A határozathozatalokat követően a parlament plénuma áttért a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló kormányzati törvényjavaslat általános vitájára kedden. /Videóval frissítve./
Előterjesztő: komolytalanná vált a testület
A testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta a külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodás felmondásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Magyarország kilépési szándékát.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország aktív előkészítője volt a létrehozást megelőző munkálatoknak, 126 másik állammal együtt vett részt a statútum elfogadásában. A Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonyságát már akkor is elég jelentősen korlátozta az a tény, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Kínai Népköztársaság, sem Törökország soha nem volt részese ennek a nemzetközi együttműködésnek, és bár Oroszország később a csatlakozásról döntött, ennek megerősítésére végül nem került sor - fogalmazott a tárcavezető.
Megemlítette: 1999 januárjában Magyarország aláírta, 2001-ben az Országgyűlés megerősítette az alapító statútumot, de az kihirdetés hiányában nem lett része a hazai jogrendnek, így annak a jogszabályi feltételei sem adottak, hogy "Magyarország hogyan kezeljen egy a Nemzetközi Büntetőbíróságtól érkező megkeresést", vagy hogyan hajtsa végre azt.
Szijjártó Péter kitért arra is: a kilépésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ha a parlament megszavazza ezt, a szakminiszter feladata az ENSZ főtitkárához címzett levélben felmondani a megállapodásokat, ez pedig egy évvel a bejelentés után hatályosul.
A magyar külpolitika általában ellenzi, hogy a nemzetközi szervezetek működését bárki átpolitizálja - jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, erre az elmúlt időszakban rengeteg példa volt, hiszen a veszélyek korában rendszeres, hogy egyes szereplők saját céljaikra kívánnak felhasználni nemzetközi szervezeteket.
Szijjártó Péter megemlítette: az ENSZ olyan szervezetként jött létre, amely az egymással legelmérgesedettebb, legellenségesebb viszonyban lévő felek számára is a párbeszéd, a megoldáskeresés színterét kell hogy biztosítsa. Azt gondoljuk, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, nemzetközi bírói testületekben a politikának, illetve a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen - fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".
A miniszter hangsúlyozta: emellett presztízsét, megbecsültségét és komolyságát is elveszítette a testület, amikor tavaly elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnökével és volt védelmi miniszterével szemben, majd amikor észrevették, hogy "ezzel rendesen túllőttek a célon", ezt azzal próbálták ellensúlyozni, hogy hasonló intézkedést hoztak egy halott Hamasz-vezetővel szemben is.
Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában, Magyarország nem kíván részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak - fogalmazott Szijjártó Péter, a törvényjavaslat elfogadására kérve a parlamentet.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a Nemzetközi Bíróság politikai testületté vált
Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a római statútum 2002. július 1-jétől Magyarország nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű, ugyanakkor, mivel nincs kihirdetve, nem része a jogrendnek.
Felidézte: 2024 novemberében Magyarország jelezte, hogy figyelmen kívül hagyja a Benjámin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsot, majd 2025. áprilisban, az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával egy időben a magyar kormány bejelentette kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
A Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában az elmúlt 22 évben Magyarország aktívan részt vett, és Kovács Péter személyében egy nagy tekintélynek örvendő magyar bírája is volt a testületnek. Ugyanakkor az elmúlt időszakban azok az elvek, amelyek alapján létrejött ez a nemzetközi szervezet, már nem annyira érvényesülnek, helyüket átvette a "politikai ideológia és aktivizmus", ezért döntött a kormány a szervezetből való kilépés mellett, amelyet a jelen törvényjavaslat elfogadása erősít meg.
Németh Zsolt Orbán Viktort miniszterelnököt idézte, aki azzal vádolta a büntetőbíróságot, hogy "politikai célból beavatkozik egy folyamatban lévő konfliktusba". Jelezte, a Fidesz álláspontja szerint egy magára valamit adó demokratikus jogállam már nem vehet részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, a nemzetközi jog ugyanis nem lehet a háború eszkalálásának az eszköze.
Németh Zsolt úgy értékelt: különösen az elmúlt évtizedben a nemzetközi szervezetek tekintélyes része egy "globális ideológiai és hatalmi rendszer részévé vált", és szembefordult az ENSZ alapokmánynak elveivel, többek között a szuverén nemzetállamok egyenlőségének alapelvével. Ezek a szervezetek egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, és olyan döntéseket hoznak, amelyek mögött világosan felfejthető a politikai, ideológiai motiváció. Politikai testületté vált számos nemzetközi intézmény, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság is - összegzett a Fidesz vezérszónoka.
A DK reméli, hogy a kormánynak nem lesz lehetősége végigvinni az egyéves kilépési folyamatot
Gy. Németh Erzsébetnek, a DK vezérszónoka szerint mérhetetlen cinizmus a kormány részéről azzal indokolni a kilépést Nemzetközi Bíróságból, hogy a tekintélyes nemzetközi szervezet politikai eszközként használja saját létét. Az a kormány beszél erről, amely "minden szervet és szervezetet politikai eszközként használ Magyarországon immár 15 éve".
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Megítélése szerint a kormány azért akarja kiléptetni Magyarországot a büntetőbíróságból, mert az háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023. márciusában elfogatóparancsot az orosz elnök ellen. A bíróság azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy Vlagyimir Putyint személyes felelősség terheli Ukrajna megszállt területeiről ukrajnai gyerekek törvényellenes elszállítása miatt. A DK szerint ez nem pártpolitikai kérdés, a gyerekek elhurcolása idegen országba, különösen háborús bűncselekményként, nem maradhat büntetlenül.
Gy. Németh Erzsébet kitért arra is: a teljes kilépést hosszas procedúra előzi meg. Az Országgyűlés felhatalmazása után Magyarország még legalább egy évig a szervezet tagja marad. A kilépési szándék nem mentesíti az államot a statútumból eredő kötelezettségei teljesítése alól, a felmondást benyújtó állam köteles együttműködni a bírósággal. Reményét fejezte ki, hogy az ország nem jut el a teljes kilépésig, nem lesz módja a kormánynak végigvinni az egyéves folyamatot.
Mi Hazánk: a Fidesz érdekét szolgálja a kilépés
Toroczkai László (Mi Hazánk) szégyennek nevezte, hogy senki nem mondta ki a parlamenti vitában: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt több tízezer civil és 18 ezer gyermek meggyilkolásával vádolják, háborús bűnös. Az izraeli kormány elképesztő háborús bűncselekményeket követ el, a gyermekáldozatok száma olyan magas a véres gázai beavatkozás során, ami példátlan, nem lehet összehasonlítani még a szintén nagyon véres ukrajnai, vagy jugoszláviai háborúval sem - hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy a magyar kormány meghívott egy háborús bűnöst az országba, és a Fidesz mellett a balliberális ellenzék sem mondta ki, ez miért elfogadhatatlan.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A politikus szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett számos olyan nemzetközi szervezet van, amely megfosztja az országokat a szuverenitásuktól, példaként az EU-t és az Európa Tanácsot említette. "Talláros testületek és talányos emberek" felülírják a nemzetállamok törvényeit - közölte, utalva arra, hogy a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága sok százmillió forint kifizetésére kötelezte Magyarországot a börtönkörülmények miatt.
Elmondta, a mostani döntést a kormány nem a magyar emberek érdekében, hanem Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Benjámin Netanjáhu és a Fidesz testvérpártja, a Likud érdekében hozzák meg. Hozzátette, a Mi Hazánk támogatni tudná a döntést, ha nem a Fidesz érdekeit szolgálná. Sürgette az Európa Tanácsból és az annak bíróságából, az Emberi Jogok Európai Bíróságából történő kilépést.
Zárszó
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára zárszavában azt mondta, a büntetőbíróság eltávolodott eredeti célkitűzésétől, a válságövezetben szenvedő emberek védelmétől, ezt a célt a politikai motivációk oltárán feláldozta: politikailag motivált, diszkriminatív elfogatóparancsokat ad ki.
Szerinte Szabó Tímea felszólalása ugyanazt a globális motivációt képviseli, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság is egyre inkább képvisel.
A képviselő legnagyobb aggodalma, hogy a Soros "György" befolyásolta macedón kormány által üldözött Nikola Gruevszki, illetve a szintén Soros "György" befolyásolta lengyel kormányzat által üldözött Marcin Romanowski ellen nem lehet majd elfogatóparancsot érvényesíteni Magyarországon - mondta az államtitkár.
Visszautasította, hogy a bíróságból történő kilépés miatt a kormány nem küzdene a népirtás, a háborús bűncselekmények ellen. A magyar kormánynak az emberi élet és méltóság védelme szent, ezt azonban nem nemzetközi szervezetek politikailag motivált elfogatóparancsain keresztül lehet elérni, hanem az ukrajnai háború minél előbbi lezárásán keresztül, valamint úgy, hogy ha mindenki biztonságban élhet az izraeli-palesztin területeken - jelentette ki.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: "A nyugati civilizáció sírásói nem palesztinok"
