Több szempontból is hiányosak, és nem minden jogszabálynak felelnek meg a CATL debreceni akkugyárának kiállított hatósági engedélyek – állapította meg két, a bíróság által felkért független szakértő a gyár engedélye ellen indított perben benyújtott szakvéleményben. A bíróság így akár meg is semmisítheti a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt, ami ahhoz vezethet, hogy a gyár az új engedély kiadásáig nem tudja elkezdeni a sorozatgyártást, írja a Telex.

A CATL debreceni üzemének építkezése (fotó: HIPA)

2022 nyarán jelentették be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát a kínai CATL, amely piacvezető az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában. Az üzem Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz, amely, amellett, hogy hatalmas a víz- és energiaigénye, rengeteg mérgező vegyi anyaggal fog dolgozni.

Egy ilyen üzem elindításához egy speciális, úgynevezett környezethasználati engedélyre van szükség, amelyet egy külsős cég készít elő, majd a vármegyei kormányhivatal hagy jóvá. Bár a CATL beruházásának környezeti hatásairól a projekt bejelentése után egymásnak ellentmondó adatok és tanulmányok láttak napvilágot, a kormányhivatal 2023 februárjában kiadta a gyár környezethasználati engedélyét.

Ezt az engedélyt azóta egyszer módosítani kellett, az új verzió szerint a gyár hatásterülete nagyon kicsi, és azon belül nem él senki. Helyi civilek szerint azonban az engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően adták ki, és abban rosszul számolták ki, hogy a gyár milyen hatásokkal lehet a környezetére. Szerintük a gyár hatásterülete az engedélyben megadottnál jóval nagyobb, és arra hivatkozva, hogy ők is a hatásterületen belül élnek, a bíróságon támadták meg a katasztrófavédelmi engedélyt.

A bíróság még tavaly márciusban elrendelte, hogy független igazságügyi szakértő állapítsa meg a gyár hatásterületét, aminek a költségét a pert indító civileknek kellett kifizetniük. Álláspontjuk szerint ugyanis a civileknek a pert elindítani sincs joguk, ha nem bizonyosodik be, hogy tényleg a gyár hatásterületén belül élnek.

Elkészült az egy éve várt szakvélemény

Az ügyben végül két igazságügyi szakvélemény készült, amelyeket mostanra küldtek ki a perben részt vevő feleknek. Ezek szerint az akkugyárnak kiadott környezethasználati engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg. Sőt, tulajdonképpen a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz.

A pert indító civileket képviselő Halász Árpád ügyvéd szerint ezzel két dolog is bebizonyosodott, amit ők a kezdetektől fogva állítottak. Egyrészt az, hogy a környezethasználati engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően állították ki, másrészt az, hogy az általa képviselt magánszemélyek nem zárhatóak ki a perből arra hivatkozva, hogy nem élnek a gyár hatásterületén.

Halász Árpád tájékoztatása szerint a feleknek a szakvélemény kézhezvételétől számítva nyolc napjuk van véleményezni azt, amivel húzni lehet még az ügyet, de a szakvélemények tartalmának jogi következményein nem lehet változtatni. Szerinte két lehetőség van: a bíróság vagy azt rendeli el, hogy több ponton is módosítani kell a CATL környezethasználati engedélyét, vagy azt, teljesen újra kell indítani az engedély kiállításához szükséges eljárást.

Az ügyvéd álláspontja szerint a szakvélemény annyi hiányosságot állapított meg, hogy a bíróságnak meg kell semmisíteni a CATL működéséhez szükséges engedélyt, és újra elölről kell lefuttatni az engedélyezési eljárást.

Ha így történik, a gyár addig nem tudja megkezdeni a működését hivatalosan, amíg az új eljárás végén új engedélyt nem kap.

A perben a civilekkel szemben álló Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a Telex szakvéleményről szóló kérdésére azt írta: a kormányhivatalnak „a folyamatban lévő bírósági eljárásra tekintettel az üggyel kapcsolatban nincs lehetősége nyilatkozatot tenni, álláspontját a tárgyalások keretében képviseli”.

Honnan jön és hova megy a gyárban használt víz?

Az első szakvélemény, amit Verrasztó Zoltán hidrogeológus, környezetvédelmi mérnök állított össze, azt írja, hogy a CATL engedélyei „a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem tartalmazzák a vizek természetes állapotába történt beavatkozásokra, azok igénybevételére irányulóan az alternatívák vizsgálatát, a hatóság mérlegelését, az engedélyes jogait és kötelezettségeit azon túlmenően, hogy kérdéses az igénybe venni kívánt vízbázis mivolta, helye és hidrológiai állapotjellemzőinek dokumentálása is, amely pedig kiindulópontja kellene legyen a potenciális környezeti hatások értékelésének, vizsgálatának, szabályozásának”.

A szakvélemény szerint a gyár környezethasználati engedélye annyival intézi el a gyár vízigényének hatásait, hogy leszögezi, hogy azt a Debreceni Vízmű biztosítja. A szakvélemény szerint ez az információ nem kielégítő, mert a hatásterület megállapításához szükséges tudni, honnan és hogyan termelik ki a gyárban felhasznált vizet.

A CATL környezethasználati engedélyében kijelölt hatásterülete (forrás: igazságügyi szakvélemény)

A szakvélemény szerint elfogadhatatlan, hogy a hatósági engedély a gyárban termelődő napi 320 köbméternyi tisztított szennyvíz sorsát azzal intézi el, hogy azt a város szennyvízhálózatába engedik. A dokumentum amellett érvel, hogy ilyen mennyiségű szennyvíz kibocsátása környezeti hatásokkal jár, így a gyár hatásterületének megállapításához ezt is vizsgálni kell.

A környezethasználati engedély szerint a gyár naponta átlagosan 3378 köbméter, csúcsidőben 6232 köbméter vizet párologtat majd el a hűtőtornyokon keresztül. A szakvélemény szerint ekkora mennyiségű víz folyamatos elpárolgása télen, azonnali lehűlés és kicsapódás esetén jelentős hatást gyakorolhat a felszíni vízháztartásra, amelynek a lehetséges hatásait, hatásterületét szintén nem vizsgálta a hatóság.

Rengeteg kamion jöhet-mehet, amit a hatóság nem vett figyelembe

A dokumentum szerint a gyárnak kiadott engedélyek a zajszennyezés területén hiányosak, így a hatásterület lehatárolása ebből a szempontból sem állja meg a helyét. A gyárból és a gyárba ugyanis előreláthatólag folyamatosan ki- és behajtanak majd a kamionok, amelyek környezeti hatásait a hatósági engedélyek egyáltalán nem vizsgálták.

Az igazságügyi szakvélemény szerint az, hogy a gyárba folyamatosan érkeznek az alapanyagokat szállító kamionok, és az, hogy onnan folyamatosan távoznak a hulladékot elszállító kamionok, komoly terhelést jelent a környező utakon. Ez a forgalom a dokumentum szerint zavaró környezeti hatásokkal járhat, és akár a környéken lévő ingatlanok értékcsökkenését is okozhatja – amit a hatósági engedélyek nem vizsgáltak.

A szakvélemény szerint a gyár engedélyei precízen tartalmazzák a hulladék gyűjtésére és tárolására vonatkozó előírásokat, azokból azonban hiányzik a hulladék elszállítására vonatkozó információ. A dokumentum alapján amíg erről nem adnak meg pontos adatokat, addig a gyár működésének valós hatásterülete nem ítélhető meg.

A szakvélemény első fele arra jut, hogy „a CATL üzem egységes környezethasználati engedélye nem elégíti ki sem a közvetlen, sem a közvetett hatások meghatározására irányuló igényeket sem, így tehát kizárólag a levegőtisztaság-védelmi terjedésszámításokból, azokra irányulóan ismerjük a hatásterületet”. Ez alapján a gyár környezethasználati engedélye hiányos, hibás az előírásoknak nem felel meg.

Nem nézték, mi lesz az élővilággal

Az elsőhöz kapcsolódik egy második igazságügyi szakvélemény is, amely élővilág- és tájvédelmi szempontból hivatott megállapítani, hogy meddig terjed ki a CATL gyárának egységes környezethasználati engedélye. A Varga Csaba igazságügyi élővilág-védelmi és tájvédelmi szakértő által készített dokumentum szerint a gyár engedélyezése során „a zajkibocsátások, a világítás, a talajvízcsökkentés, az összegyűjtött talajvíz és csapadékvíz elvezetés élővilágra gyakorolt hatásának becslése, értékelése nem történt meg”.

A gyár környezethasználati engedélye megállapítja, hogy az „egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges környezeti tényezők – különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők – fennállását” a gyár üzemeltetése nem befolyásolja. A szakvélemény szerint ez ellentmond az engedélyben felsorolt tényezők élővilágra gyakorolt hatásainak általános ismereteinek, és így, szakmai indoklás nélkül nehezen fogadható el. A hatósági engedélyek ezenkívül nem számolnak a balesetek és üzemzavarok során kikerülő vegyi anyagok élővilágra gyakorolt esetleges hatásaival.

Az élővilág-védelmi és tájvédelmi szakvélemény összefoglaló ábrája (forrás: igazságügyi szakvélemény)

A CATL gyárát magába foglaló ipari park csapadékvíz-elvezetésére készült egy terv, amely szerint a terület beépítése jelentős hatással lesz a környéken futó Tócó-patakra és Kondoros-csatornára, illetve a kettő összefolyásánál kialakuló Kösely folyóra. A szakvélemény szerint hatástanulmány annak ellenére nem foglalkozik a területről elvezetett víz hiányából eredő természeti hatásokkal, hogy a környéken több, a talajvízszinttől függő élőhelytípus és táplálkozóhely is megtalálható volt, vagy még mindig megtalálható.

A Varga Csaba által készített szakvélemény szerint mind élővilág-védelmi, mind tájvédelmi szempontból nagyobb hatásterülete van a gyárnak, mint amit annak hatósági engedélye megállapított. A gyár közvetett hatásai a szakvélemény szerint „egyes esetekben egészen nagy, több kilométeres távolságban is kimutathatóak”.

A Samsungot sem állították le, amikor nem volt engedélye

A CATL környezethasználati engedélyéről szóló per végső soron arról szól, hogy a gyár a terveinek megfelelően elkezdhesse-e idén a működését, és ha elkezdheti, akkor milyen körülmények között teheti azt. Nagy kérdés viszont, hogy bármilyen bírósági döntés, akár a gyár működéséhez szükséges engedély megsemmisítése befolyásolni tudja-e majd a gyár elindulását, és annak környezetére gyakorolt hatásait.

A magyar kormány és az alá tartozó intézményrendszer ugyanis már évek óta igyekszik eltakarítani a törvényeket az akkumulátorgyártók elől, és ennek a törekvésnek a része, hogy a gyárak ellenőrzésével és felügyeletével megbízott kormányhivatalok sokszor igen-igen megengedően értelmezik a törvényeket.

Így történt a gödi Samsung esetében is, amelynek a környezethasználati engedélyét tavaly felfüggesztette egy bíróság, így a gyárnak öt hónapra gyakorlatilag le kellett volna állnia. A kormányhivatal azonban nem állította le a működését, és csak annyit írt elő, hogy kisebb kapacitáson működhetnek, ezt azonban nem konkretizálták, és a jelek szerint nem is tartatták be. A gyár végül öt hónap után anélkül kapta vissza a környezethasználati engedélyét, hogy a működését bárki korlátozta volna.

Kapcsolódó: Magyar Péter főtanácsadója vendégmunkásokból nyerészkedik

Korábban írtuk: Portfólió: összeomlott az akkumulátorgyártás Magyarországon