A Kétfarkú Kutyapárt hegyvidéki polgármestere válaszolt a Magyar Jelen kérdéseire. Kovács Gergely kitart amellett, hogy a XII. kerületi lakosok és történészek döntsenek a turulszobor sorsáról. Szerinte ennek a döntésnek „pártoktól függetlennek kell lennie, mely mentes a politikai és ideológiai érdekektől.”

Turul tér lenne a közterület neve, ahol a szobor áll, ha a Mi Hazánkon múlna

A tavaszi választási kampány óta téma ismét a baloldal által 2005 óta üldözött hegyvidéki turulszobor sorsa. A Kétfarkú Kutyapárt június 9-én megválasztott polgármestere már az eredményhirdetéskor kijelentette a Partizánnak, hogy biztosan nem marad a helyén az alkotás. A jobboldalon azonnal tiltakozás kezdődött, Toroczkai László pedig megüzente Kovácsnak, hogy meg fogják védeni az emlékművet. A Mi Hazánk nem állt itt meg, hiszen október 23-ra tüntetést hirdettek a szobor előtti területre, melyet hivatalosan is Turul térre keresztelne át a párt. A rendezvényen végül ezres nagyságrendű tömeg gyűlt össze, kiállva a szobor maradása mellett.

A Fidesz Lázár János bejelentésével igyekezett felzárkózni a tőle jobbra álló szervezetekhez, miszerint ideiglenes műemléki védelmet biztosítanának a szobornak. Toroczkai szerint egy miniszteri rendelettel nem lehet megvédeni egy nemzeti jelképet, ezért a Mi Hazánk törvénymódosítást kezdeményezett a parlamentben, hogy valódi védelmet kaphasson nemcsak a szobor, de a magyarság számára minden fontos jelkép.

Fotók: Magyar Jelen

A parkolás és a közétkeztetés fontosabb

„A turulszobor ügyét sokkal inkább közösségi és történelmi kérdésként tekintem, mint politikai célként” – kezdte válaszát Kovács Gergely, aki a szélsőbaloldali Kétfarkú Kutyapárt színeiben nyerte el a polgármesteri címet a XII. kerületben. Mint válaszában kifejtette, elsődleges feladatának tekinti, hogy olyan döntés szülessen, amely figyelembe veszi a helyi lakosok és civil szervezetek, valamint történészek álláspontját. „Ez az ügy a közösség érdekeinek képviseletéről szól, nem pedig egyéni politikai szimbolikáról” – mondta. Kovács Gergely sokkal fontosabbnak tartja, hogy a kerületben valódi és pozitív változásokat érjenek el, legyen szó parkolásról, közétkeztetésről, közlekedésfejlesztésről, a lakosság bevonásáról a döntéshozatalba vagy a több száz éves építészeti örökség védelméről.

„Megértem és tiszteletben tartom mindenki véleményét, akik kiálltak a szobor mellett” – utalt a Mi Hazánk és más jobboldali civil szervezetek október 23-i közös fellépésére a liberális polgármester. Hozzátette azonban, hogy a véleményük nem változott, a turulszobor sorsát rábízzák a XII. kerületi lakosokra és történészekre.

Utóbbiak remélhetően nem csak a szokásos baloldali közegből kerülnének ki, tehetjük hozzá rögtön. A kérdésre, hogy ezt a bizottságot mégis milyen módon kellene elképzelni, az újdonsült városvezető azt mondta: „Ha napirendre kerülne egy ilyen bizottság létrehozása, fontosnak tartjuk, hogy széles körű, pártatlan szakértői kör alakuljon.”

Ezt a történészek és művészettörténészek mellett civil szervezetek és közösségi vezetők bevonásával hoznák létre. Fontosnak nevezte, hogy olyan tagok legyenek a bizottságban, akik szakmai tudásuk mellett a közösségi érdekeket is szem előtt tartják, és képesek átfogóan megérteni a szobor szimbolikus és történelmi jelentőségét.

A helyi népszavazás sem elképzelhetetlen

A kerületi lakók bevonásának több formája is elképzelhető Kovács szerint, például egy reprezentatív felmérés vagy akár egy helyi népszavazás keretében. A városvezető így adna lehetőséget a lakosoknak, hogy közvetlenül is kifejezzék véleményüket.

„A részvételi iroda lenne felelős a folyamat megszervezéséért, biztosítva, hogy minden érintett lakos véleménye megjelenjen” – mondta.

A Magyar Jelen még szeptemberben kérdezte meg a környéken élőket, mit gondolnak a szoborról. Akkor a válaszolók többsége a helyén hagyta volna az alkotást. Kovács szerint a konszenzus eléréséhez elengedhetetlen a párbeszéd és a közös gondolkodás, „nem pedig a társadalmi feszültségkeltés”. A politikus elmondta, ezt a kérdést pártokon túlmutató ügynek tekintik, amelyben „a közösség és a független szakértők hozzák meg a végső döntést, nem pedig politikai vagy ideológiai érdekek.”

Korábban írtuk: Lázár János 12 műemlékről rendelkezett, a turulszobor nincs köztük - reagált portálunknak a minisztérium