Korábban is foglalkoztunk már azzal, hogy a digitális állampolgárság erőltetése rendkívül sok veszélyt rejthet magában, inkább több a megválaszolatlan kérdés, mint a megválaszolt. S ha Rogán Antal szerint "nem kell félni a digitális állampolgárságtól, mert a magyar adatvédelem erős", akkor szerintem sokan azt mondják, igenis van félnivaló.

Illusztráció: Stockphoto / Getty Images

Van azonban értetlenkedés is többek részéről, mivégre a tiltakozás, hiszen "nem kötelező", és különben is, "ez csak kényelmesebbé teszi életünket". Ez utóbbira annyit, hogy igen, eleinte, aztán lehet, hogy nagyon kényelmetlenné, ha elmegy egy úgynevezett "társadalmi kreditrendszer" irányába.

De először arra reagálnék, hogy "nem lesz kötelező". Ahhoz képest számítani lehet rá, hogy minden apró trükkel megpróbálnak majd minket arra motiválni, hogy válasszuk a DÁP-ot. Miért kell ennyire erőltetni? Már eleve gyanús.

Tudni kell, hogy februártól a kormányablakokban történt változások következtében mostantól nem lesz ingyenes az okmányok, például lakcímkártyák elkészítése. A korábbi, díjmentes szolgáltatások helyett több ezer forintos díjat kell fizetni a különböző ügyintézésekért. Az új szabályozás azonban egy lehetőséget biztosít: ha valaki rendelkezik digitális állampolgársággal, akkor továbbra is ingyenesen intézheti az okmányok kiállítását.

Ezzel a lépéssel a kormány arra "ösztönözheti" az embereket, hogy minél többen váljanak digitálisan aktív állampolgárokká, így fokozva az online ügyintézés elterjedtségét, nyilván nem ez utóbbival van önmagában a probléma. Az előnyökről szó esik, de a kockázatokról kevésbé.

A digitális állampolgársággal az ügyintézés egyszerűsítése és az ingyenes szolgáltatások vonzóak, de az állampolgárok adatainak gyűjtése és feldolgozása komoly adatvédelmi kockázatokat jelenthet. Ha ez a "digitális profil" a kormány teljes ellenőrzése alatt áll, az könnyen vezethet a személyes szabadságok korlátozásához.

Az alapjait ez képezte annak is egykoron, ami most Kínában van. Párhuzamba állítható tehát a Kínában működő társadalmi kreditrendszerrel, ahol a polgárok pontszámokat kapnak a viselkedésük alapján, és ezt befolyásolják például pénzügyi helyzetük, társadalmi kapcsolataik, politikai nézeteik, s az online térben kifejtett tevékenységük.

Ha egy ilyen rendszerhez hasonlóan a digitális állampolgárságot olyan módon használják, hogy a kormány könnyen figyelemmel kísérje a polgárok minden lépését, az elősegítheti a társadalmi kontrollt és a szabadságjogok csorbulását. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy az ilyen rendszerek fokozhatják a diszkriminációt, mivel azok, akik nem felelnek meg a meghatározott normáknak, hátrányos helyzetbe kerülhetnek.

Riogatás? Legyen az, és ne valósuljon meg semmi az egészből. De azért az elmúlt évek eseményei nem arra engednek következtetni, hogy csak egy kézlegyintéssel elintézzük az egészet...

Lantos János - Kuruc.info