A Fekete István Szabadegyetemen ezúttal Popély Gyula történésznek, az MTA doktorának könyvbemutatóját hallhattuk, segítségére volt Vékony Csongor, a Magyar Életvédők Egyesületének elnöke. Az önéletrajzi ihletésű kötet A felvidéki politika forgatagában (1989-2000) címet viseli, a kiadást pedig Vékony egyesülete vállalta magára.
Nagyon fontos, hogy teljes kép alapján ítéljük meg Popélyt. Sok oldalát megismerhetjük a történésznek a kötetet felölelő 10-11 évnek köszönhetően – mondta előszó gyanánt Vékony Csongor.
Büszkén állok Popély oldalán, és büszkén harcolok vele továbbra is. Popély Gyula mindig kiállt a magyarok érdekeiért, és a jövőben is ki fog. Nagy szükség van erre ebben a korban – mondta az egyesület elnöke.
Forrás: Popély Gyula: A felvidéki politika forgatagában (1989-2000)
Kegyetlen nehéz tusa volt ez buktatókkal, és sikerekkel. Több volt a bukás, mint a felemelkedés, de Istennek hála, mindig sikerült felállnom a nehézségekből. Ez azért is sikerülhetett, mert mindig volt célom. Úgy éreztem, hogy a jó Istennek szándéka van velem, még nem teljesítettem a küldetésemet – nyitotta meg könyvbemutatóját az idős történész.
Popély Gyula úgy tapasztalta, hogy a felvidéki magyar politikusok között sokan a szlovák hatalom igényeit szem előtt tartva készek kompromisszumokat kötni, akár a magyarsággal szemben, a saját bársonyszékeik megtartása érdekében. Ebből lett elege. Popély Gyula nevéhez fűződik a felvidéki magyar egyetem létrehozásának kezdeményezése is, melyet szintén teljes ellenszélben képviselt pár társával egyetemben.
Forrás: Popély Gyula: A felvidéki politika forgatagában (1989-2000)
Ez a 11 év mindenütt, egész Európában fontos fordulópontot jelentett. Nem 1990-et, hanem 1989-et tartom a rendszerváltás évének. Csehszlovákiából az 1980-as években a kádári Magyarország „felszabadult országnak” tűnt, akkora volt az elnyomás ott – mondta Popély Gyula.
Csehszlovákiában is igyekeztek mindent átmenteni a kommunisták. A kommunisták segítségével állították össze a „nemzeti megmentés” listáját a rendszerváltás után, Csehszlovákiában ekkor 3 kormány működött, kettő Prágában, egy Pozsonyban.
Forrás: Popély Gyula: A felvidéki politika forgatagában (1989-2000)
A történész az Együttélés Politikai Mozgalomnak volt egyik alapítótagja, az 1990-ben alakult Duray Miklós által vezetett pártnak Popély Gyula vezetőségi tagja volt, és további tisztségekre is kinevezték, illetve megválasztották a párton belül
Popélyt akarták miniszterelnök-helyettesnek a pozsonyi országgyűlésben, de ezt nem vállalta, végül Prágában lett képviselő.
A magyar nyelvtörvényt magyar képviselők is megszavazták Prágában, de ő nem. Végül őt büntették meg ezért, majd ki akarták nevezni a párt titkárának, de nem vállalta.
Popély Gyula 1991. július 7-én, külső biztatásra létrehozta a Magyar Néppártot, majd a magyar testvérei voltak azok, akik hátba szúrták, azok is, akik biztatták a párt megalkotására. Ugyanígy árulkodtak a szlovákoknak magyar politikusok, hogy Popélyt ne nevezzék ki a pozsonyi magyar iskola igazgatójává. Innen aztán kirúgták politikai szerepvállalása miatt, régi kommunista igazgatót neveztek ki helyette. A munkaviszonyát nem bontották fel, de nem maradt ilyen igazgató keze alatt – tudhattuk meg az előadásból.
24 hónap állástalanság következett, de ekkor is keményen dolgozott munkáin, könyvtárakba, levéltárakba járt. 2000 januárjától tanár lett a Károlyin. 2020-ig tanított itt a Covid-járvány kezdetéig. Inkább a kutatásaira koncentrált innentől kezdve.
Popély Gyula nem akart kompromisszumokat kötni a csehszlovákiai politikai életben, hiába akarták rávenni a hajlékonyságra a magyar „testvérei”.
Csehszlovákia számomra nem egyéb, mint egy világcsalás torz szüleménye – zárta előadását találóan a harcos történész.
A következő alkalommal Dr. Héjjas István energetikai szakértő tart előadást Kétségek a klímaelmélet körül címmel, 2025. április 17-én 18 órától.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
