A történelemből tanulnunk kell, a bűnöket nem felejthetjük el - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Kőszegen, ahol a városban raboskodott és elhunyt közel 2500 munkaszolgálatosra emlékeztek.
Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a Kőszeg határában történt "szörnyű bűnt", ahogy előtte a "még nagyobb szörnyűséges bűnöknek" a sorozatát, "olyan emberiségellenes ideológiák okozták", mint a nemzetiszocializmus, a fajelmélet, az internacionalista szocializmus és a kommunizmus.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Mészáros András a Szombathelyi Zsidó Hitközség képviselője és Básthy Béla (Fidesz-KDNP) polgármester (fotó: MTI/Filep István)
Az 1944 év végétől következő év márciusáig tartó időszakot az "önzőség, a hatalom, a nagyravágyás, a más nemzeteken való gazdagodás és azok elnyomása" előzte meg - tette hozzá.
"Akik a II. világháborút kirobbantották, hagyták, hogy elszabaduljon a pokol (...) és ők felelősek zsidók millióinak a pusztításáért, jogfosztásáért, kisemmizéséért" - mondta.
Soltész Miklós kiemelte: "a legnagyobb bűnöket 1944-ben követték el Magyarországon, amikor az országot március 19-én német nácik megszállták, majd uralomra juttattak egy Szálasi nevezetű pribéket".
Akkor már vesztes háborút folytattak a németek, "de a saját önző érdekükben mindent és mindenkit felhasználtak. Munkaszolgálatos honfitársaink szenvedése, gyötrelme, halála ennek a gonosz gépezetnek szinte az utolsó egyik szörnyűsége volt" - mondta.
(MTI nyomán)
