Visszaszólt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Matolcsy Ádámnak, aki váratlanul megszólalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványa miatt indított vizsgálattal és nyomozással kapcsolatban.
Miután az ifjabb Matolcsy apja, Matolcsy György távozott a jegybank éléről, az ÁSZ feljelentést tett a jegybanki alapítvány és cégeinek gazdálkodása miatt, a rendőrség jelenleg hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. Az ÁSZ vizsgálata alapján a jegybank alapítványának vagyonát kezelő cég kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe. Matolcsy Ádám politikai indíttatásúnak nevezte a vizsgálatot, állítása szerint senki nem lopta el az MNB vagyonát. (A Matolcsy Ádám körüli cégháló számos tagja feltűnt a jegybanki pénzek körül, a Válasz Online pedig arról írt, hogy az ifjabb Matolcsy női álnéven mozgatta a jegybanki pénzekre rámozduló birodalmat.)
Az ÁSZ a Telexnek úgy reagált:
Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.
Hozzátették azt is, hogy a Matolcsyék által hivatkozott és a PADME Alapítvány vagy a vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. által alkalmazott cégértékelési módszer az esetükben teljesen alkalmatlan a feladatra.
Emlékeztettek arra is, hogy az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amire visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni – emiatt az egyetemi alapítvány kuratóriumának tagjai akár börtönbe is kerülhetnek.
A számvevőszék ezzel kapcsolatban megjegyzi:
Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével.
(24)
