Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik, írja a Portfólió.



Fotó: Getty Images

Egy hete a Standard&Poor's hitelminősítő stabilról negatívra rontotta a magyar BBB– adósságbesorolás kilátásait, ezzel egy lépéssel közelebb került Magyarország ahhoz, hogy befektetésre nem ajánlott ("bóvli") kategóriába kerüljön. Az intézet egyik fő érve a kilátásrontás mellett a költségvetés bizonytalan helyzete volt. Az S&P szerint az ország államháztartását a bizonytalan növekedési kilátások, a magas kamatkiadások, az uniós források visszafogott beáramlása és a kiélezett választások előtt álló kiadási nyomás miatt kockázatok fenyegetik.

A fiskális pálya kapcsán már az elmúlt időszakban hozzászokhattunk, hogy az egyes évekre vonatkozó hiánycélok folyamatosan feljebb tolódnak, és végül a deficit jellemzően ezeknél is nagyobb lesz. Így a hiánypálya folyamatosan magasabbra, az államháztartási egyensúly elérése pedig időben egyre messzebbre tolódik. Február végén, nem sokkal a kormány adócsökkentési terveinek bejelentése után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter be is ismerte, hogy a korábbi tervekkel (és uniós vállalásokkal) ellentétben a GDP-arányos költségvetési hiány jövőre sem fér be a maastrichti limitnek tekintett 3% alá, az új deficitcél 3,5%-os. Aminek a teljesíthetőséget egyébként ugyanúgy szakértői kételyek övezik, mint az idei 3,7%-os vállalást, ezt mutatják az 5% körüli piaci előrejelzések. (Közben a kormány az idei várható hiányt 4% körülre módosította, a jövő évi célt is tovább emelte, 3,7%-ra.)




Az S&P egyébként már néhány nappal az adótervek napvilágra kerülése után figyelmeztetett: a magyar kormány gazdasági kockázatot vállal a választások előtti költekezési ígéretekkel, amelyek megnehezítik a költségvetési hiány csökkentését és a forint stabilizálását. A hitelminősítő elemzése különösen az új, két- vagy háromgyerekes nők számára bevezetett életre szóló adókedvezményt tartotta kockázatosnak.

Az új adókedvezmények hatására a kétgyermekes anyák jövedelme jellemzően havi 40-200 ezer forinttal emelkedhet, a háromgyerekeseké 100-300 ezerrel. A másik oldalról nézve ugyanez felfogható egyfajta gyerektelenségi adónak is, hiszen gyerek nélkül az adóteher magasabb, mint gyerekkel. Bokor László közgazdász számításai szerint ez a gyerektelenségi adó mintegy 4%-os lehet.

Mindeközben a költségvetés adóbevételtől esik el. Mai árakon számolva mintegy 1000 milliárd forintra tehető a teljes kiesés (Bokor László és a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai is hasonló eredményre vezetnek). A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megjelent inflációs jelentésében szintén vállalkozott a költségvetési hatás meg becsülésére. A jegybank több bejelentés együttes hatását számszerűsítette:

Az MNB 2029-ig évekre bontva becsülte meg a költségvetési hatást, a mindenkori GDP arányában. Becslésük szerint az újonnan bevezetett intézkedések 2025-ben a GDP 0,1 százalékának, 2026-ban 0,5 százalékának, 2027-ben 0,7 százalékának megfelelő többletforrást hagyhatnak a családoknál és a nyugdíjasoknál.

A teljes költségvetési hatás a 2 gyermekes anyák kedvezményének fokozatos bővítése mellett 2029-re jelentkezhet, és a GDP 0,9%-ára rúghat.




A jegybanki szakértők számítása alapján megállapítható, hogy középtávon érdemi költségvetési terhet jelent az anyák adómentessége. Ennek kigazdálkodására hivatalos terv nincs, a gazdasági növekedésből fakadó bevételtöbbletre hivatkozik a kormány. Első évben pedig, mint azt a hiánycélnövelésből láthattuk, gyakorlatilag adósság lesz a fedezet, írja a lap.