Optimista a kormány, mert a magyar gazdaság komoly növekedés előtt áll - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta azt is, a nemzeti nyomozóiroda megkezdte a nyomozást a csütörtök reggel számos magyarországi iskolát ért bombafenyegetés ügyében, és a kormány képes az iskolák biztonságát szavatolni.

Gulyás Gergely a bombafenyegetésről azt mondta, hajnal óta, mióta az első e-mailről szóló tájékoztatás megérkezett, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a szolgálatokat felügyelő miniszter több alkalommal is egyeztetett.

Nagy valószínűséggel egy internetes felhasználó, vélhetően egy helyről küldött fenyegető e-maileket, ezek szövegszerűen egyeznek - közölte.

A levél szövegét - amely szerint robbanószert helyeztek el az iskolákban, a muszlimok ellen folytatott háború miatt - a rendőrség nyilvánosságra hozza.

Hozzátette: a tanítást nem függesztették fel, de az iskolák egy részében az igazgatók ezzel ellentétes döntést is hozhattak.

A rendőrség minden iskolában meggyőződik arról, van-e alapja a fenyegetéseknek, a titkosszolgálatok pedig felvették a kapcsolatot a szlovák társszervekkel, mert tavaly számos szlovák iskola kapott hasonló bombafenyegetést. Az országos rendőrfőkapitány a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) jelölte ki a nyomozás lefolytatására, alájuk rendelve valamennyi megyei és országos nyomozóegységet - mondta.

Kitért arra is, hogy a levelet több email-szolgáltatón keresztül, azonos szöveggel küldték ki, kiemelte azonban: a magyar nyomozóhatóságoknak és szolgálatoknak megvan az a képességük, hogy hiába bújnak külföldi szerverek mögé az elkövetők, be fogják őket azonosítani.

Gulyás Gergely mindenkit arra kért, hogy őrizze meg a nyugalmát, mert a kormány képes az iskolák biztonságát szavatolni. Hozzátette: ahogy ezek a fenyegetések Szlovákiában is minden alapot nélkülöztek, a kormány reményei szerint ez Magyarországon is így lesz.

Vitályos Eszter kormányszóvivő délelőtt negyed 11 körül elmondta, 121 tankerületi intézményt érint a bombariadó.

Gulyás Gergely beszámolt arról, a kabinet szerdai ülésén a nemzetgazdasági miniszter hosszabb elemzését hallgatta meg, amely "az elmúlt évek nehézségei után optimizmusra okot adó helyzetértékelés volt".

Örülnek a növekvő fogyasztásnak

A miniszter azt mondta, a háború belátható időn belüli befejezésére lényegesen nagyobb az esély most, mint korábban bármikor, de ettől függetlenül a magyar gazdaságban is a fordulat jelei mutatkoznak, sőt, azok kézzelfoghatóak.

Hozzátette: a magyar gazdaságot 2022-től súlyosan érintették elsősorban a háború következményei, a szankciók, az infláció, ez a növekedésre még tavaly is kihatott.

Kiemelte a rekordszintű, 4,7 milliós foglalkoztatottságot, a növekvő reálbéreket, a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom tavalyi bővülését, a lakossági hitelállomány növekedését.

Nagy eredményként beszélt arról, hogy több mint egymillió, 2008-2009-hez képest 1,1 millió új munkahely jött létre.

Elmondta, végleges adat még nincs, de tavaly 10 százalék körüli volt Magyarországon a reálbéremelkedés. A hároméves bérmegállapodás pedig garantálja, hogy idén is jelentős, 5-6 százalékos reálbérnövekedés legyen - tette hozzá.

Jó hírként beszélt arról, hogy tavaly a középosztályban és a legszegényebbek között volt a legnagyobb, 15 százalék feletti a béremelkedés.

Szerinte a fogyasztás növekedése is optimizmusra ad okot. 2024 első háromnegyed évében 4,1 százalékkal nőtt a fogyasztás Magyarországon, ez az ötödik legmagasabb volt az Európai Unióban - részletezte.

Hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom 13 hónapja bővül, a hazai turizmus pedig tavaly minden rekordot megdöntött.

Gulyás Gergely ismertetése szerint a hitelpiac is élénkül; a lakástranzakciók száma több mint harmadával emelkedett 2024-ben, nőttek az újautó- és a használtautó-eladások is.

Úgy összegzett: az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontja, a családtámogatási intézkedések, az idei évben beinduló gazdasági növekedés ezeket a folyamatokat erősíteni fogja, ezért a magyar gazdaság hosszú idő után komoly növekedés előtt áll.

Megjegyezte, ha a háború lezárul, az elsősorban az energiarákra lesz hatással, de hatással lesz a gazdaság számtalan más területére is, "úgyhogy jó okunk van arra, hogy optimisták legyünk".

Évek óta azt csinálják, amit Trump

A miniszter értékelése szerint az új amerikai elnök és adminisztráció által hozott döntések egybevágnak a magyar kormány elmúlt bő évtizedben megtett lépéseivel. Úgy fogalmazott, "amit Trump az Egyesült Államokban csinál, azt évek óta csináljuk itthon", számtalan területen ezért büntetnek bennünket.

A miniszter azt mondta, a határvédelemben, a migrációs és a genderpolitikában Magyarország ugyanazt az álláspontot képviseli, mint néhány napja az Egyesült Államok.

Emlékeztetett arra, hogy a határvédelem területén Brüsszel bünteti Magyarországot. Migrációs politikában azért szerencsésebb Magyarország, mert itt nem volt hosszú ideig demokrata kormányzás, ezért az országba "nem engedtek be mindenkit", így nem kell most akciókat szervezni, hogy hogyan lehet ezeket az embereket kivinni az országból. A határvédelem továbbra is biztosítja, hogy migránsok Magyarországra ne jöjjenek be - közölte.

Gulyás Gergely azt mondta, genderpolitikában Magyarország ugyanazt képviseli egy évtizede, mint amit néhány napja az Egyesült Államok is képvisel.

Egyértelművé tettük mindig is, hogy a genderpropagandát "elmebajnak" tartjuk - fogalmazott, megjegyezve, az elmúlt években paradox módon ennek fő magyarországi képviselője az Egyesült Államok nagykövete volt.

Hozzátette, most az Egyesült Államok is jogszabályi szinten teszi egyértelművé azt a biológiai alapvetést, hogy az ember vagy férfi, vagy nő.

Rámutatott arra is, hogy az amerikai kormány többé nem támogatója a Soros-szervezeteknek és -hálózatoknak, ezek finanszírozásának felfüggesztéséről is döntés született.

Nagy a barátság az ún. Szlovákiával

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a szerdai kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök beszámolt keddi pozsonyi látogatásáról.

A miniszter szerint Magyarország és Szlovákia nem egyszerűen csak jószomszédi viszonyban van egymással, hanem az európai politika legfontosabb kérdéseiben is ugyanazt vallja. A két kormány a józan ész hangja az európai politikában és az európai bővítéspolitikában is, Magyarország pedig szolidáris Szlovákiával - közölte.

Kifejtette, Ukrajna uniós tagjelölt, és egy tagjelölt ország nem teheti meg, hogy tudatosan és szándékosan olyan intézkedéseket hoz, amellyel ellehetetleníti uniós tagállamok energiaellátását. Hozzátette, az uniós csatlakozáshoz nemcsak a kisebbségi, nemzetiségi jogokat kell maradéktalanul tiszteletben tartani. Ukrajna félreérti saját helyzetét, vagy pedig nem tekinti komolynak azt a célt, hogy csatlakozni akar az Európai Unióhoz - jelentette ki.

Nálunk nincs terror, csak fenyegetés

Az iskolákat ért bombafenyegetés kapcsán elmondta, nincs aláírás a fenyegető levelek alatt. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a Belügyminisztérium megadta azt a szabadságot az iskolaigazgatóknak, hogy a helyszínen, egyedileg döntsenek a tanítási szünet esetleges elrendeléséről. Ahol az oktatás feltételei fennállnak, ott azt javasolják, hogy folytassák azt, de ahol már egy fél osztály hiányzik, nincs értelme a tanítás folytatásának - tette hozzá. Megjegyezte, valószínűleg sok iskolaigazgató fog úgy dönteni, hogy tanítási szünetet rendel el. A miniszter úgy fogalmazott: nincs realitása annak, hogy péntekre tanítási szünetet rendeljenek el, mert a csütörtöki nap során már egyértelműen lehet nyilatkozni arról, hogy minden iskola biztonságos-e, hogy ezeknek a fenyegetéseknek a remények szerint semmilyen alapja sincsen.

Arról is beszámolt, hogy a rendőrség valamennyi iskolába kimegy, ott meggyőződnek arról, hogy az oktatás feltételei fennálnak-e, hogy van-e alapja a fenyegetésnek. Hozzátette, ha a fenyegetésnek nincs alapja, akkor az oktatás folytatódhat.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy az önkormányzatokkal mindenütt zavartalan az együttműködés.

Arra a kérdésre, hogy a bombafenyegetés elkövetője milyen büntetési tételre számíthat, elmondta: börtönbüntetés jár a közveszéllyel történő fenyegetés miatt, és ebben az esetben minősített esetről van szó, hiszen a köznyugalmat ez nem kis mértékben, hanem súlyosan zavarta meg.

Közölte azt is: az ilyen jellegű fenyegetéseket a lehető leggyorsabban és legalaposabban ki kell vizsgálni, az elkövetőt el kell fogni és meg kell büntetni. De míg Nyugat-Európa terrorcselekményekkel néz szembe, addig nálunk egyelőre fenyegetések vannak. Jó lenne, ha ez így maradna és terrorcselekmények semmiképpen nem lennének - mutatott rá.

Jobb kapcsolat várható Washingtonnal

A miniszter arra a kérdésre, hogy mire számítanak Donald Trump amerikai elnök beiktatása után, kifejtette: a közvetlen kapcsolatok jobbak lesznek, mint valaha.

Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok új kormánya, világos politikai ideológia jegyében, a saját gazdaságának védelmét helyezi az első helyre, és minden olyan nemzetközi gazdasági együttműködésben, ahol negatívuma áll fenn, változtatni akar. Ennek eszköze vagy a megegyezés, vagy a vámpolitika.

Magyarország jobban örülne a megegyezésnek, mert az Európa egészére kivetett vámok Magyarországra is negatívan hatnak - mondta.

Európa feladata tárgyalni az Egyesült Államokkal, meg kell egyezni abban, mi az, amivel az amerikai deficit csökkenthető - jelentette ki Gulyás Gergely. "Nem mondom, hogy felhőtlenül lehetünk optimisták, felelőtlenül meg semmiképpen ne legyünk", de bízzunk abban, hogy meg lehet állapodni az Egyesült Államokkal, Donald Trump amerikai elnök elsősorban megállapodni akar - közölte.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump gyakorlatilag már megkezdte az illegális migránsok kitoloncolását és ennek a konkrét lépésnek lesz-e bármilyen hatása a brüsszeli politikára, azt mondta: reméli, hogy igen. Ha van olyan ügy, ahol az európai kormányok többségének a véleménye változott, akkor ez a migráció - rögzítette.

Az orosz-ukrán háborúról szólva azt mondta, az amerikai szándék az, hogy legyen béke és megállapodás Oroszországgal, Európának pedig ebben részt kellene vennie, mert a végleges megállapodás a saját biztonságát érinti. Jelezte: amikor Európa szolgai módon követi az amerikai instrukciókat, akkor a saját érdekeit árulja el.

A miniszter szerint Donald Trump a háború lehető leggyorsabb lezárásának eszközét keresi, tárgyalni akar az orosz elnökkel és azt mondja, ha nincs Oroszországgal megállapodás, akkor van egy másik út, amely konfliktusosabb. Európa az ellenkezőjét csinálta, nem akart tárgyalni az orosz elnökkel, nem akart semmilyen erőfeszítést tenni, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és így hozta meg a szankciós döntéseket - magyarázta.

Hosszú ideje ismert a kormány véleménye, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók többet ártottak Európának, mint Oroszországnak, azoknak a szankcióknak pedig nincs sok értelmük, amelyek a kivetőiknek ártanak a legtöbbet - fogalmazott Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, a kormány mindig is amellett érvelt, hogy a szankciós politikát mielőbb fejezzék be. Hozzátette, új helyzet van, mert az Egyesült Államok új vezetése is keresi a megegyezést Oroszországgal, ezért Európának ennek fényében kell megvitatni, hogy fent kívánja-e tartani a szankciókat vagy nem.

Kijelentette, eddig mindenki automatizmusnak tekintette a szankciók meghosszabbítását, de a kormány szerint most nem ezt kell tenni.

Donald Trump és Orbán Viktor tervezett találkozójának nincs még pontos időpontja - jelezte.

Arra a kérdésre, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter mikor kerülhet le az Egyesült Államok szankciós listájáról, azt mondta, várakozásai szerint ez rövidesen megtörténhet, és úgy tudja, hogy a miniszter már megtette a szükséges lépéseket, hogy lekerüljön a listáról.

Egy kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, a kormányülésen a kabinet külön napirend keretében nem foglalkozott Rogán Antal Egyesült Államokból való kitiltásával. Hozzátette, a kormány konkrétan tudja, hogy a minisztert semmivel nem vádolják.

Azt is elmondta, a miniszternek nincs vagyona az Egyesült Államokban, ezért fel sem merült, hogy kár érné.

A nemzetközi szerződés üti az elővásárlási jogot

A Rákosrendezőre tervezett beruházással összefüggésben azt mondta, indokolt, ha valaki tudni akarja, ott mi, hogyan, milyen formában fog épülni. Ezzel kapcsolatosan Lázár János miniszter nyilatkozott is. A Fővárosi Önkormányzatnak semmilyen véleménye nem volt ennek a területnek a hasznosításával kapcsolatosan, nem kívánta megvásárolni, vételi ajánlatot soha nem tett, tárgyalást nem kezdeményezett, a szemét elhordásában segítséget nem ajánlott fel, de még csak nem is szorgalmazta, hogy ezt mások tegyék meg - mondta.

Úgy folytatta, hirtelen, amikor a kormány a területet hasznosítani akarja, a főváros érdeklődést mutat és azt mondja, a vételárat gond nélkül ki tudja fizetni, miközben azt is állítja, a kormány csődbe viszi a fővárost.

A megállapodás az arab befektetőkkel arról szól, hogy egy olyan sok százmilliárd forintos beruházás jön létre Budapestnek azon a részén, amelyet Karácsony Gergely mind kerületi polgármesterként, mind fővárosi főpolgármesterként elhanyagolt, amely enyhíti a lakhatási gondokat, munkahelyeket és adóbevételt teremt, valamint jó a fővárosnak - szögezte le. Arról érdemes egyeztetni, mik az építkezés keretei, de az önmagában, hogy fejlesztési területté válik egy szennyezett, szeméttel teli terület, ahol harminc éve "senki, semmit nem csinál", az jó és a fővárosnak is érdeke - érvelt Gulyás Gergely.

A miniszter hangsúlyozta, az Egyesült Arab Emírségek kormánya nem azt mondhatja meg, hogy ki élhet elővásárlási joggal. Magyarázatként elmondta, kötöttek egy megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel, amelynek része, hogy ők hoznak befektetőt, aki több százmilliárd forintot befektetve épít egy új városrészt. Mi döntünk arról, hogy egy nemzetközi befektetővel együttműködünk - nyomatékosított. Hozzátette, létrejött egy nemzetközi szerződés, ami kijelöli a vevőt, ezért ez a nemzetközi jogi aktus felülírja az elővásárlási jogot.

Gulyás Gergely azt mondta, a beruházás kapcsán nem tud pénzmozgásról a felek között.

A befektetőnek és Budapestnek is az az érdeke, hogy normalizálódjon a viszonyuk - jelentette ki a miniszter.

Arról, hogy mekkora épületek épülhetnek, azt mondta: az építési törvényben jelenlegi tartalma szerint 90 méternél magasabb épületet építeni nem lehet. Lázár János építési és közlekedési miniszter arról nyilatkozott, hogy legfeljebb 120 métert tud elképzelni - emlékeztetett Gulyás Gergely, hozzátéve: ezzel ő is egyetért.

A tervekről részletesen tárgyalnak majd a beruházóval, akinek a magyar jogszabályi környezetből kell kiindulnia - hangsúlyozta. Az a cél, hogy olyan fejlesztés valósulhasson meg, ami jó a budapestieknek és jó a magyar gazdaságnak - rögzítette.

Kérdésre azt is elmondta, nem tűnt indokoltnak, hogy az eladás előtt megkérdezzék a fővárost, akar-e élni az elővásárlási jogával, miután 34 éve nem volt semmi terve a területtel.

Karácsony Gergely főpolgármester felvetéséről, miszerint törvénytelen volt a szolidaritási hozzájárulás inkasszója, elmondta: van egy alkotmánybírósági és egy bírósági határozat, a helyzet egyértelmű, a fővárosnak szolidaritásviselési kötelezettsége van és ez fennáll.

Aggasztó a jogállamiság helyzete Lengyelországban

Az Ukrajnán keresztül érkező gáztranzit leállításáról szólva elmondta, az Európai Unió egy szövetség, és az elmúlt évek negatív tapasztalatai azt mutatják: olyan országok, amelyek a saját szövetségeseikkel hajlamosak ellenségesen viselkedni, semmiképpen ne legyenek uniós tagok.

Hozzátette, Ukrajna még mindig nem állította helyre a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogait, ennek a térségnek az energiabiztonságát pedig szándékos lépésekkel veszélyezteti. Felhívták Ukrajna figyelmét arra, hogy nem magától értetődő az uniós tagság, egyhangú támogatásra van szükség, Magyarország és Szlovákia támogatására is szükség lesz ehhez - közölte.

Kérdésre elmondta, jogállamisági válsághelyzet van Lengyelországban, a lengyel kormány alkotmánybírósági ítéleteket hagy figyelmen kívül, bírók státuszát kérdőjelezi meg, bírósági ítéleteket nem hajt végre, képviselői mentelmi jogot vesz semmibe. Ilyen Európában sosem volt; ilyen helyzetben, ha valaki menekültstátuszt kér, azt meg kell vizsgálni és ha feltételek fennállnak, meg kell adni - fejtette ki Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes politikai menedékjogával kapcsolatban.

A magyar döntésre adott lengyel választ úgy értékelte, azok a diplomáciában szokatlanok, és nem hatékonyak, otromba és durva udvariatlanságot követnek el a lengyelek.

Kérdezték arról, hogy egy felmérés szerint a Tisza Párt támogatottsága meghaladta a Fideszét, amire Gulyás Gergely azt felelte, hogy "vannak, akik felmérik a választópolgárok véleményét, és vannak, akik megírják felmérés nélkül".

A Magyar Péterről az utóbbi napokban kikerült hangfelvételekről közölte: elvárható, hogy akik részt vesznek a közéletben, mutassanak minél szélesebb körben tiszteletet, különösen igaz ez férfiak esetében a hölgyek iránt. Ennek, ha valaki meghallgatja a felvételt, nyoma nincs - mondta.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-bejegyzéséről, miszerint adják át Magyarországnak a német hatóságok az antifa támadókat, elmondta, az érintettek Magyarországon követtek el súlyos bűncselekményeket, ezért az európai jogsegély-együttműködés keretében a támadók átadását várják a német hatóságoktól.

Az Integritás Hatóság vezetőjével kapcsolatos eljárásra reagálva arra emlékeztetett: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így a hatóság elnökét is.

A megtakarításokat sem bánják, főleg ha állampaprról van szó

Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy tavaly 1200 milliárd forinttal kevesebb lett az áfabevétel az éves előirányzathoz képest. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy költségvetési szempontból rossz hír, ha a büdzsé valamely száma nem teljesül pontosan. Ennek hátterét megnézve azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez rossz, mert az emberek megtakarításai nőttek - közölte.

Jelezte, az elmúlt évben tíz százalék körüli volt a reálbérnövekedés, amivel mindenki úgy rendelkezik, ahogy akar, és jelentős, négyszázalékos volt a fogyasztásbővülés.

Az állampapírok után fizetett kamatokról Gulyás Gergely közölte, a magyar állam évtizedeken keresztül úgy finanszírozta magát, hogy ha adósságot vett fel, akkor külföldi bankoknak fizette a kamatot, most azonban magyar állampolgároknak fizeti, ez pedig nagyon jó hír.

Arra, miért csökkentették az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket, közölte: összességében nőttek ezek a helyek; a szaktárca saját belátása szerint meghatározhatta, hol indokolt több vagy kevesebb fizetős hely. Idén 87 175 állami ösztöndíjas hely várja a hallgatókat, tavaly az általános és pótfelvételi során 75 730 diák nyert felvételt államilag finanszírozott képzésre - ismertette.

A felsőoktatási bérekről, esetleges emelésükről közölte: van még néhány terület az állami szektorban, ahol a jövedelem kevesebb, mint amilyennek lennie kellene. Azon vannak, hogy amint a gazdaság lehetővé teszi, itt is növekedést érjenek el - jelezte.

Lezárásbajnokaink most már WHO-világkormányzást emlegetnek

Kikérték Gulyás Gergely véleményét arról, hogy az Egyesült Államok kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Azt felelte, hogy a WHO elkövette azt a hibát, hogy a világjárvány után "világkormányzásra emlékeztető iratokat publikált, amitől minden normális, a szuverenitás valamelyest fontosnak tartó embert a hideg rázott ki". A fertőzések és járványok globálisak, ezért jó ha van egy olyan világszervezet, ami összehangolja a jó gyakorlatokat vagy például a vakcinabeszerzést - tette hozzá. A kilépés annyiban jelent nehézséget, hogy a szervezet költségvetésnek 18 százalékát az Egyesült Államok fizette be, de ezt a feladatát a WHO valószínűleg amerikai tagság nélkül is el tudja látni - mondta, közölve: nem született olyan döntés, hogy Magyarország kilépjen a WHO-ból.

A Sorsok Háza ügyéről szólva emlékeztetett, az intézmény a magyarországi zsidó szervezetek közötti egyetértés hiányában nem nyílt meg, az ingatlant így az állami hasznosítás keretében kell értékesíteni. Miután a múzeum kialakítása már megtörtént a területen, vannak korlátai az értékesíthetőségnek - jegyezte meg a miniszter.

Arról, miért tartották titokban a kormányfő indiai szabadságát, azt mondta, az, hogy nem hozták nyilvánosságra, nem azt jelenti, hogy titokban tartották. A szabadságát mindenki úgy és ott tölti, ahogy és ahol szeretné, a miniszterelnököt is megilleti a szabadság és pihenés. Ha nyilvánosságra kellene hozni, biztonsági okokból ezt utólag tudná elképzelni - közölte.

(MTI)