Az Egyesült Államok hamarosan leköszönő kormánya pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, írja az Index. A hivatal kedden frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorát.



Fotó: Németh Dániel/444

Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.

A listán Magyarországról néhány cég mellett többek között például a már itt élő Nikola Gruevszki korábbi észak-macedón miniszterelnök is megtalálható.

Megérkezett a hivatalos közlemény

Kedden a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciókat léptet életbe Rogán Antal magas rangú magyar kormánytisztviselő ellen a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt. A szankciót a 13818. számú végrehajtási rendelet (E.O.) alapján jelölik ki, amely a globális Magnyitszkij emberi jogi elszámoltathatósági törvényre épül és az emberi jogokkal való súlyos visszaélések és korrupció elkövetőit veszi célba világszerte – olvasható a hivatalos közleményben.

A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosít néhány kiválasztottnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszú távú előnyöktől – mondta Bradley T. Smith, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára. „Az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy felelősségre vonjon olyan személyeket, mint Rogán, akik arra használják fel hivataluk hatalmát, hogy saját magukat és cimboráikat törvénytelenül meggazdagítsák országuk és polgártársaik kárára” – tette hozzá.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyarországi korrupció a közszférában több mint egy évtizede romlik, ami miatt Magyarország a Transparency International 2023-as Korrupció Érzékelési Indexén az Európai Unió (EU) tagállamai közül a második egymást követő évben kapta a legalacsonyabb pontszámot. Az Európai Unió felfüggesztette a finanszírozást a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével kapcsolatos aggályok miatt, ideértve a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos aggályokat.

A magyarországi informátorok bírálták a kormányt, amiért „kleptokráciát működtet”, és a budapesti adminisztrátorok – például Rogán Antal – és a lojális üzleti vezetők között létrejött köz- és magánkiadásokról szóló ügyletekben feltűnően kevés az átláthatóság és a méltányosság. Az, hogy Magyarország nem foglalkozott a közbeszerzési mechanizmusok átláthatósági problémáival, legutóbb több mint egymilliárd euró jövőbeli európai uniós finanszírozás elvesztéséhez vezetett, ami hátrányos helyzetbe hozta a magyar állampolgárokat.

Zárolják Rogán vagyonának egy részét

A keddi intézkedés eredményeképpen a fentiekben ismertetett személy minden, az Egyesült Államokban lévő, illetve amerikai személyek birtokában vagy ellenőrzése alatt álló vagyona és vagyoni érdekeltsége zárolásra kerül, és azt be kell jelenteni az OFAC-nak. Ezen túlmenően minden olyan szervezetet is blokkolni kell, amely közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy összességében legalább 50 százalékban egy vagy több blokkolt személy tulajdonában van.

Hacsak az OFAC által kiadott általános vagy egyedi engedély nem engedélyezi, vagy nem mentesíti, az OFAC szabályzata általában megtiltja az amerikai személyek által vagy az Egyesült Államokon belül (vagy azon keresztül) végrehajtott minden olyan ügyletet, amely a megjelölt vagy más módon blokkolt személyek tulajdonát vagy tulajdonában lévő érdekeltségeket érinti.

Ezen túlmenően a pénzügyi intézmények és más személyek, amelyek bizonyos ügyleteket vagy tevékenységeket folytatnak az adott személlyel, szankcióknak tehetik ki magukat, vagy végrehajtási eljárásnak vethetik alá magukat.

A tilalmak magukban foglalják bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás nyújtását bármely megjelölt személy által, számára vagy javára, illetve bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás átvételét bármely ilyen személytől.

A kormány Pressman személyes bosszújáról beszél

A magyar kormány nevében a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője is azonnal reagált az Egyesült Államok távozó kormányának bejelentésére.

Ez a lépés a távozó, sikertelen és bukott amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20-a után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket − közölte az Index kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután a szervezetet vezető minisztert korrupciós listára helyezte az Egyesült Államok távozó kormánya.

A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán reagált a Rogán Antalt ért amerikai szankciókra. Bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra”.

Pressman szerint visszaélt hatalmával a miniszter

David Pressman leköszönő amerikai nagykövet a hírrel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt hatalmával, hogy maga, illetve a kormányzó párthoz lojálisakat gazdagítsa.

Nem véletlen, hogy Magyarország leggazdagabbjainak listáját átlapozva a csúcs közelében ott a magyar kormány vezetőinek családja és barátai vannak – jelentette ki David Pressman, aki szerint Rogán Antal ennek „a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője”, amin leginkább a magyar állampolgárok vesztettek, amikor közpénzek váltak magánvagyonná.



Fotó: Papajcsik Péter / Index

David Pressman hangsúlyozta, hogy ezt a döntést nem könnyen hozta meg az Egyesült Államok, hiszen nem szoktak hivatalban lévő minisztereket, főleg nem szövetséges országok vezetőit szankcionálni. Azonban hozzátette, a magyarországi korrupció sérti az Egyesült Államok és szövetségeseinek az érdekeit, többek között a biztonságát.

A leköszönő nagykövet arról is beszélt, hogy szerinte a kormánypárt, valamint a kormánypárti lapok próbálják majd pártos döntésnek és Magyarország szuverenitása elleni támadásnak beállítani a miniszter szankciós listára való helyezését, ugyanakkor David Pressman elmondta, nem ez az oka a döntésnek.

Ahogy Magyarország szuverén nemzet, úgy az Egyesült Államok is az. Az Egyesült Államok pedig meghozta azt a szuverén döntést, hogy megvédje az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a széles körű korrupciótól – fogalmazott David Pressman, aki tragédiának nevezte, hogyha a civil szervezetek vagy oknyomozó újságírók feltárnak korrupciós tevékenységet, akkor annak nincs következménye a hatalmukkal visszaélőkkel szemben, hanem az ezt feltárók ellen folytatnak hadjáratot.

Gondolatát a nagykövet azzal zárta, hogy a magyar állampolgárokhoz fordulva elmondta, ez „egy olyan pillanat, amit az Egyesült Államok remélt, hogy soha nem érünk el”, és ezt a lépést a két ország közös érdekei miatt teszik.

Az amerikai és a magyar népnek tartós kapcsolata van, amelyet nagyra becsülünk, és amelyet meg is fogunk védeni – zárta beszédét.

Újságírói kérdésre a nagykövet kikerülte azt a kérdést, hogy más miniszterekkel szemben is folytat vizsgálatot, vagy akár szankciós listára helyezheti őket, ha a sajtótájékoztatón azt állította, a kormány vezetőinek a családtagjai és barátai a leggazdagabb magyarok.

David Pressman hozzátette, nem gondolja azt, hogy a január 20-án végbemenő amerikai kormányváltást követően az Orbán-kormányhoz pozitívabban álló leendő Donald Trump vezette adminisztráció megváltoztatná a jelenlegi döntést.

– Mindenki, aki megnézi a tényeket, ahogy azok vannak, valamint ahogyan mi vizsgáltuk őket, ugyanarra a következtetésre jutna. Az Egyesült Államok korrupcióval kapcsolatos aggodalmai régóta fennállnak és kétpártiak, és azt várom, hogy ez így is marad – zárta sajtótájékoztatóját Pressman.