A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel csütörtökön. Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
Gulyás Gergely a Nemzetközi Pro-Izrael Konferencián Budapesten, a Néprajzi Múzeumban 2023. október 9-én (fotó: Bruzák Noémi / MTI)
A Nemzetközi Büntetőbíróság "egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt", ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy - és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a "legszomorúbb példa" - politikai testületté vált - állította. A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csütörtökön érkezett épp Magyarországra, ellene az ICC tavaly november 21-én elfogatóparancsot adott ki (és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen is). Azzal érvelt a bíróság akkor, hogy Netanjahu emberiség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említi a civil lakosság éheztetését mint hadviselési módszert az izraeli miniszterelnök bűncselekményei között, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják.
A nemzetközi elfogatóparancs kiadását tavaly májusban kérelmezte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahura és a Hamász vezetőire is a 2023. október 7-én Gáza térségében kitört izraeli-palesztin konfliktus miatt. Háborús bűncselekmények gyanúja miatt szintén elfogatóparancsot kértek Jahjá Szinvárra, a Hamász vezetőjére is, akivel időközben végeztek az izraeli katonák.
Minden jogalap megvolna rá, hogy letartóztassák Netanjahut, amint magyar területre lép, de bizonyos, hogy ez nem történik meg, akkor sem, ha ez Magyarország részéről nemzetközi jogi kötelezettségeinek megszegése. A vizitnek azonban valószínűleg magyar részről szándékos üzenete is, hogy nem szerez érvényt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának.
Közvetlen jogkövetkezménye azonban nincs annak, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését.
Mindent a zsidó gazdákért
Orbán a szokásos Kossuth Rádióban elhangzó reggeli interjújában azt mondta az elfogatóparancs másnapján: meghívja Netanjahut Magyarországra, és garantálni fogja neki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz itthon. „A nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén” – érvelt Orbán, aki szerint a büntetőbíróság döntése cinikus, mert egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozik bele politikai célokból. „Itt nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel” – zárta mondandóját.
Szijjártó Péter külügyminiszter már novemberben abszurdnak, szégyenteljesnek nevezte az elfogatóparancs kiadását, idén február 8-án pedig arról írt, hogy telefonon beszélt Gideon Szaárral, izraeli kollégájával. Azt is írta, egyetértettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság súlyosan átpolitizálódott, és „az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert”. Majd azzal zárta a magyar külügyminiszter, hogy „Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári kormányinfón azt mondta, „ha egy nemzetközi bírói fórum politikai testületté válik, akkor nincs értelme a tagságnak”. Persze hozzátette, hogy ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból, azzal nem oldódna meg minden, mert az uniós jogrendben is jelen van, viszont az ICC alapdokumentumát a magyar országgyűlés nem tette a belső jog részévé.
(MTI - Telex nyomán)
Korábban írtuk: Times of Israel: Orbán azzal kedveskedhet Netanjahunak, hogy a látogatása alatt lépteti ki hazánkat az ICC-ből
