A varsói körzeti bíróság európai elfogatóparancsot adott ki Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes ellen, akit a minisztérium keretében működő Igazságosság Alap pénzének hűtlen kezelésével gyanúsítanak - közölte honlapján a bírói testület csütörtökön.
A lengyel ügyészség december 12-én letartóztatási parancsot adott ki Romanowski ellen az ellene folyamatban lévő vizsgálat keretében. Később az ügyészség európai elfogatóparancs kiadását kérte a bíróságtól, miután kiderült, hogy a volt miniszterhelyettes külföldre távozott.
Romanowski a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette korábbi kormányban 2019-2023 között töltötte be az igazságügyminiszter-helyettesi tisztséget. Ebben a minőségében felügyelte az Igazságosság Alapot, amelynek célja segítségnyújtás volt a bűncselekmények áldozatainak. Tizenegy rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsították meg az alap ügyében. Romanowski jogtalannak minősíti az ellene folytatott ügyészségi eljárást, és érvénytelennek tartja a szejmnek a képviselői mentelmi joga megvonásáról hozott döntését.
Csütörtök este Romanowski ügyvédje, Bartosz Lewandowski az X-en közölte, hogy "a magyar kormány helyt adott védence kérelmének, és nemzetközi védelmet biztosított számára a menedékjogról szóló 2007. évi törvény alapján a lengyel kormány és az annak alárendelt országos ügyészség Marcin Romanowski jogát és szabadságát sértő eljárása miatt".
Gulyás: Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet van
Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes - közölte a Mandinerrel a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a lap csütörtöki online kiadásában megjelent interjúban arról is beszélt: Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet van.
Gulyás Gergely emlékeztetett: az elmúlt években sokszor került elő a jogállamiság kérdése, például Magyarország kapcsán, pedig ha ezt a kategóriát nem a liberálisok "ejtették volna túszul és használnák politikai fegyverként", akkor az elmúlt hónapokban lett volna ok Európában az aggodalomra, elsősorban éppen a lengyel kormány ténykedése miatt.
A tárcavezető fontosnak nevezte: Magyarország nem avatkozik be más országok belpolitikájába, "pláne nem úgy, ahogy mások szoktak a miénkbe". Mégis ki kell mondani: Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet állt elő a tavalyi választás után a Tusk-kormány cselekedetei következtében – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette: akkor érezné magát rosszul, ha a Lengyelországban történtek után a varsói kormány részéről méltatnák a magyar jogállamiság helyzetét.
A lengyel kormány például nem hajtja végre a lengyel alkotmánybírság döntéseit, a mentelmi jogot vagy az elnöki kegyelmet semmibe véve alkalmazzák a büntetőjog eszközeit politikai riválisaik ellen - jegyezte meg.
Példaként említette, hogy a lengyel igazságügyi miniszter bírósági vezetőket váltott le politikai okokból, törvénytelenül kirúgta az államügyészt. Bár ezt a lengyel Legfelsőbb Bíróság is megállapította, a döntést figyelmen kívül hagyva új államügyészt nevezett ki a kormány.
Gulyás Gergely megerősítette azokat a sajtóhíreket, hogy Marcin Romanowski, az előző varsói kabinet igazságügyi miniszterhelyetese Magyarországra érkezett és politikai menedékjogot kért a magyar államtól. Meg is kapta, a magyar és az uniós jogszabályokkal összhangban – jelentette ki a tárcavezető.
Tájékoztatása szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes esetében konkrét bizonyíték is van a tisztességes eljárás hiányára, hiszen idén nyáron annak ellenére tartóztatták le, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tagjaként mentelmi jog illette meg. Csak azután bocsátották szabadon, hogy a közgyűlés elnöke hivatalosan tiltakozott a lengyel hatóságoknál, majd egy lengyel bíróság is megerősítette, hogy a letartóztatás jogsértő volt – mutatott rá.
Gulyás Gergely kiemelte: a magyar állam nem tud betekinteni egy másik ország hatósága által lefolytatott eljárásba, így a vád megalapozottságáról sem tudnak állást foglalni.
Itt azonban politikai menedékjogról van szó, ami abban az esetben adható meg, ha az érintett ügyének pártatlan, politikai befolyástól mentes elbírálása nem biztosított minden kétséget kizáróan a hazájában – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hozzáfűzte: ez az kockázat ma általánosságban és az eddigi eljárás alapján a konkrét esetben különösen is fennáll Lengyelországban.
A tárcavezető kitért arra is: a menedékkérők kapcsán a magyar kormány ugyanazt mondja 2015 óta. Ha valaki háború elől menekül vagy politikai okokból fenyegeti üldöztetés – mint korábban például Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt –, akkor az esetleges politikai vitákat is vállalva kell biztosítani a menekültstátuszt. Ez a különbség a migráció és a menekültek támogatása között – jelentette ki Gulyás Gergely.
(MTI)
