Orbán Viktor nem volt hajlandó beleegyezni az Európai Tanács végkövetkeztetéseibe arról, hogy katonai segélyt küldjenek Ukrajnának, írja az Eurologus és a Politico. Mindketten úgy értesültek, hogy a 27 vezetőből 26-an elfogadták a szöveget, az Eurologus szerint azt 26 tagállam nyilatkozataként adják ki. /Frissített, bővített hír./

Az Európai Tanács ülésén az EU védelmének megerősítéséről és Ukrajnáról tárgyalnak. Előbbiről elfogadták a következtetéseket, de utóbbiról a magyar kormányfő korábban levélben javasolta, hogy egyáltalán ne fogadjanak el semmit az írásos záródokumentumban, és a korábban kiadott európai tanácsi szövegek is „irrelevánsak”.

Már az ülésre érkezve többen arra utaltak, hogy a támogatásról szóló részt külön adhatják ki. Hasonló megoldásra 2023-ban is volt már példa, de most a Politico szerint nem az elnök nevében jelenik meg az érintett szöveg, hanem egy külön mellékletbe teszik.

Bár magáról a 20 milliárd eurós csomagról formailag nem itt döntenek, ez azt jelenti, hogy a magyar kormány kimarad belőle. Ha nem csak erről a részről, hanem Ukrajnáról egyáltalán nem adnak ki közös következtetéseket, annak nem lenne további közvetlen gyakorlati következménye, de elvi igen: azt jelzi, hogy már nincs egyhangú uniós támogatás az ország mögött. Már a jövő héten szükség lesz konszenzusra az orosz személyek elleni szankciók meghosszabbításánál.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy a kormány ellenzi egy új, nagyjából 20 milliárd euróra becsült katonai segély elfogadását Ukrajnának.

Korábban Robert Fico szlovák elnök is vétót lengetett be, de őt leszerelték azzal, hogy a záródokumentumba betesznek egy részt az ukrajnai földgáztranzitról. Év elején lejárt az erről szóló szerződés az oroszok és az ukránok között, ami ellen a magyar és a szlovák kormány is tiltakozott. Bár a Politico a címében orosz gázról írt a következtetéseknél, ez nincs kimondva a lapban idézett részben. „Az Európai Tanács felhívja a Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy tegyék intenzívebbé az erőfeszítéseket a gáztranzitügy működőképes megoldására”, beleértve az újraindítását. Az ukránok oroszt gázt nem, azerit szívesen továbbítanának, az Európai Bizottság pedig épp egy olyan terven dolgozik, amivel teljesen leszakadnának az orosz gázról.

Az Eurologus úgy tudja, hogy Orbán a szlovákok kedvéért kidolgozott részt sem támogatta, így az szintén a 26-ok nevében kiadott dokumentumba kerül.

A közös, Európa védelméről szóló részt már ki is adták. Üdvözölték, hogy az Európai Bizottság a pár napja bemutatott fegyverkezési programja alapján kihasznál egy rugalmassági lehetőséget a túlköltekezés elleni szabályoknál a védelmi kiadásokra. A 150 milliárd eurós hitel ötleténél már nem tűnnek ennyire lelkesnek: „tudomásul veszik”, és a minisztereikkel sürgősen megvizsgáltatják. További források bevonását is kérik az Európai Bizottságtól többek között a „releváns EU-finanszírozási programok alatt”. Kiemelik az uniós határok védelmét, „különösen az EU keleti határára tekintettel, az Oroszország és Belarusz által jelentett fenyegetés” miatt.

Arra is felszólítják a „jogalkotókat” – azaz a saját kormányaikat, akik vitáit a tavaly második féléves soros magyar elnökség se tudta elsimítani, és azóta a lengyelek se boldogultak –, hogy fogadjanak el egy 1,5 milliárd eurós védelmi programot. Azt is kiemelik, hogy a NATO-tagoknak továbbra is az észak-atlanti szövetség a közös védelmük alapja.

(Telex)