A Nézőpont Intézet e heti közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat a Fidesz a listás szavazatok 45, a Tisza Párt 35 százalékát kapná meg. Úgy tűnik, a Tisza tetőzött és egy évvel a kezdetei után megindult apadása – írja közleményében a fideszes intézet.

A 2025-ös év eddig rosszul alakult a Tisza Párt számára. Az „előrehozott választás” szilveszterkor megfogalmazott, hamar lelepleződött médiaheckje óta hibát hibára halmoz a párt és vezetője. Magyar Péter bennfentes kereskedési ügyétől a mellé behozott új arcok botrányain át a háborúpárti nyilatkozat aláírása körüli vitáig, mind-mind koptatták a Tisza Pártot. Ezek után nem meglepő, hogy éppen egyéves születésnapja előtt nem nőtt, hanem enyhén csökkent a Tisza Párt támogatottsága. A legvalószínűbb listás eredménye decemberben még 37, márciusban viszont csak 35 százalék volt. Ugyan a visszaesés mértéke nem jelentős, de a tendencia egyértelmű. A Tisza nem tudta tavaszra csökkenteni lemaradását a kormánypártoktól és stabilan csak Márki-Zay Péter egykori szavazótáborára számíthat.

A Fidesz-KDNP most vasárnap a választók 45 százalékának támogatására számíthatna, amely megfelel az EP-választási eredményének. A kormánypárt számára fontos fejlemény, hogy Orbán Viktor évértékelő beszéde óta témáival uralja a közbeszédet. A gyermekes anyák adó-elengedése, a 13. havi nyugdíj kifizetése vagy a kábítószerellenes határozott fellépés mind-mind a Fidesz számára kedvező ügyek.

A teljes felnőtt korú népességben még nagyobb, 12 százalékpontos a kormánypárt előnye. Jelenleg tehát a Tisza Párt szimpatizánsai aktívabbak (91 százalékuk aktív), mint a Fidesz tábora (81 százalékuk aktív). Mindez azt is jelenti, hogy a kormányoldalnak sokkal nagyobbak a tartalékai, akiket most a „véleménynyilvánító szavazással” próbál mobilizálni.

A Mi Hazánk az elmúlt hónapokban erősödni tudott. Most vasárnap akár 9 százalékos eredményt is elérhetne a kormány jobboldali ellenzéke. Nem véletlen, hogy Toroczkai László pártjának több programpontjának megvalósítását is felvállalta a kormánypárt.

A Nézőpont Intézet márciusi felmérése szerint más párt nem jutna be a parlamentbe. A jelenleg az aktív választók 4 százalékát elérő Demokratikus Koalíció számára élet-halál kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc lakókocsis kampánya sikerül-e. A Kétfarkú Kutyapárt (3 százalék) és a Momentum (1 százalék) is messze van a küszöb elérésétől.

Módszertan

Az Nézőpont Intézet kutatása 2025. március 10. és 12. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.

Frissítés: A balos Publicusnál a DK áll jobban

A teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékán áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39) – mutatta ki a Publicus Intézet március 5-11. között végzett kutatása, amely a Népszava megbízásából készült. Az ezer fő választásra jogosult megkérdezésével végzett felmérés életkor, iskolázottság, nem, régió és településtípus szerint reprezentatív – a Népszava a balos pártokat hagyományosan felül, a Mi Hazánkat hagyományosan alulmérő Publicus kutatását közölte.

A januári állapothoz képest kisebb elmozdulások figyelhetők meg.

A teljes népességben a Tisza Párt nem tudta növelni támogatottságát, a biztos szavazók és a biztosan szavazó pártválasztók körében pedig 2, illetve 1 százalékot veszített.

A Fidesz ugyanakkor az első két kategóriában 1-1 százalékkal, a harmadikban 2-vel tudott erősíteni. A mintavételi hiba +/- 3,1 százalék, a változások tehát ezen belül mozognak.

A Publicus szerint a két említett párt mellett nagy valószínűséggel egyedül a Demokratikus Koalíció, esetleg még a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe. A DK-nak a teljes népességben 6, a másik két kategóriában 8-9 százalékos a népszerűsége. A Mi Hazánknál rezeg a léc, a párt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál éri el az 5 százalékot. Az MSZP 2, a kutyapárt 1-2 százalékot tudott felmutatni, a többi párt támogatottsága mérhetetlen. A bizonytalanok aránya az összes megkérdezett 33 százalékát teszi ki.

A kutatás egy másik adatsorából az következik, hogy a bizonytalanok körében inkább az ellenzéknek vannak tartalékai. A magyar társadalom többsége, 55 százaléka ugyanis kormányváltást szeretne, miközben a Fidesz hatalmon maradásának csak 32 százalék örülne (13 százalék nem válaszolt). Bár januárról februárra némileg – összesen 3 százalékponttal – nőtt azok aránya, akik többé-kevésbé elégedettek azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”, ők továbbra is erős kisebbségben vannak.

A magyarok csaknem kétharmada, 64 százaléka változatlanul az elégedetlenek táborába tartozik, miközben az elégedetlenség intenzitása jelentősen növekedett.

– Volt időszak, amikor nyílt az olló a Tisza Párt és a Fidesz között, mostanra szorosabb lett a verseny – a lap kérdésére Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője ezt a következtetést vonta le az adatokból. Komoly változásról azonban akkor lehet beszélni, ha trendszerűen ugyanabba az irányba mutatnak a felmérések. Az esetenként eltérő számokból jól látszik: a közvélemény-kutatóknak nehéz elérniük azokat a szavazókat, akikről valószínűsíteni lehet, hogy részt fognak venni a választáson és őszintén megmondják a pártpreferenciájukat. Ez nem csak magyar probléma – jegyezte meg.

– A Fidesz más versenyhelyzetben van, mint korábban bármikor – hangsúlyozta Győri Gábor. Legutóbb 2021 őszén, a miniszterelnök-jelölti előválasztás után sikerült az ellenzéknek rövid időre előnybe kerülnie. Hatalmas különbség, hogy ehhez akkor teljes ellenzéki összefogásra volt szükség, most pedig egyetlen párt vált hasonló méretű szereplővé, mint a Fidesz. Közben még más ellenzéki pártok is léteznek. „Az biztos, hogy dinamikájában ilyet még nem láttunk 2010 óta” – jelentette ki.

Bár nem tudhatjuk, hogy a választásig hátralévő több mint egy évben hogyan változnak az erőviszonyok, Győri Gábor szerint annyi elmondható: a kormánypártnak egyelőre nincs olyan egyértelmű és átütő témája, ami az elmúlt két parlamenti választáson hozzájárult a Fidesz fölényes győzelméhez. 2018-ban ez a „migránsválság”, 2022-ben a háború ügye volt. Kérdés, hogy 2026-ra a nemzetközi helyzet kínál-e olyan „központi üzenetet”, amelynek felhasználásával a Fidesz képes lesz dominálni a politikai teret, az ország minden baja ellenére stabil pontként feltüntetni magát.

Győri Gábor teljesen nyíltnak tartja a küzdelmet. Úgy látja, egyre inkább csak az a választóréteg marad a Fidesz mellett, amely mindig is a Fideszre szavazott. A Tisza Pártnak ezt a réteget sokkal nehezebb lesz elérnie, mint az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazókat.

Hasonló számok

A Medián minap publikált felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza 9 százalékponttal vezet a Fidesz előtt (46-37). A Tisza Párt előnye tehát jóval nagyobb annál, amit a Publicus vizsgálata kihozott, de a Medián kutatása is arról tanúskodik, hogy valamelyest csökkent a különbség: novemberhez képest a Fidesz 2 százalékpontot ledolgozott hátrányából.

A Republikon Intézet februárban azt mérte, hogy mind a Tisza Párt, mind a Fidesz erősödni tudott a teljes népesség körében, a Tisza 2, a Fidesz 3 százalékponttal. A jelenlegi állás a teljes népességben 28-26 százalék a Tisza Párt javára: ez a két adat tökéletesen egyezik azzal, ami a Publicus kutatásában szerepel. A Republikon arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú idő után először a Tisza előnye nem nőtt, hanem hibahatáron belül csökkent a kormánypárttal szemben.