""Kapd be, Kálmánka!”
Tényleg minden tiszteletem a szoptató anyáké, meg egyáltalán az anyaságé, de ne nyeljünk be mindent válogatás nélkül...Varró Zsolt jegyzete
Azt mondják, hosszú idő telt el azóta, mióta lejöttünk a fáról, de állatias ösztöneinket azóta sem sikerült teljesen levetkőzni. Rossz és jó ösztönre egyaránt van példa, utóbbi tanmese tanulsága azonban elbátortalanít: itt már semmi sem fekete vagy fehér. Mármint egyértelműen.
Első kép: a termetes cigányasszony két-három éves purgyéjával egy egész kupét lefoglal az egyébként rövid és zsúfolt vonaton. Az említett helyszínen megritkul a tömeg: az összefüggést még nem értem, de a helyre benyújtom a tendert, bár sok pályázó van még versenyben. Közelebb érve világosodom meg (hehe), léptem lelassul, majd megáll.
Az már az emberhalom alól látszik, hogy az ülésen ülő, vékony, félmeztelen gyerek nem a Bimbó kakaós tejtáblára „cuppant rá”, hanem egy nagyon is kézzelfogható táplálékra: magára az anyai dús halmokra. A peronon állókat is majdnem fejbekólintja a hirtelen felindulásból előrángatott, garantáltan implantátum nélküli (nesze neked, Pamela!) barna tejcsarnok, amelyre ösztönösen rábukik a kölyök, lévén harangoznak, itt az ebédidő.
Az anya-gyermeke eme megfellebbezhetetlen összhangja gyors menekülésre készteti az elgémberedett lábbal álldogálókat, egyedül csak a kocsi elején feltűnő fiatal kalauz nem érzi, hogy a pedáns egyenruhájában végzete felé halad. Az ajtóban megállva előbb rácsodálkozik az anya és gyermeke közötti bensőséges kapcsolatra (és a hirtelen szabaddá vált kupéra), majd a mundér az mundér, elkéri a jegyet tőle. Mármint, el meri kérni. Pechjére.
Az asszony személyes sértésnek veszi a felszólítást: „Ki maga, hogy egy szoptató anyát akar megsz**atni?” S mivel a nyivákoló gyerek nem kér többet a fehér életből, visszanyúlva az ősei által remekül elsajátított cserekereskedelemhez, megzsarolja láthatólag jóllakott kisfiát: „Kapd be Kálmánka, kapd be szépen, mert ha nem kapod be, a kalauz bácsi bekapja helyetted!”
S mivel a kalauz bácsinak nem volt kedve cicizni, nem kellett a gyereknek osztozkodnia az anyai mellen, helyre állt az élet rendje: az asszony továbbra is jegy nélkül ment és helye is volt, a gyerek elégedetten elaludt az üres üléseken, a vörös arcú kalauz pedig másokat büntetett, akinek mondjuk kisebb volt a melle. Aki nem hiszi, bukjon rá!"
(boon; jó sok kommentár van)
Kuruc.info: Sajnos, ez a mindennapi helyzet minden tömegközlekedési járművön, vonaton stb. A putriscigányok, nem csak hogy élősködnek, de még ilyen szinten sem hajlandók részt venni a közteherviselésben. Nekünk, fehéreknek kell megfizetnünk a cigányok utaztatását is. Nem elég a hihetetlen nagy adóprés, még a többi ex-szoc országnál sok esetben háromszor, négyszer nagyobb (távolsági) tömegközlekedési díjakat (utazott már a Kedves Olvasó például csehországi, szlovákiai távolsági buszokkal? Baltikumi tömegközlekedéssel? Leesett az álla a hihetetlen olcsóságuk miatt? Pedig ott se (sokkal) olcsóbb a benzin, ill. rosszabb a járműállomány!) is állnunk kell, amelynek egyik oka az, hogy ezeket a járműveket a putrisok ingyen veszik igénybe.
Annak is örülnünk kell, hogy aránylag jól járt a kaluz, mert nem fenyegették, késelték, ölték meg ebben az esetben. Ezzel kapcsolatban csak egy idézet (egy igencsak érintett kalauztól) a cikkre érkezett kommentekből: “De sajna ők [a putrisok] ezt [azt, hogy bármit megtehetnek] tudják is és ki is használják,jahh és arról nem beszéltem mikor neked mennek és megfenyegetnek,esetleg meg is vernek,mert tudnék mutatni 3-4 kallert aki így járt itt Miskolc környékén (ÓZD, TORNANÁDASKA, SZERENCS.....) egy éven belűl.”