Úgynevezett „parasztengedetlenségi mozgalmat” hirdetett a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM), aminek látványos elemeként önhatalmúlag lezártak rövid időre egy zsilipet Dabas közelében. Akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat mellett kiszárad az ország, és arra biztatnak mindenkit, hogy keressék meg a helyi önkormányzatokat és az illetékes vízügyi igazgatóságokat, hogy dolgozzák ki közösen a helyi szintű vízmegtartást. Az akció után bő egy héttel az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is reagált, és nagyjából ők is ugyanezt az üzenetet fogalmazták meg, de egy, a Zöld Gerillákhoz nem köthető rongálással összekapcsolva, írja a Telex.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság / Facebook

„Mielőtt belevágtunk, megnéztem, az akciónk kimerítheti a közérdekű üzem megzavarása bűncselekményt, aminek a büntetési tétele egytől öt évig terjed, minősített esete kettőtől nyolc évig. Direkt azért csináltuk ketten, hogy ne legyen csoportos elkövetés. Ez polgári engedetlenség, szándékos törvényszegés. Kicsit azért rossz érzés belegondolni, hogy mi van akkor, ha bevisznek, akkor ki eteti meg a jószágaimat, ki simogatja meg az agaramat?” – mondta Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetője.

Videójukon az látható, hogy Kulcsár László és társa a Duna-völgyi-főcsatorna egyik Dabas közelében lévő zsilipjénél előre méretre szabott deszkákkal akadályozzák meg a víz kiáramlását. Az akción Toroczkai László, a Mi Hazánk pártelnöke is megjelent, és azt mondta, ha Kulcsárék pénzbüntetést kapnak a tettükért, akkor azt kifizeti helyettük. Toroczkai a videóban azt mondta, hogy a kormány nem cselekszik a vízvisszatartás ügyében, ezért ő is az javasolja, hogy helyi szinten kell megoldást találni. A fából készített pótzsilipet egyébként csak rövid ideig működtették, nem akartak senkinek sem kárt okozni, csak a társadalmi támogatás elérése volt a céljuk – állítják az ZGM tagjai:

A zsilipes akciójuk előtt nemcsak a Mi Hazánkat, hanem az összes parlamenti pártot értesítették levélben. Kulcsárék szerint a jelenlegi törvényi szabályozás teljesen alkalmatlan arra, hogy a táj működőképessége fennmaradjon, ezért muszáj a jogi környezeten is változtatni.

A Telex még a múlt héten levelet küldött az OVF-nek, hogy értesültek-e előre a Zöld Gerilla Mozgalom akciójáról, milyen problémákat okozhat egy zsilip lezárása, és hogy álláspontjuk szerint lenne-e lehetőség több vizet visszatartani a csatornamedrekben a téli, tavaszi időszakban, illetve milyen mozgásterük van abban, ha civilek, önkormányzatok helyi vízvisszatartást szeretnének. A kérdésekre nem érkezett válasz, viszont csütörtökön az OVF közzétett egy videót az ügyről.

Kovács Attila János, a Közép-Duna-völgyi Vízigazgatóság szakaszmérnöke pontosan ugyanattól a zsiliptől jelentkezett be, ahol Kulcsárék akcióztak korábban. A szakaszmérnök azt mondta, hogy a csatorna azért volt nyitva, mert felújítási munkák miatt úgynevezett megkerülő vízkormányzás folyt. Így tudták teljesíteni a vízátadási kötelezettségeiket a Kiskunsági Nemzeti Park, az apaji és akasztói halastavak felé. Kovács Attila János azt mondta, hogy azért is muszáj mozgatniuk a csatornában a vizet, mert anélkül a minősége jelentősen leromlana, feldúsulnának benne a szennyező anyagok:

A szakaszmérnök azt mondta, hogy másodszor is illetéktelenek zárták le a zsilipet úgy, hogy lefűrészelték róla a lakatot. Kovács szerint a zsilip zárásával természeti kárt is lehet okozni a már említett szennyezőanyag-feldúsulással és azzal, hogy nem jut el a víz a megfelelő helyre. Azt mondta, érti, hogy helyben is szükség van a vízre, de a vízügyi főigazgatóságok nem helyi, hanem térségi vízgazdálkodást folytatnak. Kovács megjegyezte még, hogy szerinte gerillaakciókra semmi szükség, akinek kérdése, kérése van, az keresse meg a helyi vízügyi főigazgatóságokat.

Kulcsár azt mondta, hogy akár rájuk is utalhatott a szakaszmérnök, de az nem az ő profiljuk, hogy titokban, éjszaka csináljanak ilyen akciókat, ők mindent publikáltan és nyilvánosan végeznek, mert így lehet felhívni a társadalom figyelmét a problémákra. „A kommunikációnk is arról szólt, hogy aki vízkivezetést akar, az legálisan, a helyi elöljáróit és a helyi vízügyet keresse meg” – mondta Kulcsár. A zöld gerillákat egyébként eddig hivatalosan sem az OVF, sem más hatóság nem kereste meg a zsilip ügyében.

„A víz megy bele a Duna-völgyi-főcsatornába, ami végigvezeti a Kiskunságon, végül Baján beleömlik a Dunába, pedig arra a vízre itt lenne szükség, régóta érezzük a hiányát. Már húsz éve brutális aszályokat élünk át” – mondta Kulcsár.

A zöld gerillák persze nem csak azt akarják elérni, hogy a csatornarendszereken ne csak úgy átfolyjon a víz. Komplex szemléletük szerint a víz egy részét ki kell vezetni a tájba, magyarul el kell árasztani területeket, ami miatt szántóterületeket is fel kellene adni.

Ennek szerintük a legnagyobb akadálya a jelenlegi agrárpolitika, ami támogatási rendszerével, földhasználati szabályaival szinte lehetetlenné teszi, hogy a vizeket a medren kívül is hasznosítani lehessen.

„Nem nagyon látjuk, hogy történne valami, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is azt mondta, hogy keresi azokat a gazdákat, akik vizet tárolnának a földjeiken, de talán ha öt ilyet tudtak találni” – mondta Kulcsár, aki szerint amíg a minisztérium nem változtat a területhasználati szabályokon, nem sok esély van a jelentős változásokra.

Ő úgy látja, hogy a vízügy partner a vízmegtartásban, egy konferencián például Gacsályi Józseffel, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesével baráti és konstruktív beszélgetést tudtak folytatni erről, de a vízügy illetékessége csak a csatornapartig tart, ami kevés a probléma megoldásához. Kulcsár arról is beszámolt, hogy Újhartyán közelében már a vízüggyel közreműködve fognak elrekeszteni egy csatornát. Azt mondta, ez is volt az igazi céljuk, hogy eljussanak az egyeztetésekig, és legálisan tudjanak vizet visszatartani. Azt remélik, hogy civilek, gazdálkodók több helyen is hasonlót tudnak majd véghezvinni a vízüggyel.

Kulcsár egyeztet az OVF-fel Máté András körülbelül két évtizede kidolgozott tervéről is, ami az elsivatagosodó Homokhátság egyik részére kínál megoldást. Dabas alatt oldalirányba vezetnék ki gravitációsan a Duna-völgyi-főcsatorna vizét, amivel egy 1500 hektáros, 90 százalékban állami tulajdonú terület árasztanak el, ettől összességében 17 000 hektár vízháztartása javulhatna jelentősen. A zöld gerillák egyébként azzal az illúzióval is le akarnak számolni a Tölgyesi Csaba vezetésével írt A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala című kutatás alapján, hogy az erdők menthetik meg a szárazodástól a Homokhátságot. A kutatások bebizonyították, hogy sok helyen a gyepek sokkal jobb vízháztartást biztosítanak.

Korábban írtuk: Polgári engedetlenségi akció a felelős vízgazdálkodásért - mielőtt sivataggá válik hazánk