A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedd este az Országgyűlés.

Előterjesztő: 2026-ra szinte minden ügy digitálisan intézhető lesz

Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta, a 2022-ben indult Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mögött az az alapelv húzódik meg, hogy az állam olyan elektronikus ügyintézést biztosítson, amely ugyanolyan egyszerűen működik, mint a nem állami szolgáltatások. Kiemelt célként jelölte meg, hogy a felhasználók zökkenőmentesen navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között, újabb azonosítás nélkül.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Emlékeztetett: a 2024 szeptembere óta elérhető DÁP mobilalkalmazás használatával idő és energia spórolható meg az ügyintézés során, a személyes adatok legszigorúbb védelme mellett. A felhasználók egy QR-kód beolvasásával léphetnek be az azonosítást igénylő mintegy 200 állami weboldalra, de több más szervezet, így nyolc víziközmű társaság, az MVM Next, valamint a Magyar Posta is biztosítja a DÁP-pal történő bejelentkezés lehetőségét.

Az alkalmazásban néhány gombnyomással lehet digitális hatósági erkölcsi bizonyítványt igényelni, valamint a felhasználók QR-kóddal azonosíthatják magukat a rendőri igazoltatásnál. Egy helyen megtalálhatók az okmányadatok, azonosítók, a gépjárművek adatai, amelyeket szükség esetén meg is lehet osztani másokkal. Az induló funkciók mellett ma már mindenki számára elérhető a digitális aláírás és a hiteles adatmegosztás - sorolta.

Kiemelte: a program eredményeként az állampolgárok 2026-ra szinte minden ügyüket digitálisan intézhetik majd, és rendelkezhetnek elektronikus tárcával, digitális postaládával és elektronikus dokumentumtárral is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2025 júniusától bankok, biztosítók, közmű- és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik majd az egykapus DÁP-azonosítást - jelezte.

A törvényjavaslat egyfelől az európai digitális személyiadat-tárca keretszabályához igazodva a szükséges jogalkotási lépéseknek tesz eleget, másrészről a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényhez kapcsolódó, a jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmazza.

Elmondta azt is, hogy a DÁP alkalmazás, az életesemény-alapú szolgáltatások kialakításának első példájaként, a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételhez kapcsolódó ügyek intézését teszi egy csomagban megoldhatóvá. A javaslat kiemelt figyelmet fordít a kibertér folytonos és kockázatokkal arányos védelmének biztosítására is - közölte.

Fidesz: a javaslat fontos lépés a digitális állam fejlesztésében

Hegedűs Barbara (Fidesz) elmondta, Digitális Állampolgárság Programnak köszönhetően az állampolgárok egyre több hivatalos ügyüket tudják elintézni okostelefonjuk segítségével.

Magyarország mobiltelefon-birtoklás tekintetében az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik. Hazánkban 2023-ban a mobileszközökről internetezők aránya meghaladta a 89 százalékot, a 18 és 30 év közötti korosztályban az internet és okostelefon használat szinte teljes körűvé vált - jelezte.

A DÁP sikerességét mutatja, hogy már több mint 2 millióan töltötték le az alkalmazást a telefonjukra - emlékeztetett.

Hangsúlyozta: a javaslat rendkívül fontos lépés a digitális állam fejlesztésében, nemcsak a digitális állampolgári szolgáltatásokat bővíti, hanem biztosítja azok jogszabályi kereteit is. Az európai digitális személyiadat-tárca és az ehhez kapcsolódó jogalkotási lépések, valamint a kiberbiztonságot érintő módosítások olyan előrelépést jelentenek, amelyekkel Magyarország a digitális fejlődés élvonalába tud kerülni - mondta.

Különösen fontos, hogy a törvényjavaslat nemcsak a felhasználói élményt, hanem az állampolgárok adatainak védelmét is garantálja - emelte ki.

Mi Hazánk: nem a javaslatra

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, hogy egyedüli pártként, elvi szinten ellenzik a digitális állampolgárság kötelező tételét és a Bill Gates által megfogalmazott globalista tervek végrehajtását.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez a törvényjavaslat ebbe az irányba tesz újabb lépéseket, nehezítik azok életét, akik offline módon szeretnék intézni ügyeiket. Nem érheti hátrány azokat, akik nem kívánnak részt venni az erőltetett digitalizációban - jelentette ki.

A javaslatban aggasztó tendenciaként jelölte meg, hogy lehetővé válik a polgárok arcképmásának szolgáltatása a bűnügyi nyilvántartó szervek részére, ami értékelése szerint rendkívül megvonja a magánszférát az emberektől.

Kitért arra is, hogy az Ibériai félszigeten bekövetkezett - egyelőre nem tisztázott - áramkimaradások arra mutatnak rá, mi történik akkor, ha túlzásba viszik a digitalizációt. A történtek ötvenmillió embert érintettek, akik pánikszerű felvásárlásba kezdtek.

Megjegyezte, örülnek a készpénzhasználat alaptörvénybe foglalásának, ami a Mi Hazánk javaslata volt, de ezzel együtt a készpénzhasználat visszaszorítása folyik az állam részéről is.

Az, hogy teljesen átálljanak a digitális ügyintézésre, nem támogatható - rögzítette, és jelezte, folytatják az aláírásgyűjtésüket a DÁP kötelezővé tétele ellen.

Zárszó

Solymár Károly Balázs az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára zárszavában üdvözlendőnek nevezte, hogy jelentős mértékű az okostelefon- és a mobilszélessáv-használat.

De a kormány nem feledkezik meg azokról, akiknek nincs mobiltelefonjuk, vagy nem akarják az elektronikus ügyintézést. Ezért nem kizárólagos, nem kötelezővé tett elektronikus ügyintézésről beszélnek, meghagyják mellette a hagyományos utat, és azt fenn is fogják tartani. Ez egy választási lehetőség – állította.

Ismertette: tavaly 4,8 millióan léptek be ügyfélkapuval, most ugyanannyi Ügyfélkapu Plusz- vagy DÁP-felhasználó van. A kétfaktoros azonosításra a biztonság miatt van szükség – mutatott rá.

Szólt még a mesterséges intelligenciáról, amelynek kapcsán nem tagadta, hogy vannak veszélyei, de felelős magatartással ezeket csökkenteni lehet.

A kormány készülő mesterséges intelligencia stratégiája nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a képzésre – mondta, hozzátéve, hogy a kiberbiztonsággal komolyan kell foglalkozni.

Solymár Károly Balázs arra is kitért: a nemzetiségi nyelvű névfeltüntetést vizsgálják, hogy mely okmányok esetén megvalósítható.

(MTI nyomán)