Egy újabb érdekes tanulmányra szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét, amely a Bűnözésföldrajzi Közlemények (a Magyar Rendészettudományi Társaság tudományos folyóirata) III. évfolyamának 1-2. számában jelent meg 2022 májusában. (Panyi Tibor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye három járásának bűnözésföldrajzi vizsgálata, itt érhető el.)
A kutatást végző személy, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának geográfus szakos hallgatója így fogalmazta meg tanulmányának absztraktját:
"Tanulmányomban Borsod-Abaúj-Zemplén megye három járásának, a Cigándi, a Mezőkövesdi és a Miskolci járás bűnözésföldrajzi elemzését végeztem el. Kutatásom unikálisnak tekinthető, mivel az általam vizsgált aspektusból a terület bűnözésföldrajzi vizsgálatára még nem került sor. Az elemzett területen vizsgáltam a regisztrált bűncselekmények és a bűnelkövetők számát, melyeket összevetettem az ún. hátrányos faktorokkal (tartós munkanélküliség és alacsony iskolai végzettség). Ezen tényezők vizsgálatát követően adtam magyarázatot egy adott járásban a bűnözés lehetséges okaira."
A bűnözésföldrajz és fontosabb segédtudományai, forrás: dr. Mátyás Szabolcs: Bűnözésföldrajz (egyetemi jegyzet)
A kutatás végén az alábbi következtetéseket vonja le Panyi Tibor:
1. "Ezt a statisztikai adatot szemügyre véve láthatjuk, hogy azokon a településeken, ahol magas értékűek a lakóhely szerint ismertté vált bűnelkövetők számaránya, ott alapvetően magasabb a cigány (romani, beás) lakosság jelenléte is."
2. "De valamennyi párhuzam azért mégiscsak vonható, ugyanis a „cigányság bűnözése alapvetően összefügg a cigányság sajátos történeti fejlődésével, amely azt eredményezte, hogy a többségük a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozik”... Vigh szerint pedig a bűnözés és a halmozottan hátrányos helyzet között szoros kapcsolat figyelhető meg, és ha ezekhez még több hátrányos faktor, mint például munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, alkoholizmus stb. hozzájárulna és felhalmozódna, akkor annál nagyobb a bűncselekmény elkövetésének valószínűsége."
A kulcsmondatot azonban a tanulmány összegzésében fogalmazza meg:
A szakirodalmak tanulmányozásai és az általam végzett különböző KSH mutatók analizálása során megállapítható, hogy általában befolyásolja azt a település az átlagostól magasabb arányú cigány (romani, beás) lakosság jelenléte...
A fenti tanulmányt olvasva egy pillanatra gondolkodjunk el azon, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban egy ilyen kutatást már el se lehetett volna kezdeni, nemhogy a tudományos eredményeket egy rendészettudományi folyóiratban tanulmányként publikálni.
Panyi Tibor még éppen időben végezte el a kutatásait. 2022 májusában ez a tanulmánya még napvilágot láthatott. Ma már lehet, hogy nem lenne publikálható. De az elvtársak és a tudományos cenzorok, úgy néz ki, elaludtak.
Reméljük, hogy amikor felébredtek, kellően borsózott a hátuk ettől a kutatási eredménytől. Mert hiába dübörög a woke-propaganda a magyar egyetemeken, azért néha a normalitás is megmutatja a maga fényes orcáját.
A tanulmány olvasása után egy kis reménysugár villanhat fel bennünk, de azért ne feledjük: amit szabad a tudománynak, azt (már rég) nem szabad a politikának! És amit szabad a politikának, sosem volt szabad a tudománynak.
Tóth Máté
történész
