A vendégmunkásokat is érinti az új adótörvény, több adókedvezmény alól is kikerülnek a nem EGT-államok állampolgárai. A változásra egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket: a 2024. évi LV. törvény egyes adótörvények módosításáról szóló új törvény alapján kedvezményeket vonnak meg azoktól a vendégmunkásoktól, akik az EGT-hez nem tartozó, vagy Magyarországgal nem szomszédos EGT-n kívüli országból érkeztek Magyarországra dolgozni (a módosítások tehát az ukrán és a szerb munkavállalókat nem érinti). Januártól tehát ezek a vendégmunkások:
- nem jogosultak a családi kedvezményre;
- az első házasok adókedvezményére;
- illetve a 25 év alatti fiatalokra vonatkozó kedvezményre.
Úgy tudjuk, ahogy az egyik nagynak számító hazai HR-cég már értesítette is a munkavállalóit a három változtatásról: a levélben a mongol, Fülöp-szigeteki, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, montenegrói, brazíliai, kirgizisztáni, kazahsztáni, indonéziai, vietnámi és venezuelai munkavállalóik figyelmét hívják fel a változásokra. A levél azt írja, ezek alapján a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék (tb) marad. A cég arról értesíti a dolgozóit, hogy:
- 15 százalékkal csökken a 25 év alatti vendégmunkások nettó fizetése;
- az egy gyerekkel rendelkezőké havonta 10 ezer, a kétgyerekeseké havonta 40 ezer, a háromgyerekeseké havonta 99 ezer, a négygyerekeseké pedig 132 ezer forinttal;
- míg az első házasoké havi 5 ezer forinttal csökken.
A kormány szeptemberben szigorított azon is, hogy hogyan tudják behozni a munkaerő-közvetítők a vendégmunkásokat. A tervezettel az volt a deklarált cél, hogy megvédje „a magyar munkahelyeket és a hazai munkaerőpiacot”, valamint „segítse az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését”. Ez alapján a munkavállalási kérelmeket minden olyan esetben el kell majd utasítani, „ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”, és akkor is elutasíthatják az engedély kiadását, „ha a munkaadó alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során.” A megjelent rendelettervezetből viszont az érintett cégek semmi apokaliptikusat nem olvastak ki: bár hoz változásokat a tervezett szabály, szerintük attól nem lesz kevesebb ázsiai vendégmunkás az országban.
A mostani módosításról megkérdeztük Radnai Károlyt, az Andersen Adótanácsadó Zrt. ügyvezető partnerét. Szerinte a jogalkotói szándék hasonló, mint évekkel ezelőtt volt, amikor a szociális hozzájárulási adót vették ki ugyanebből a körből. „Korábban ugyanis általánossá vált, hogy 24 havonta cserélték a vendégmunkásokat, hogy ne kelljen szochót fizetni utánuk. Alapvetően egyetértek a módosító javaslat logikájával, vagyis azzal, hogy a Magyarországon csak ideiglenesen, nem életvitelszerűen tartózkodó, munkát vállalni érkezők után felesleges az adókedvezményeket fenntartani.”
A korábbi dinamikus növekedés után az elmúlt hónapokban már stagnált a Magyarországra dolgozni érkező külföldiek létszáma a KSH legfrissebb adatai alapján. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 őszén egy kicsivel 100 ezer fő alatt volt a külföldi dolgozók száma Magyarországon, ami alatta marad a korábbi, múlt év végén–idén év elején tapasztalható csúcsnak.
(Telex)
