A január közepi állapot szerint 891 gyermekvédelmi gondoskodásba vett eltűnt kiskorúról érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a Népszavával.

Fotó: Farbaky Tamás / Népszava

Mint írták, velük kapcsolatban „az illetékes gondozó hatóságok jelentették be, hogy a gyermek eltűnt”, ilyen megjelöléssel a gyermek- és lakásotthonból, nevelőszülőktől eltűntek, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, de még lakásotthonba be nem fogadott kiskorúak szerepelnek. Akár több, szakellátásban élő fiatal is lehet engedély nélkül távol, mert összesen 1303 gyerek szerepel eltűntként a rendőrség adatbázisában, de „a körözési törvény alapján nem kötelező elem annak kitöltése, hogy az eltűnt kiskorú gyermekvédelmi intézményből vagy családból tűnt-e el” – írta a rendőrség.

Azokat a kiskorúakat körözik, akik a gondozási helyükről engedély nélkül távoztak, vagy az előírt időben oda nem tértek vissza. A rendőrség megjegyezte ugyanakkor: nem minden esetben van szó hagyományos értelemben vett eltűnésről, mert általában ismert a kiskorú tartózkodási helye. (A gyermekvédelmi szakellátásban egyébként a 2023-as adatok szerint majdnem 24 ezer fiatal volt.)

A kormány januártól úgy próbál férőhelyet biztosítani a szakellátásban, hogy törvényi szintre emelte, az engedély nélkül távol lévő fiatalok helyére másokat helyezhetnek el a gyámhatóságok. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvényt januártól azzal a szövegrésszel egészítette ki, hogy ha a „távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek helyezhető el.”

A lap szerette volna megtudni, hogy ez megoldást jelent-e a gyermekvédelmi rendszerben a férőhelyhiányra, és azt is többször megkérdezték a Belügyminisztériumtól, hogy havonta átlagosan hány gyerek kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba, illetve havonta átlagosan hány gyereket nem tud fogadni a szakellátás férőhelyhiány vagy más okok miatt, de ezekre nem kaptak választ. Egy gyermekvédelemben dolgozó forrásuk szerint egyébként havonta 300-400 a beutalt gyerekek száma, illetve azt is mondta, hogy a szökött gyerekek és a bekerülők esetében nem szempont, hogy azonos korúak és szükségletűek legyenek. A neve elhallgatását kérő, intézményvezetőként dolgozó informátor azt mondta: ez a szabályozás azt jelenti, hogy a szökött, akár traumatizált gyerekekkel, fiatalokkal a jövőben nem számol a kormány. Az általa vezetett intézményben is többször előfordult, hogy a fiatalt hónapokkal később hozták vissza a rendőrök, de eddig minden esetben ott volt az ágya. - Ha egy ilyen gyerek, akinek a bizalma, a kötődése egyébként is sérült, ezentúl arra ér haza, hogy más fekszik az ágyában, fogja magát, és újra meglép - fogalmazott.

Egy másik, gyermekvédelemben dolgozó szakember - aki évek óta gyermekfelügyelő két munkahelyen - azt mondta: eddig is így tettek, annyira kevés a férőhely, hogy az új gyerekeket a szökésben lévők helyére fektették, volt, hogy a 16 évesnek fenntartott ágyba egy bölcsődés korút. – Ha visszakerült a tartósan távol lévő fiatal, akkor a 3 személyes szobába betettünk neki egy plusz ágyat, de mindig megoldottuk a helyzetet – tette hozzá.

Az intézményvezető pedig úgy fogalmazott: az is baj, hogy a szökés után megkerült fiatallal nincs, aki elbeszélgessen. Alig van már pszichológus a gyermekvédelemben, a gyermekfelügyelők pedig egyedül vannak akár 15-20 gyerekkel. Megjegyezte azt is, ketté kell választani az eltűnéseket. Van, aki csak délután nem megy haza, de este vagy másnap már a saját ágyában alszik. A rendőrségre ugyan őt is jelenteni kellene, de ezt nem minden esetben teszik meg az intézmények. A gyerek büntetése ilyenkor az, hogy a havi 5130 forint zsebpénznek - ennyi jár 14 év felett - aznapra eső részét nem kapja meg. Ennek is lehet következménye a hosszabb időre elszökés, amikor akár kábítószer-terjesztéssel, prostitúcióval szereznek maguknak pénzt.

– A megelőzésre alig van esély. Kevés a zárt intézmény – mondta -, a legtöbbet tilos becsukni. Amikor az általa vezetett intézményben többen megszöktek, a tiltás ellenére bezárta a kapukat, mert – ahogy fogalmazott – fontosabbnak tartotta a gyerekek érdekeit, mint a jogszabályok betartását. Visszatartó erő lenne az is, ha a gyerekfelügyelővel, nevelővel szoros, bizalmas kapcsolatuk lenne a gyerekeknek. A szakemberhiány és az összevont csoportok miatt megnövekedett gyereklétszám azonban erre nagyon kevés esélyt ad. Programokra alig jut pénz, szervezett szexuális felvilágosítás, illetve a drogok veszélyeiről szóló tájékoztatás nincs.

A gyermekfelügyelő pedig arról mesélt, hogy már a kisebbekre, a 10-14 évesekre is jellemző a szökés, de ők még csak egy-egy napra tűnnek el. Plázákba mennek, „lógnak az utcán a haverokkal”, vagy van, aki hazamegy a szüleihez. A nagyobbaknál a prostitúció a legnagyobb veszély, sok esetben ebben a család is támogató közeg. „Nincs lehetőségünk megvédeni őket, egyénileg elbeszélgetünk velük, de ez kevés. Ha van, bevonjuk a pszichológust, de nálunk épp most egy sem dolgozik.”