Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleménye szerint.
Mert természetesen mindig csakis más lehet a hibás mindenért...
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 első negyedévében a magyar gazdaság a korábban vártnál kedvezőtlenebbül teljesített. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint a GDP azonos szinten maradt, míg a megelőző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal maradt el - írták.
A közlemény szerint az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. "A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát!" - fogalmazott a miniszter.
A magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el ebben a negatív külső európai környezetben. Magyarország háború ellenes költségvetést készít, Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját valósítja meg és a Demján Sándor Program keretében intenzív programokkal támogatja a magyar kis- és középvállalkozásokat - tette hozzá a közlemény szerint. "Dinamizáljuk az ipari termelést és erősítjük a beruházási aktivitást, a korábban meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük. A vonatkozó beruházások listáját a kormány hamarosan közzéteszi" - jegyezte meg. "Az élelmiszerinflációt visszaszorítjuk, az árréscsökkentést kiterjesztjük a nem élelmiszer termékekre is. Ettől azt várjuk, hogy a családok fogyasztása egyre nagyobb mértékben növekszik" - tette hozzá.
Pozitív jelnek nevezte a közleményben Nagy Márton, hogy az építőipar teljesítménye és a turizmus iránti kereslet is folyamatosan emelkedik. Az első negyedévben 8,4 százalékkal 3,2 millióra nőtt a vendégek száma. A magyar gazdaságban továbbra is magas a foglalkoztatottság, 4,7 millióan dolgoznak az országban, az álláskeresők száma pedig mélyponton van, miközben a reálbérek másfél éve folyamatosan emelkednek.
A magyar kormány továbbra sem adja föl azt a tervét, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el, a 2025-ös és 2026-os gazdaságpolitikai programok továbbra is ezt az ambiciózus célt tűzik ki maguk elé - erősítette meg a közleményben a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton nyilatkozata után nem sokkal az MTI: GDP-növekedés volt az EU-ban
A vártnál nagyobb mértékben nőtt az első negyedévben az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán bemutatott, előzetes adatokra támaszkodó jelentése alapján.
Az év első negyedévében szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az euróövezetben az előző negyedévhez képest és 0,3 százalékkal az EU-ban. A negyedik negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékos, az EU-ban pedig 0,4 százalékos volt a negyedéves bázisú GDP-növekedés. Az idei első negyedévre 0,2 százalékos euróövezeti növekedést vártak szakértők.
Nagyobbnak bizonyult a vártnál az éves GDP-növekedés is: az euróövezet éves bázison 1,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék a várt 1,0 százalék helyett. A negyedik negyedévben szintén 1,2 százalékos volt az euróövezeti éves GDP-növekedés. Az Európai Unióban 1,4 százalékos volt az első negyedévi éves GDP-növekedés, a negyedik negyedévi pedig szintén 1,4 százalékos.
A fellendülést az erősebb belföldi kereslet támogatta a legnagyobb mértékben, amelyet az enyhülő infláció, az alacsonyabb hitelfelvételi költségek, a német fiskális megszorítások enyhítéséről szóló megállapodás által keltett optimizmus, valamint a védelmi kiadások következő hónapokban várható növekedése ösztönzött. Ezek a fejlemények segítettek ellensúlyozni az Egyesült Államok ingadozó vámpolitikájával kapcsolatos tartós aggodalmakat.
Azonban a gazdasági lendület az elkövetkező hónapokban gyengülhet, mivel az új amerikai vámok bevezetése kezd nyomást gyakorolni az EU exportjára, a fokozódó bizonytalanság visszafogja a beruházásokat és a háztartások fogyasztását.
A nagyobb nemzetgazdaságok közül Németország bruttó hazai terméke negyedéves bázison 0,2 százalékkal bővült. Spanyolország és Olaszország 0,6 százalékos, illetve 0,3 százalékos negyedéves növekedést ért el, Franciaország és Hollandia pedig mindössze 0,1 százalékosat.
Messze a legnagyobb növekedési ütemet érte el Írország: negyedéves bázison 3,2 százalékosat az első negyedévben, éves bázison pedig 10,9 százalékosat. A negyedik negyedévben 3,6 százalékos volt a negyedéves és 9,2 százalékos az éves GDP-növekedés Írországban.
A második legnagyobb növekedési ütemet Litvánia érte el, messze az írországi mögött. Az első negyedévi GDP-növekedés 3,2 százalék volt éves és 0,6 százalék negyedéves bázison. Az előző negyedévben, 2024 negyedik negyedévében 3,9 százalék volt az éves és 1,0 százalék a negyedéves növekedés.
Korábban írtuk: Az orbáni repülőrajt a valóságban: ismét visszaesett a gazdaság
