Az Economx a Kronen Zeitung alapján arról ír, hogy miközben a ragadós száj- és körömfájás a keleti határoknál, Magyarország és Szlovákia felől fenyegeti az állattartókat, addig Nyugat-Ausztriában a kéknyelv-betegség már 244 osztrák gazdaságot érintett. A szakértők szerint a szám napokon belül tovább nőhet.

A vírust egy alig észrevehető rovar, a törpeszúnyog terjeszti, amely tavaly több ezer állattartó telepet fertőzött meg Németországban, Belgiumban és Hollandiában. A vírus különösen juhoknál okoz súlyos megbetegedést, minden negyedik fertőzés halálos kimenetelű. A szarvasmarhák ritkábban pusztulnak el, de erős fájdalmakkal zajlik le náluk a betegség, és jelentősen csökken a tejhozamuk is. Ez már az európai piacokon is érezteti hatását, emelkedtek a tejárak.

A gazdáknak kettős teherrel kell szembenézniük: az állatok szenvedésével és a fertőzött állatok ellátásával. Az egyetlen hatékony fegyver a védőoltás, a kéknyelv-betegség ellen jelenleg három vakcina áll rendelkezésre, amelyek jelentősen enyhítik a tüneteket és lassítják a terjedést. Az oltóanyagok iránt robbanásszerűen megnőtt Európában a kereslet, de ezek gyártási ideje hosszú.

Nagy István agrárminiszter szombaton közölte: eddig sikerült megállítani a ragadós száj- és körömfájás terjedését, a vírus elleni küzdelem első szakasza ezzel lezárult. Ugyanakkor a kormány hivatalos oldalán a minap megjelent a kéknyelv-betegség elleni védekezés szabályairól szóló korábbi rendelet módosításának tervezete, amely éppen a vírus EU-tagállamokban történő terjedésére hivatkozik.

A betegség esetleges magyarországi megjelenése esetén a jövőben megszűnnnének a korábban meghatározott szigorúbb, az elmúlt időszakban megváltozott uniós szabályozás alapján szükségtelenné vált hatósági intézkedések. Jelentősen csökkenne az állategészségügyi hatóság adminisztrációs terhe, megszűnne a virológiai vizsgálatnál pozitívnak bizonyuló állatok leölési kötelezettsége.

Egyebek mellett törölnék a védő- és megfigyelési körzetre, a készenléti tervre vonatkozó kötelezettséget; a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosulna; lehetővé válna a betegség elleni vakcinázás, ami jelenleg az országos főállatorvos utasítására a Nébih engedélye alapján lehetséges.

Emlékeztettek rá, hogy a fertőző betegség (Bluetongue/BTV) a kérődző állatokat, elsősorban a szarvasmarhát, juhot, kecskét, vadon élő kérődzőket támadja meg, emberre nem veszélyes. Korábban ez a betegség is azonnali felszámolási kötelezettség alá tartozott, mára a tagállamok dönthetnek arról, hogy folytatnak-e területükön mentesítési programot. Nagy István rendelettervezete azzal érvel, hogy a módosítással a betegség által okozott gazdasági károk csökkenthetők az állattartóknak, állataik a betegség átvészelését követően a megfigyelési idő kedvező alakulása esetén újból forgalomképessé válhatnak.

(24)