Az Országgyűlés megtárgyalta ma a vietnámi népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke elmondta: egy magánszemély nyújtott be kezdeményezést a vietnámi népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság 2024 szeptemberében hitelesített. A kezdeményezést ezer, magát a kisebbséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár támogatta. Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ugyanakkor jelezte, hogy a szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn, mert hiányzik a száz év honosság.

Vejkey Imre kiemelte a két nép közötti barátságot, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat, az erőfeszítéseket, amelyeket az itt élő vietnámiak tesznek, ugyanakkor jelezte, hogy nem tudnak eltekinteni a vonatkozó törvényi előírásoktól. A bizottság, az MTA álláspontjával összhangban nem támogatta az előterjesztést és ezt javasolja az Országgyűlésnek is.

Államtitkár: a kormány nem támogatja a kezdeményezést

A bizottsági előterjesztéssel összhangban a kormány sem támogatja a kezdeményezést - jelezte Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, kiemelve a magyarországi vietnámi közösség iránti tiszteletét és hangsúlyozva, hogy a közösség tagjai sokat tesznek a két nemzet közötti kapcsolat építéséért.

Hangsúlyozta: egyértelműek a honos nemzetiséggé nyilvánítás szabályai, és - mint az az MTA indoklásában is olvasható - ezek közül nem teljesül a százéves folyamatos jelenlét követelménye, ami miatt az akadémia nem javasolta a státusz megadását.

Felidézte: a vietnámiak Magyarországon az 1960-as években jelentek meg, számuk az 1980-90-es években nőtt jelentősen.

Mi Hazánk: a kormány eresztette ki a palackból a szellemet

Novák Előd (Mi Hazánk) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány "eresztette ki a szellemet a palackból" a március 15-én huszárruhába öltöztetett vietnámi szereplővel, vagy azzal, hogy - nemzetbiztonsági kockázatot jelentve - a hadseregbe is felvesznek bevándorlókat.

A migráció lassan ölő méreg, ami nemzethalálhoz fog vezetni - jelentette ki, hozzátéve, "ha a kormány nem áll le az ázsiaiak tömeges betelepítésével", ezek a közösségek a magyar nemzet terhére fognak jogokat követelni maguknak.

- Mikor vetnek ennek az őrületnek véget? A magyar munkavállalókat kellene végre megbecsülni itthon, a hazánkban, nem ázsiai népvándorlást megindítani - jelentette ki a politikus, hangsúlyozva, nincs szükség Magyarországon az ilyen eltérő kultúrájúakra.

Kósa: gátat kellene vetni az ilyen felvetéseknek

Kósa Lajos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban például a hunok is kezdeményezték honos népcsoporttá nyilvánításukat, és megjegyezte, gátat kellene vetni az ilyen felvetéseknek, hiszen számos népcsoport kisebbségként való elismerését lehet még kezdeményezni.

Ostobaságnak nevezte a vádat, hogy a kormány ázsiaiakat telepítene az országba, és hangsúlyozta: nagyon szigorúak a vendégmunkások bejövetelének szabályai.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kijelentette, hogy a javaslat elfogadása újabb kapukat nyithatna meg a vendégmunkások számára, és felvetette, el kell dönteni, hogy érkezhetnek-e vendégmunkások például olyan területekre, ahol nagyobb számban vannak munkanélküli magyarok. Szerinte sokkal több pénzt kellene fordítani ezen magyarok ingyenes képzésére, kiváltva ezzel a vendégmunkásigény jelentős részét.

Államtitkár: felül kell vizsgálni a honos népcsoporttá nyilvánításról szóló szabályozást

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár egyetértett azzal, hogy a honos népcsoporttá nyilvánításról szóló szabályozást felül kell vizsgálni, tekintettel a 100 év honosságot előíró szabályra is, ugyanakkor szerinte a Magyar Tudomány Akadémia véleménye, döntése megfelelő válasz lehetne az ilyen kezdeményezések ügyében.

Hazugnak és álságosnak nevezte a vitában felszólaló ellenzéki képviselők migrációval kapcsolatos kritikáit, szerinte 2015 óta a kormány "kőkeményen" küzd a migrációval szemben.

Visszautasította azt az ellenzéki véleményt is, hogy a kormány nem a dolgozó emberek érdekében cselekszik.

Bírálta Novák Elődöt (Mi Hazánk), aki felszólalásában kritizálta a tavalyi március 15-i állami ünnepségen éneklő vietnámi származású operaénes szerepeltetését. Soltész Miklós azt mondta: nem tudja, miért fáj Novák Elődnek, hogy egy olyan nagyszerű művész lépett fel az ünnepen, aki "színtiszta magyarnak vallja magát". Meg kell különböztetni, hogy ki miért és hogyan van ebben az országban, "igenis vannak közöttünk olyan emberek, akik joggal kapták meg a magyar állampolgárságot, és ezt a nemzetet erősítik" - hangsúlyozta, utalva a német kisebbségre is.

Vejkey Imre az előterjesztő igazságügyi bizottság nevében azt mondta: a kezdeményezés törvényi feltételei nem adottak, a vietnámi népcsoportnak nincs meg a 100 év honossága.

(MTI nyomán)