Rekordgyorsasággal készült el egy Balog püspököt csak enyhén megintő határozat, amelyet a gyanú szerint nem is írt alá az a személy, akinek ott szerepel az aláírása.

Egy magánszemély feljelentése alapján a rendőrség hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást – ezt válaszolta a BRFK a 24.hu megkeresésére, amikor arról érdeklődtek, hogy az ügyben indítottak-e hivatalos vizsgálatot.

A rendőrségen Vargha Anikó korábbi tököli kántor tett feljelentést még októberben. A feljelentés előzménye egy tavaszi panaszbeadvány volt, amelyet Vargha a Magyar Református Egyház Zsinati Bíróságához intézett. A négyoldalas beadvány lényegi részében az állt, hogy Balog Zoltán már püspökként – a nyilvánosság kizárásával, az egyházzal való egyeztetés nélkül – lobbizott a pedofil bűncselekmény elkövetésében segítő, akkor már börtönben ülő Kónya Endre kegyelméért Novák Katalin korábbi államfőnél, aki végül kegyelmet is adott az egykori bicskei tanárnak. Vargha panaszában ez állt:

Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott. A püspöki közbenjárás ténye és megvalósításának formája, továbbá az ügy napvilágra kerülése óta okozott kár el nem ismerése és a felelősség fel nem vállalása miatt jelentősen csorbult az egyház hitelessége és társadalmi megítélése, továbbá megbotránkozást okozott egyházon belül és kívül egyaránt. Balog Zoltánnak a kegyelmi ügyben vállalt és máig nem tisztázott szerepe, a hivatkozott törvény mindhárom […] pontját sérti, így megalapozottan állítható, hogy tevékenységével és annak következménye tagadásával Balog Zoltán egyértelműen megsértette az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényt. Balog Zoltán viselkedése megosztotta és a mai napig megosztja egyháza közösségét, és alkalmas arra, hogy akadályozza az egyházat és annak minden szolgálattevőjét küldetése betöltésében.

A panaszt azonban Vargha szerint irreálisan gyorsan bírálták el, amely mások mellett gyanút adhatott arra, hogy az így megszületett határozat nem mindenben volt törvényes. A nyolcoldalas válaszhatározatot ugyanis már másnap reggel el is készítették, amint beérkezett Vargha Anikó panasza.

Legalább négy ponton merülhet fel kétely:

• A határozaton budapesti helyszín szerepel az aláírásnál. Csakhogy épp ezen a napon (április 24.) Balatonszárszón tartottak zsinatot a reformátusok, és ott voltak az érintett tisztségviselők: Pásztor Dániel püspök, illetve Molnár János főgondnok.
• Amikor a 24 mindezt felvetette a Magyar Református Egyháznak, azt a választ kapták a kommunikációs osztálytól, hogy a „Magyarországi Református Egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége 2024. április 24-én Balatonszárszón ülésezett. A határozatot az egyház székhelye szerint, vagyis Budapesten keltezték”. Amikor, ezt pontosítandó, még visszakérdeztek, hogy akkor mégis mikor ülésezett a bírósági elnökség április 24-én Balatonszárszón, már nem kaptak semmilyen választ az MRE-től. Saját honlapjuk közlése szerint április 24-én délelőtt tartottak zsinatot, ahol 10 óra után nem sokkal már arról tartottak sajtótájékoztatót, hogy Steinbach Józsefet választották új lelkészi elnöknek. Az MRE előzetes tudósításában azonban nem szerepelt a bírósági eljárás. A későbbi beszámolóból is hiányzik, hogy lett volna ilyen esemény.
• Ráadásul a határozaton látszik, hogy az MRE április 23-án kapta meg Vargha Anikó panaszát. Az, hogy másnap – még Steinbach megválasztása előtt – a kora reggeli órákban ebben az ügyben először a négyoldalas panaszbeadványt értékelték, majd írásba foglalt, bonyolult szövegű, nyolcoldalas határozatot hoztak – finoman szólva sem tűnik életszerűnek a lap szerint.
• Vargha ráadásul fiával, Tímár Áronnal személyesen is elment az egyik aláíróhoz, az azóta visszavonult Pásztor Dánielhez, aki nekik állította, hogy nem volt ilyen ülés, azt ő hitelesíteni így nem tudta. Ezt határozottan állította Vargha Anikó fia is a lapnak. (Pásztort többször keresték írásban az üggyel kapcsolatban, azonban nem reagált.) „Elmentünk Pásztor Dániel püspök úrhoz most szeptemberben. Szívélyesen fogadott, és azt mondta, semmiféle ülés nem volt. Mutattuk a papírt, a határozatot, arra azt mondta, ő ezt nem látta, nem írta, nem is írhatta alá. Mert április 24-én ő vezette a zsinati ülést, ahol az első napirendi pont az volt, hogy megválasztották az új lelkészi elnököt. Ő attól kezdve nem is írhatott alá” – állítja Vargha. Molnár János, a másik aláíró a lapnak nem reagált arra egyértelműen, hogy akkor mikor és hol volt az az ülés, amely végén megszületett a határozat.

A büntető törvénykönyv szerint aki „jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Panaszában azt is kérte Vargha, hogy Balog Zoltánt mozdítsák el a püspöki tisztségéből, ez azonban nem történt meg, csak „megintették” a püspököt, aki a kegyelmi botrány kirobbanása után mondott le a zsinat lelkészi elnöki posztjáról.