Az Autista Gyerekekért Központ által készített tanulmány adatai szerint az autizmussal diagnosztizált 2-3 éves gyerekek 90%-ának esetében a betegség legfőbb kiváltó oka a túlzott virtuális eszközhasználat.
A KSH szerint az autista gyermekek száma hazánkban az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt. Antiszociális viselkedést és függőséget is okozhat a képernyők előtt töltött túl sok idő
Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából, és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy a gyerek ún. virtuális autizmusban vagy klasszikus (születési) autizmusban szenved-e, mert a tünetek tökéletesen megegyeznek. A képernyők túlzott használata által okozott virtuális autizmusnak is a fent leírt állapotok a hozadékai, csak mások a kialakulásának körülményei. Míg az autizmust a szakemberek szerint a genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza, addig a virtuális autizmusért a televízió, a mobiltelefon, tablet és egyéb digitális társaik tehetnek – írják a tanulmányban.
Aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma világszerte, hazánkban az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt a KSH szerint, bár ebben a számban több más feltételezés mellett az is szerepet játszhat, hogy régen nem vizsgáltak és mutattak ki ennyi mindent. Ahogy szokták mondani: egészséges ember nincs, csak aluldiagnosztizált.
Digitális detox címmel a mobiltelefonok iskolai tiltásáról tartott érdekfeszítő, rengeteg konkrét statisztikával sokkoló előadást Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a Fekete István Szabadegyetemen:
Lánczy Livia pszichológus rávilágított: a virtuális autizmus fogalma nem hivatalos, de egy 2018-ban megjelent kutatás kapcsán egyre több helyen beszélnek róla. A kutatók 2012 és 2017 között vizsgáltak 1 és 5 év közötti, autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekeket. Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy azoknál a gyermekeknél, akik 0 és 2 éves koruk között napi 4-5 órát töltöttek valamilyen virtuális eszköz képernyője előtt, a szenzomotoros és szociális ingerek szegényessége olyan tüneteket eredményezett, melyek szinte teljes mértékben megegyeznek az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek tüneteivel. Azonban míg az autizmus spektrumzavar egy születéskor már fennálló állapot, addig a virtuális autizmus kialakulásáért a technikai eszközökkel töltött időt teszik felelőssé. Ez utóbbi esetben az eszközhasználat jelentős csökkentése a megfelelő ingerek biztosításával (mozgás, társas kapcsolatok, szerepjáték, mesék stb.) gyors javulást érhetünk el – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Persze könnyebb szülőként azt vallani, hogy veleszületett betegségről van szó, vagy valami más külső oka van, de a nevelés igenis meghatározó.
Azok a gyermekek, akik napi 4-6 órát töltenek képernyő előtt, az autizmus tüneteit hordozhatják
„Ami nem sok egy 14 évesnek, az ebben a kisebb korban igen káros. Azt látjuk, hogy ezek a gyerekek nemcsak a beszéd és nyelvi területeken mutatnak egyértelmű lemaradást kortársaikhoz képest, hanem a szociális kommunikációban is. Nehezen veszik fel a szemkontaktust, leginkább csak futólag, és játékukban gyakran végeznek ismétlődő tevékenységet, esetleg nem megfelelően használják az adott játékot. Késik a beszéd, gyakran egy-egy szót elmond egyszer, de utána már nem használja ezeket a kifejezéseket. Nehezen hallgat a nevére” – fejti ki Pappné Borzavári Krisztina logopédus.
Svédországban most állnak vissza a tankönyvekre a digitális oktatásról, miután pl. vannak tanulók, akik először a 4. osztályban fogtak tankönyvet a kezükbe. Eddig a laptop olvasta fel a szövegeket, így ezek a gyerekek lassabban olvasnak, kisebb a szókincsük, kevesebbet értenek abból, amit olvasnak. Agykutatások bizonyítják, hogy a kisgyerekeknek nem lenne szabad képernyőt nézniük ilyen sokat.
(ksh.hu, smartclinic.hu, hiros.hu, fmc.hu nyomán)
