Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A monetáris tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt - közölte a testület a keddi kamatdöntést követően a jegybank honlapján.

A közleményben hangsúlyozták, a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

Az indoklásban kifejtették, az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását, és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Rámutattak arra, hogy az elhúzódó geopolitikai konfliktusok mellett az egyre éleződő kereskedelempolitikai feszültségek általánosan bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. A folyamatosan változó vámpolitikai tervek régiónként eltérő reálgazdasági hatásokkal járnak.

A kereskedelempolitikai feszültségek az Egyesült Államokban az inflációs várakozások fokozódásának irányába hatnak, míg Európában egyelőre mérsékeltebb árhatások várhatók. A romló konjunktúra kilátások mellett az energia- és nyersanyagárak jelentősen csökkentek, ami a globális infláció mérséklődésének irányába hat. A vámbejelentések inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelentenek - írták.

A bizonytalanság a pénzügyi piacokon is érdemben növekedett. A vámemelési bejelentéseket követően a részvényindexek jelentősen csökkentek, míg a menedékeszközök árfolyamai emelkedtek. Az amerikai hosszú hozamokat fokozott volatilitás jellemezte, míg az európai hosszú hozamok érdemben mérséklődtek. Az euró számottevően erősödött a dollárral szemben - fűzték hozzá.

A monetáris tanács úgy látja, hogy az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések mellett a hazai fogyasztás 2025 során várhatóan tovább bővül. Az iparban zajló kapacitásbővítő beruházási projektek termelésének megindulásával a gazdasági növekedés egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkül az előrejelzési horizonton. Ugyanakkor a vámok globális emelkedése visszafogott exportteljesítményhez, míg a növekvő bizonytalanság egyes beruházások elhalasztásához vezethet, amelyek egyaránt lassítják a hazai konjunktúrát.

A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: februárban folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat, a vállalati hitelezés ütemében 2025 második felétől várható fellendülés.

A tanácstagok szerint az áremelkedés üteme március után áprilisban is tovább mérséklődik, majd a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul. A világpiaci olajárak csökkenése rövid idő alatt beépül az üzemanyagárakba. Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása, míg a szolgáltatások körén belül a telekommunikációs és banki szereplők önkéntes árazási vállalásai mérséklik az inflációt. A vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt az inflációs előrejelzés pályáját övező kockázatok erősödtek.

Felidézték, a folyó fizetési mérleg egyenlege februárban 750 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslet mellett 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg aktívuma, ugyanakkor a következő években a külső pozíció várhatóan tartósan jelentős többletet mutat.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, míg a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az adósságráta a következő években a módosított hiánycélok mellett is mérséklődik.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez - olvasható a monetáris tanács közleményében.

(MTI)