehetőség nyílt kutyatartásra. Nagy méretű őrző-védő fajtát kerestek a magyarságára igen büszke édesapjával, így került a bocskaikerti portára egy kuvasz. Annyira jó genetikájúnak bizonyult – noha a kiválasztásnál semmi szakmai szempont nem játszott még közre akkor –, hogy kutyakiállításokra is elvitték. A kölyökosztályban rögtön aranyérmet nyert a nagy debreceni versenyen, és ekkor kapott kedvet a Bak család a tenyésztéshez – írja a Cívishír.

Ajándék és Avar

A legjobb családbarát négylábú

A történetnek azonban van egy nagyon fontos előzménye: az első kuvasz terápiás jelleggel került a Bak családhoz. Attilát ugyanis Chron-betegséggel diagnosztizálták, továbbá egy tanár miatt magántanulóvá vált, kiszakadva a Dóczy gimnázium közösségéből. Ezért kapta a kutyát, társnak. Aztán kiderült, hogy szó sincs Crohn-betegségről, csak a mindennapi stressz okozta a tüneteket.

A tanárt végül elbocsátották, de a folyamat már elindult, a kuvasz szuka tenyésztésre hivatott – gondolták Bakék. 2019-ben megszületett az első alom, ami arra ösztönözte az akkor tizenéves Attilát, hogy elmélyedjen Mátyás király kedvenc fajtájának a tenyésztésben.

Tanulmányozni kezdte a fajtaleírás történetét, mégpedig olyan intenzitással és lelkesedéssel, hogy a híre eljutott a legnevesebb magyar kuvasztenyésztő, a mátészalkai Kóczián Imréhez is, aki a Gacsaj Pesta elnevezésű kennellel vált országos hírűvé. Tőle hallani gyakran, hogy a kuvaszt tévedés pásztorkutyának nevezni, az ugyanis őrző-védő jószág, a klasszikus, őshonos terelő pásztorkutya a puli, a mudi és a pumi. Merthogy a kuvasznak sem az alkata, sem a mérete nem alkalmas terelésre, sokkal inkább az őrzésre, és ebben a legjobb, mindamellett a legjobb családbarát négylábú.

Ifjabb Bak Attila egy idő után túlnőtt a mesterén. A fajta tisztátlansága arra késztette, hogy más vérvonal után kutakodjon. A Trianon utáni Magyarország területén a bennfentes tenyészet miatt nem talált megfelelőt, ezért először Délvidékre vezetett az útja. Ott talált egyet, meg is vette, de ennyivel nem érte be.

Az összes fajta legszebbje

Irány Erdély! Ott ugyanis az esztenákon – a legelőterületeken – még alkalmaznak kuvaszokat arra, amire az Isten teremtette: őrzés-védésre. Attila olyat akart, amelyik már harcolt medvével. Kettőt is vásárolt, az egyiket Brassó, a másikat Sepsiszentgyörgy mellől. Ennek a két magyar négylábúnak a kölykei Európa-kupa- és világkupa-győztesek lettek nemrégiben. Ilyen eredményt magyar kuvasztenyésztő nem ért el az elmúlt évtizedben.

Egyik szukája mindössze 9 hónaposan nyerte el a fajta legszebbje címet egy nagy magyarországi versenyen, majd egy kanja junior besting show-t nyert, vagyis az összes fajta legszebbjének választották. Előbbi minden babért learatott 2024-ben Zágrábban is, ahol a kutya-világkiállítást, azaz a világbajnokságot rendezték. A szuka Ajándék, a kan Avar névre hallgat. Ajándék tavaly az ónodi kutyakiállításon is az összes kutyafajta közül a legszebbnek bizonyult – a zsűri szemével! A sort pedig folytathatjuk: Celjében Európa-kupa győzelmet ünnepelhetett. Közben Avar – aki egyébként Ajándék testvére – is csipkedi magát, tavaly a magyar kutyafaják hortobágyi seregszemléjén a második legszebbnek választották.

Érdekesség, hogy az egyik komoly riválisa egy ifjú amerikai hölgy, akinek a szülei még a nyolcvanas években váltak az Árpád-házi magyar kutyafajta tenyésztőjévé, amikor kisebb kuvaszkultusz alakult ki az Egyesült Államokban – meséli Attila, majd hazai vizekre evezve aggodalmát fejezi ki: manapság az a legnagyobb probléma a kuvasztenyésztéssel Magyarországon, hogy beszűkült a génállomány.

Fotók: BDR Média

Milyen a jó kuvasz?

Ezt a kérdést szegezték Attilának, aki azt mondja, a válasz felettébb bonyolult, mert a tenyésztők között is vita tárgyát képezi, kezdve attól, hogy milyen legyen a fej, vagy éppen milyen magas a mar.

– Mindenki másképp értelmezi azt, hogy milyen a tökéletes kuvasz. Az egyik szerint az agaras típus az igazi, a másik a kaukázusira, a robosztus fajtára esküszik. Szerintem valahol a kettő között van az egyensúly – mondja Bak Attila, és meg is indokolja, hogy miért. A robosztus alkatú a székelyföldi esztenákon meg sem tud mozdulni, ha támad a medve, az agaras testalkatúnak pedig nincs meg a tömege, az ereje a harchoz. Valahol a kettő között kell keresni az ideálist – véli a fiatal tenyésztő.

Kell félni a kuvasztól?

Attila azt mondja, a kuvasz lelkülete olyan, mint a magyar emberé. A gazda nagyon fontos az életében, de nem bírja a rossz bánásmódot. Ha szeretik, ő is szeret. Egy családban semmi nem tudja védeni úgy a kisgyereket, mint egy becsben tartott kuvasz.

Ha egy gazda azonban agresszív a kuvaszával, ellátja a baját, okkal vagy ok nélkül, mert rossz ember, vagy éppen többet ivott a kelleténél, akkor egy idő után a kutya is azzá válik. Tévhit, hogy a kuvasz a természetéből adódóan agresszív – állítja határozottan Attila, aki szerint ez azért terjedt el, mert régen sokan azért tartottak kuvaszt, hogy támadjon, harapjon, és így is nevelték. Egy jól nevelt kuvasznak akár a szájába is bele lehet nyúlni, és ezt meg is teszik például a bírók a versenyeken.

Hány kuvasz él Magyarországon?

Kevés! – válaszolja Attila. Kis populációjú fajtáról beszélünk – teszi hozzá. Jobb a fajta helyzete, mint a komondoré, de évente körülbelül 180 törzskönyvezett kölyök születik csak, ami közel van a kihalási fázishoz, ráadásul folyamatosan csökken az egyedszám, és egyre kevesebb a tenyésztő is. Nagytestű kutya, sokan nem vállalják a tartását sem, egy tacskót például sokkal olcsóbb etetni.

– Nekem az a célom, hogy juhászok mellé helyezzek ki kuvaszokat. Erdélybe még nem sikerült, de Magyarországra már igen. Ajándékba adom, dolgozzanak, nézzük meg, beválnak-e!

Manapság egy jó génállományú kuvaszkölyök ára 150 és 200 ezer forint között mozog. Csak érzékeltetésül: egy hasonló tacskó 600-700 ezer forint. A minden babért learató Ajándék kölykeiért egy kisebb vagyont fizetnek? – kérdezte a Haon Bak Attilától. Azt válaszolja erre, többen keresték már fedeztetés céljából, de őt elsősorban nem a pénzszerzés motiválja, hanem – magyar fajtáról lévén szó – az elhivatottság, a nemzeti érzület. Ha el is ad egy kutyát, megnézi, milyen helyre kerül, mit akarnak vele csinálni. Ha úgy érzi, a fajta érdeke sérülhet, akkor inkább el sem adja a kölyköt. Ennek jegyében több fedeztetésre való felkérést is visszautasított már. Mert megkülönbözteti a tenyésztőt és a szaporítót.

Nagy a vita a tenyésztők között, hogy a minőségre vagy a mennyiségre koncentráljunk. A fajtának szerintem az előbbi válik az előnyére.

– Tenyészthetünk bármikor fehér, kuvasznak kinéző kutyát, de akkor egy idő után elvész a történelmi fajtajelleg – így Bak Attila, akinek a távlati célja, hogy kuvaszra specializálódott küllembíró legyen.

(Haon - Index nyomán)

Kapcsolódó: Kihelyezett kuvaszok a Kárpátokban: így dolgoznak a nagyragadozók ellen