Románia schengeni övezethez való csatlakozása Magyarország számára fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, de amit most tettünk, azt román barátainkért is tettük - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára a Pocsaj és Biharkeresztes közötti határátkelő szimbolikus megnyitásán.

Magyar Levente, a minisztérium parlamenti államtitkára (középen, b5) a Magyarország és Románia között húzódó államhatár jelképes megnyitásán Románia schengeni övezethez csatlakozásának alkalmából a Zajta és Nagypeleske közötti ideiglenes határátkelőhelyen 2024. december 31-én

A Románia schengeni övezethez való csatlakozása alkalmából tartott kedd éjszakai ünnepségen az államtitkár emlékeztetett: sokan élnek még közöttünk olyanok, akik emlékeznek arra az időre, amikor nem választotta ketté szigorúan őrzött államhatár azokat a településeket, melyek között ma itt állunk. Ez az átmeneti állapot nem tartott sokáig, és 80 évvel ezelőtt vége is szakadt. A legtöbben joggal gondolhatták, hogy örökre.

Hangsúlyozta, hogy a román-magyar határ egész Európa egyik legzártabb államhatára volt, mindkét ország szocialista blokkhoz való tartozása ellenére. Hányan, főleg, erdélyi magyarok, fizettek az életükkel még a nyolcvanas évek második felében is azért, mert megkockáztatták a menekülést Ceausescu börtönállamából? Ki gondolhatta volna azokban a vészterhes időkben, hogy lesz még szabad világ, nemhogy szabad határátlépés? - fogalmazott.

Mint mondta: most fordult a történelem kereke, és visszaadott valamit abból, amit korábban elvett. A magyar-román határvidékek együttes fejlődésének lehetőségét, a természetes gazdasági, társadalmi, közlekedési kapcsolódások megerősödését, és legfőbbképpen a szabad mozgás ajándékát.

Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt

Elsősorban is azoknak, akik leginkább megszenvedték ennek a határnak a létezését, annak a több százezer embernek, akik a határ két oldalán élnek - tette hozzá. Pontosan tudjuk, mennyi könny és fájdalom, egyéni és közösségi sorstragédia, elvesztett lehetőség kötődik ennek a határnak sok évtizeden keresztüli átjárhatatlanságához - hangsúlyozta. Ismerjük egész országrésznyi területek gazdasági elsorvadásának történetét, főleg a nagyvárosi kapcsolataitól megfosztott magyarországi oldalon - tette hozzá. De ma történik valami, ami felvillantja egy sikeres jövő reményét a nehézségek időszaka után. Ma éjszaka nemcsak Románia schengeni övezethez való csatlakozását ünnepeljük, hanem azt is, hogy a meglévő 12, Magyarországot Romániával összekötő útkapcsolat mellé tíz új útkapcsolat is forgalomba lép. Ezzel az átkelők átlagos távolságát a jelenlegi 37 kilométerről 20 kilométerre csökkentve - ismertette az államtitkár.

Mint mondta, ez kétszeresen is fényes nap, fényes éjszaka a mai a magyar-román kapcsolatok történetében. Közös történelmünk árnyai hosszúak, bizony nagyot kell ugranunk, hogy kikerüljünk alóluk. Közölte, hogy ezt a pillanatot egy ilyen közös ugrásnak látja. "Nem fogunk a múlttal kapcsolatban mindig, mindenben egyetérteni, talán nem is kell, de azt szeretném itt is most leszögezni, hogy mi, magyarok messzemenően érdekeltek vagyunk a lehető legszorosabb és legvirágzóbb kapcsolatokban önökkel, ahogyan ezt a Románia schengeni csatlakozásáért tett erőfeszítéseink bizonyítják" - mondta Magyar Levente.

Az eredmény Magyarország számára egy fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, de amit most tettünk, azt román barátainkért, a román nemzeti egységért is tettük.

"Innentől fogva közös feladatunk, hogy ezt a mai történelmi vívmányt megőrizzük és az Európai Unióval is megőriztessük, hiszen naponta tapasztaljuk, hogy téves brüsszeli intézkedések miként sodorják veszélybe Schengen egészét" - hangsúlyozta.

Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva azt mondta: Románia schengeni csatlakozásának szinte megrendítő erejű jelentősége abban áll, hogy ezzel Magyarország egyik, ha nem legfájdalmasabb trianoni határa "gyakorlati értelemben megszűnik". Ez egy olyan, közel félezer kilométer hosszú határ, ami több mint száz éven keresztül elválasztotta egymástól nemcsak Magyarországot és Romániát, hanem egyúttal Magyarországot és Erdélyt. Ez a határ most elpárolgott, semmi több maradt belőle, mint egy adminisztratív, közigazgatási, virtuális vonal - fogalmazott.

Közölte, azzal, hogy eltűnt a határ a két ország között, fel fog lendülni a kereskedelmi forgalom, a határmenti területek gazdasága, és Románia egészen jelentős gazdasági növekedésen fog keresztülmenni.

Mint mondta, Magyarországnak döntő szerepe volt ebben, hiszen Románia közel 20 éve uniós tag, ez alatt a legnagyobb tagállamok is elnökséget adtak, de senki nem tudta őket behozni a schengeni övezetbe. Magyar Levente szerint Magyarország megnövekedett nemzetközi tekintélye, érdekérvényesítő képessége, és a miniszterelnök sikeres személyes diplomáciai erőfeszítései együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a történelmi eredmény létrejöjjön.

Korábban Magyar Levente a Zajta és Nagypeleske közötti ideiglenes határátkelő szimbolikus megnyitásán is részt vett. Ott tartott beszédében hangsúlyozta, hogy történelmet írtak, hiszen nyolcvan év óta először válik először szabadon átjárhatóvá egy olyan régiót elválasztó határ, ami mindig is együvé tartozott - tette hozzá.

Balogh János országos rendőrfőkapitány (b) és Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő, a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője jelképesen megnyitja a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt

Elmondta, hogy 2010-ben Magyarországot a szomszédaival 83 útkapcsolat kötötte össze, ma 128. Tehát 45 ilyen utat építettek meg 2010 óta, 10-et Romániával közösen. De ezt a tíz utat egészen idáig nem tudták használatba venni, mert Románia schengeni csatlakozása gyalázatos módon egyes intézmények és nyugat-európai politikusok ellenállása miatt hatalmasat csúszott. Hálásak lehetünk azért, hogy a történelem végre egy mindannyiunk számára kedvező irányba fordul ma éjszaka - hangsúlyozta.

A magyar és román rendvédelmi vezetők találkoztak Románia schengeni csatlakozásának alkalmából

A magyar és román rendvédelmi vezetők találkoztak Románia schengeni övezethez való csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán a Police.hu-n.

Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, Balogh János rendőr altábornagy és a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője, Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő jelképesen, közösen nyitotta meg a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt. Az ünnepségen a Magyar Rendőrség Zenekara megszólaltatta a két ország és az Európai Unió himnuszát.

A vezetők romániai idő szerint 2025. január 1-jén 0 órakor közösen nyitották fel a sorompót a csanádpalotai autópálya határátkelőhelyen. A magyar-román határszakasz további átkelőhelyein hasonló ünnepség keretében került sor a határnyitásra. Az ünnepségen Balogh János országos rendőrfőkapitány felemelő, történelmi pillanatnak nevezte, hogy a román-magyar határon megszűnik a határellenőrzés. Úgy fogalmazott, "régóta és nagyon vártuk ezt a percet".

Magyar Leventéék a Zajta és Nagypeleske közötti ideiglenes határátkelőhelyen

Az altábornagy emlékeztetett rá, Magyarország már az első soros elnöksége időszakában komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Románia a schengeni térség tagja legyen. Ez akkor nem sikerült, de Magyarország nem adta föl, ahogy nem adták fel a románok és a bolgárok sem.

A főkapitány hangsúlyozta, hosszú idő és kemény munka eredménye az, hogy ezt a rendkívüli eseményt ünnepelhetjük. Balogh János köszönetet mondott valamennyi román rendészeti szerv, így a határrendőrség, a rendőrség és a csendőrség munkájáért.

Az altábornagy örömmel köszöntötte Romániát a schengeni tagállamok körében, és elmondta, örömmel fogadják valamennyi román állampolgárt és az onnan érkezőket.

Éjféltől sokkal könnyebb lesz az átkelés a magyar-román határon – mondta a főkapitány. Ez reményei szerint élénkíti a kulturális és gazdasági kapcsolatokat, és ha lehet, még közelebb hozza egymáshoz a két országot – fűzte hozzá.

(MTI nyomán)