A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően - közölte a versenyhivatal csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben kiemelték, hogy a bíróság a legsúlyosabb jogsértések - az árrögzítés és piacfelosztás - tekintetében megerősítette a GVH eredeti döntését. "A GVH továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. kibújjon a jogsértésekkel kapcsolatos felelősség, és azok következményei alól" - fogalmaztak.
A közleményben felidézték: a nemzeti versenyhatóság 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. - illetve egy másik szereplő - bíróságon támadta meg a GVH határozatát.
A versenyhivatal tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék a GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött, az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések - az árrögzítés, piacfelosztás - tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését. Az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt.
A közleményben kitértek arra, a GVH "szilárd meggyőződéssel kitartott" a Versenytanács eredeti döntése mellett, ezért felülvizsgálati kérelemmel a fordult a Kúriához. A GVH kérelmét a Kúria azzal az indokolással utasította el, hogy "az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést".
Mindez azt jelenti, hogy a GVH a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését - közölte a versenyhatóság.
A GVH hangsúlyozta, az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások, vagyis a kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, jelentős társadalmi károkat okozhatnak. Hozzátették: a műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt - a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest - magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. A műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is - tették hozzá a közleményben.
