2025-től továbbra is csak önkéntes szűrések lesznek, semmilyen kötelező szűrés bevezetéséről nincs döntés – erről tájékoztatta a 24.hu-t a Belügyminisztérium, miután arról érdeklődtek a tárcánál, hogyan változnak jövőre a népegészségügyi szűrési protokollok. A jelek szerint tehát sehogy – annak ellenére, hogy a nyáron még komolyan forrtak az indulatok a közvéleményben amiatt, hogy bizonyos rákszűréseket kötelezővé tenne a kormányzat.

Fotó: Komka Péter / MTI

Az erről szóló törvényjavaslatot az európai parlamenti és önkormányzati választások másnapján, június 10-én egy salátatörvénybe csomagolva nyújtotta be a kabinet. A javaslat szerint lehetővé válna a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztése. Jelenleg csak 18 éves korig kötelezők az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok, ám a tervezet alapján Pintér Sándor rendelete korhatár nélkül írhatna elő kötelező szűrővizsgálatokat.

Hogy pontosan mely szűrésekről van szó, csak akkor derült ki, amikor a javaslatot júliusban társadalmi vitára bocsátották. A kormány oldalára feltöltött dokumentumban azonban épp az nem szerepelt, hogy valóban kötelezővé tesznek-e bizonyos szűréseket, ugyanakkor A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről című 15 oldalas koncepció három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített: a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését, a 45–65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését, illetve az 50–70 év közötti férfiak és nők vastagbélrákszűrését.

„Jelen koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet” – írták júliusban a jogalkotók, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy 2025. január 1-jével az egészségügyért felelős miniszternek a júniusban elfogadott törvénymódosítás csak lehetőséget ad a kötelező szűrési kör bővítésére, olyan kötelezettséget azonban nem ró rá, hogy január 1-jétől el is rendelje az említett típusokba tartozó kötelező rákszűréseket.

Augusztus közepén a Belügyminisztérium azt írta, „a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott”, és ezen a ponton már sejteni lehetett, hogy január elsejével Pintér Sándor nem rendeli el a kötelező rákszűrések kiterjesztését. Több szakértő is azt mondta a lapnak, hogy az egyik fő ok épp a lakossági ellenállás volt. A társadalmi vitára bocsátott dokumentum véleményezéséhez ugyanis özönlöttek a tiltakozások, amelyeket a médiéhoz is elküldtek. A szakértők azt is mondták, hogy a kötelező szűrések bevezetése azért is marad el, mert az ellátórendszer nem bírna el annyi vizsgálatra jelentkezőt.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár augusztusban a Hír Tv-nek nyilatkozva söpörte le az asztalról, hogy a rákszűrések a kötelező vizsgálatok közé tartoznak majd, és arról beszélt, hogy sem a vastagbélrákszűrés, sem pedig a mammográfia nem lehet kötelező, mert olyan szűrővizsgálatot nem is írhatnak elő kötelezően, amely valamilyen eszközös (invazív) beavatkozással jár.

Az interjúban azonban felvillantott egy másik lehetőséget az államtitkár. Azt mondta,

januártól egy új típusú szűrővizsgálatot is bevezetnének, amely egy általános, népbetegségek kiszűrését célzó egészségfelmérés lenne, amely egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, hogy kiszűrjék a szív- és érrendszeri, daganatos, valamint mozgásszervi betegségeket.

Ehhez olyan vizsgálatok társulnak, mint például egy EKG, egy alap labor és egy alapvető fizikai vizsgálat, tehát lényegében egy menedzserszűrés lenne, aminek a kötelezővé tétele nem is a magánszemélyekre, hanem a munkáltatókra vonatkozna. Egy bonus-malus-szerű szocho-kedvezményrendszert dolgoznának ki, amivel a munkáltatót tennék érdekeltté abban, hogy minél több munkavállalója éljen az állam által kínált, ingyenes menedzserszűréssel – magyarázta augusztusban Takács.

A 24 most megkérdezte a Belügyminisztériumot az államtitkár által augusztusban részletezett koncepcióról. A tárca azt írta:

a munkavállalók szűrése jelenleg is önkéntesen elérhető a lakosság számára, amelyet a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű szűrővizsgálat rendszere biztosít. Ezen állapot- és kockázatfelmérések, vizsgálatok elvégzésére bármely orvos-beteg találkozás alkalmával sor kerülhet, mely vizsgálatok döntően a háziorvosi praxisokban, valamint a foglalkozás-egészségügyi alapellátás keretében történnek meg.

A BM azonban hozzátette: dolgoznak egy koncepció kidolgozásán, amely jogalkotás előtt áll:

A szaktárca kidolgozta a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű szűrővizsgálati rendszer korszerűsítésére vonatkozó szakmai javaslatát, amelynek kodifikációs folyamata jelenleg is zajlik. A tervezet szerint ez a szűrővizsgálat továbbra is önkéntes alapon vehető majd igénybe.

Arról Pintér Sándor belügyminiszter is beszélt a november 19-én tartott, a Magyar Kórházszövetség által szervezett egészségügyi konferencián, hogy új szűrési keretrendszer kidolgozásán fáradoznak, amely a népegészségügyi stratégia fontos eleme lesz. Megerősítette az általános egészségfelmérés elindítását január 1-jétől, de pontos részleteket nem mondott, csupán annyit árult el, hogy ez a munkaképes lakosságot érintené, és nem az egyént szankcionálnák, hanem „a munkáltatót kell érdekeltté tenni abban, hogy a munkavállalók részt vegyenek a szűrésen.”

Pintér a kórházszövetség szervezte egészségügyi konferencián (fotók: Varga Jennifer / 24)

A belügyminiszter a konferencián elmondott beszédében több percet szentelt a szűrővizsgálatoknak, és onnan indított, hogy Magyarország jóval az uniós átlag alatt van a egészségesen leélt átlagéletkor tekintetében. Viszont, ha azt nézzük, hogyha a magyarok megbetegszenek, és a betegségben mennyit élnek, akkor kiderül, hogy ugyanannyit, mint az európai uniós polgárok.

– Vagyis az egészségügyi ellátás nem lehet olyan rossz. Nem azt mondom, hogy túl jó, de nem is lehet rossz – vonta le a következtetést a belügyminiszter, aki szerint az egészséges élethez kell hozzájárulni, így érhetjük utol a nyugat-európai szintet. A tárcavezető által ismertetett számítás szerint, amennyiben az egészségben eltöltött átlagéletkort uniós átlagszintre tudnánk hozni, az 2–2,5 százalékos GDP-növekedést eredményezne. Ezen a ponton Pintér újabb következtetést vont le:

A kérdés, hogy odafigyelünk-e erre? Egyértelmű, hogy hiányosan. Nem kommunikálunk róla rendesen, és ez a sajtó hibája is. Nem mondjuk el azokat az eseteket, problémákat, hogy miért nem megy el valaki szűrésre.

Pintér szerint jobb kommunikációval hatni lehetne a szűrési hajlandóságra. A miniszter a sajtón túl a védőnői hálózatot is bírálta, amely szerinte nem végez a területen kiemelkedő munkát, majd az oktatásnak is felrótta, hogy nincs egészségre nevelés az iskolákban. (Az egészségügy, így a védőnői ellátás, valamint az oktatás is a Belügyminisztériumhoz tartozik, vagyis mindkettőért Pintér Sándor felel. Az egészségnevelés pedig idén szeptembertől az iskolai tananyag része lett a felső tagozatban, ezt később bevezetik az óvodákban és az alsó tagozaton, valamint a gimnáziumban és a szakiskolai oktatásban is.)

Rettenetes statisztikák

A kötelező rákszűrésektől tehát annak ellenére visszakozott a kormány, hogy a hazai szűrési és betegségstatisztikák siralmasak, és ezt a kórházszövetség november 19-ei konferenciáján Müller Cecília is kiemelte.

Az országos tiszti főorvos azt mondta, egész Európában és globálisan is a nem fertőző betegségek okozzák a legnagyobb betegségterhet. Magyarországon a helyzetet súlyosbítja, hogy évente 32–33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt, miközben rettenetesen kevesen járnak szűrésre.

Emlőszűrésen a behívottak 35 százaléka vett csak részt, méhnyakrákszűrésre a behívottak 2,7 százaléka ment el, vastagbélrákszűrésen pedig 1,8 millió behívott lakosból csak 25,6 százalék jelent meg (a statisztikában nem szerepelnek azok, akik magánellátásban végzik el ezeket a szűréseket). Bár a daganatos megbetegedések okozta halálozások száma csökken, még így is 83 ezer új rákos beteget regisztrálnak évente Magyarországon.

Müller Cecília szerint prevenciós tevékenységgel megnövelhető az életévek száma, a megelőzés fontos eszközei pedig a szűrések.

– A szűrővizsgálatok alapvetően szükségesek, és lehet ellenállni nekik, de nélkülük nem tudunk előrébb jutni – üzente a tiszti főorvos azoknak, akik tiltakoznak a kötelező szűrések bevezetése ellen. Hozzátette azt is: „megvan annak a negatív következménye, hogy a népegészségügyi szűrővizsgálatok nem kötelezők”, és hozzátette, a szóban forgó három szűrés (emlőrák, méhnyakrák és vastagbélrák) ugyan nem lesz kötelező, de

a szűrések átstrukturálására és a módszer megváltoztatására számítani lehet.

A rettenetes statisztikákat a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) által idén nyáron készített nemzeti népegészségügyi program sem hallgatja el. Az NKE-t a tízéves népegészségügyi stratégia kidolgozására a Belügyminisztérium kérte fel, és többek között arra jutottak, hogy nemzetközi összehasonlításban a daganatos betegségek okozta halálozás tekintetében Magyarország a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő országok között van – a „világranglistán” a férfiak esetében Mongóliát követve a második helyen áll, a nők esetében is az OECD-tagországok között a legkedvezőtlenebbek a magyar mutatók.

Kitüntetett figyelmet érdemel, hogy az OECD-országok között Magyarország úgy vezeti a daganatok okozta halálozási ranglistát, hogy a megbetegedési arányszámok tekintetében nála kilenc ország is magasabb mutatókkal rendelkezik. Ez a tény a daganatos betegségek szűrésének és ellátásának súlyos hiányosságaira egyaránt rámutat – írták a szakemberek.

A dokumentum azt is megállapítja, hogy az onkológiai ellátást illetően az intézményi és személyi feltételek alapvetően megvannak, mindazonáltal folyamatos fejlesztésük szükséges az Országos Onkológiai Intézet szakmai iránymutatása alapján. A daganat-megelőzés intézményi-személyi feltételei azonban jelentősen elmaradnak a kívánatos szinttől, és sürgősen fejlesztésre szorulnak.

A fő kockázati tényezőkre fókuszáló prevenciós programok, illetve komplex egészségfejlesztési programok széles körű végrehajtásának nincsenek meg a feltételei – ismeri el a stratégia, amely a vastag- és végbélrákszűrés bevezetése kapcsán azt is írja, tisztázni és egységesíteni kell a betegutakat, és megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltételeket kell teremteni nemcsak a szűrővizsgálatok elvégzéséhez, hanem a szűrővizsgálaton pozitívnak bizonyuló személyek diagnosztikus vizsgálataihoz, további ellátásához.

A Mi Hazánk tűzte zászlójára az ügyet

Korábban a Mi Hazánk Mozgalom tiltakozott és gyűjtött aláírást a szűrővizsgálatok kötelezővé tétele és a vizsgálatokat nem vállaló állampolgárok akár ötmillió forintos bírságolása ellen, mondván, inkább a várólisták megszüntetését szorgalmazzák.

"A szűrővizsgálatok és ellátások esetében is fennálló sok hónapos vagy akár éves várólisták elfogadhatatlanok, az egészségügyi rendszer működtetését várjuk a tb-járulékokból, nem a Covid-diktatúrához hasonló vegzálásokat és kommunikációs fogásokat. Nem a szűrővizsgálatokat ellenezzük, hanem a mulasztásuk miatti bírságot. Az ellátás visszautasításának a joga még a betegeket is megilleti, nemhogy az egészségeseket!" - indokolt a párt.